Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-134
134. országos ülés márczius 2. 1870. 243 den nemzetiségét egyiránt érdeklik. (Élénk helyeslés.) Tisza Kálmán: Azok után, a miket a t. miniszter ur elmondott, talán nem is szólanék, ha tiltakoznom nem kellene többek közt épen magam által mondott némely szavaknak az igazsággal tökéletesen ellenkező értelmezése ellen. De. ezt elhallgatnom nem lehet. Igaz, hogy ugy, a mint a képviselő ur összeállitani méltóztatott a tényeket, sikerülhet neki azokat, kik az országgyűlés tanácskozásait figyelemmel nem követték , félrevezetni; de azt gondolom, hogy arról, miszerint azon összeállítás a legegyszerűbb igazsággal homlokegyenest ellenkezik, senkinek kétsége nem lehet, ki a múlt napokban e házban jelen volt. Jelesen azt monda a t. képviselő ur itten, midőn egy román színházra kért pénzt, hogy kérése azon indokkal vettetett el, mert Bukarestben sem adnak magyar színházra. Igaz, ezen érv fölhozatott és talán föl is hozathatott és nem is lehet tagadui, hogy az bír némi alappal; de a fő érv nem az volt, hanem volt az először, hogy egészen más a helyzet az ország fővárosa és más egy provinciális várost illetőleg, és volt másodszor érv az, hogy utoljára a mi megszavaztatott, a zenére szavaztatott meg, melynek pedig nemzetiségi kizárólagos jelleget nem szoktak tulajdonítani. Különben áttért a képviselő ur arra, hogy mi történik, hogy ha a román egyház számára kérnek valamit ? és azt állította : hogy itt az mondatott, hogy arra nem lehetne megszavazni semmit, mert annak feje az orosz ezár. Már engedelmet kérek, az hogy nem a román, hanem az óhitű egyháznak átalában feje az orosz czár, átalánosan elterjedt hit igen sok helyütt; meglehet, hogy ez nem alapos, s a múltkor Mocsonyi Sándor képviselő ur közbeszólására én nem is ragaszkodtam ezen tételhez; csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy egyátalában nem jött ez elő akkor, midőn ő indítványozta volt, hogy az óhitű egyház számára megszavazott összeg növeltessék, hanem előjött egész átalánosságban akkor, midőn az egyházak helyzetéről volt szó és előjött kapcsolatosan a római katholikus egyházzal és minden más egyházzal. Midőn pedig ő kért nagyobb összeget megszavaztatni a román óhitűek számára: az ok és alap annak megtagadására nézve egyátalában nem az volt; hanem volt az, hogy mi azon elvből indultunk ki, hogy minden oly segély csak ideiglenes természetű lehet, és hogy tehát az összegeket még nagyobbítani nem czélszerü és így azon egész összeállítás, melyet ő combinált a kettőből, öszszehuzván olyanokat, melyek egészen más tárgynál napok különbségével történtek, nem egyéb, mint az igazság szántszándékos elferdítése. (Igaz ! Ugy van.) Különben is épen ugy nem áll az sem, hogy a román óhitű egyházra semmi sincs megszavazva, mert méltóztassék a budget-et megnézni, (Hódosiu közbeszól: Nem is mondtam azt!) igen is van egy bizonyos összeg megszavazva. Azt is monda a képviselő ur, hogy midőn a román népnevelésre kért pénzt, azzal argumentáltak, hogy nincs szükség, mert a román lelkészek nem tudnak olvasni. Hogy ily dolgokat, akár székely katholikus lelkészekről, akár a román lelkészekről fölhozni, helyes-e? azt nem vitatom; elég az, hogy én ily argumentumokkal élni nem szoktam; de meg kell jegyeznem azt, hogyha megszavaztunk a népnevelésre egy összeget és akarunk megszavazni nagyobbat, mint eddig megszavaztunk, ugyan kérdem, különösen azon a tegnapi napon elfogadott indítvány után, hogy a népű eveiésre megszavazott összegek kiválólag ott alkalmaztatnak-e, hol azokra legnagyobb szükség van ? ugyan kérdem, legnagyobb részét nem-e épen a román nép számára szavaztuk meg ? (Igaz! Ugy van.) Beszélt a t. képviselő ur hivatalnokokról és hivatalnemkapásról és beszélt arról, hogy a más nemzetiségűek a fölösleges hivatalokba neveztetnek ki. Itt az, hogy a más nemzetiségűek fölösleges hivatalokba neveztetnek ki, nem mondatott, hanem az mondatott, hogy több hivatalnok kell, mint a mennyi szorosan véve kellene, és indokoltatott igen is azzal, hogy itt a különböző felekezetekre és nemzetiségekre figyelemmel kell lenni. S ez ismét egészen különböző két dolog; mert ez csak azt teszi: azért, mert oly nagy a hivatalnokok száma, hogy némelyik fölösleges, és a nemzetiségekre és hitfelekezetekre figyelemmel kell lenni; de ebből azt magyarázni ki, hogy a szükséges hivatalokban a magyarok alkalmaztatnak, s a fölöslegesekben a más nemzetiségűek : azt ismét semmiféle logica szerint következtetni nem lehet. De ha igy volna is, legfölebb azon helytelen gyengeségnek volna vehető a kormány részéről, hogy csak azért, hogy a más nemzetiségűek lekenyereztessenek, még fölösleges hivatalokra is pazarolja az ország vagyonát. (Élénk helyeslés.) Azt is fölhozta a t. képviselő ur, hogy itt azt is mondják, hogy ha ők politikai jogokat akarnak, menjenek Romániába; de ők nem akarnak menni, s ha akarnának is, nem eresztenők el. (Egy hang: Dehogy nem!) A mi a politikai jogok gyakorlatát illeti, én tagadom, hogy a románok épen ugy ne gyakorolhatnák politikai jogaikat itt, mint bármely más ajkú fia a hazának. (Helyeslés.) \ Mondathatott, — ha jól emlékszem — 31*