Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-133

133. országos Ölés márczius 1. 1870. 225 lotta; sokallotta annyival inkább, mert — úgymond — magam is beszédemben arra hivatkoztam, hogy Franeziaországban az állam részéről mindössze 100 ezer franc fordittatik ezen czélra. (Zaj. Halljuk!) Franeziaországban mondjttam, — a menynyire emlékezem, — az állam részéről csak 100 ezer franc fordittatik ezen czélra; a miniszter ur ennélfogva soknak találta, hogy Magyarországon, tekintve az állam-pénztár aránylagos szegénységét, 100,000 frt szavaztassák meg. Azonban, ha meggondoljuk, hogy ezen köznevelési, közművelődési czélra tulajdonképen nem azon aránybau szükséges megszavazni a költségeket, a mely aráuyban az egyik országnak pénzforrása és költségvetése a másik ország pénzforrásához és állam-költségvetéséhez áll, hanem tekinteni kell azonkívül a létező szükségre: én azt gondolom, hogy ezen ellenvetés magában véve sem nagyon nyomatékos. De szükséges, hogy arra is figyelmeztessem a t. házat, hogy ámbár azt mondottam, az államrészéről mindössze 100,000 franc szavaztatik meg ezen czélra, egyátalában nem mondtam, hogy ez az összes költség, mely a felnőttek tanítására Franeziaországban fordittatik; mert hátra vannak még azon pénz-források, melyeket a megyék, községek, melyeket... (Zaj a jobb oldalon.) Csendet kérek, mert nem folytathatom beszédemet! Tehát mondom,— melyeket a községek, megyék, és végre melyeket a magánosok is ezen szent czélra fordítanak, és ezen költségek sokkal nagyobbak, mint azon összeg, melyet maga az állani e czélra fordít. De azóta nyomába jöttem, hogy az adat, melyre hivatkoztam, tulajdonképen — hála Istennek — már elévült. Az én adatom 1866-ból volt; azóta kezembe jött a franczia közoktatási miniszteriumuak 1868kiköltségvetése, s ez mutatja, hogy nem 100,000 franc, hanem 560,000 franc fordittatik e czélra az állam részéről; sőt már 1867-ben csupán a rendes költségvetési rovatban 105,000 franc fordul elő e czimben, és a rendkívüli költségvetésben pedig más 100,000 franc. 1868-ban már a miniszter a segélyezést a felnőttek tanfolyamára 60,000 francról 500,000 francra kérte emeltetni, és azon 15,000 francot, mely a felnőttek tanításában magukat kitüntetett tanítók jutalmazására szolgál, 60,000 francra indítványozta emelni. Arról nincsenek biztos adataim , vajon ezen tétel valóban megadatott-e a miniszternek, vagy sem? de ha csak a 1867 ki maradt is meg, már az is 255,000 francot tesz, mi ha az agiót hozzáveszszük, már is annyi, mint a mennyit azon alkalommal kértem, t. i. 100,000 frt. De ez, a mint szerencsém volt mondani, tulajdonképen IÍPV. H. NAPLÓ 18*! vr csak csekély része annak, mi a felnőttek tanfolyamainak elősegítésére szolgál. A községek, melyek 1866-ban 556,000 francot adakoztak, 1867-ben már 1.145,000 franckai járultak e czélhoz, és azon járulékok, melyek egyesektől származtak, míg 186 6-ban csak 103,000 francot tettek, 1867-ben már 121.000 francra emelkedtek, ugy, hogy az összes költség, mely a nagyobb tanfolyamra fordíttatott, a 2,000.000-t meghaladta, 1868-ra pedig 3.000,000-ra tétetett. Csak igy lehetett azután t. ház, olyan sikert felmutatni, minőnek Francziaország örvend e tekintetben. Engedjék meg uraim, hogy e végett felolvassam, előadjam azon adatokat, melyeket a kormány hivatalos előterjesztéséből merítettem. A tanítást oly nagy hévvel kezdték meg most három éve. az az 1867-ben, midőn Duruy átvette a közoktatásügyi tárezát, oly nagy hévvel kezdték meg a felnőttek tanítását, hogy a következő évben bizonyos lankadástól lehetett tartani; de a dolog másképen ütött ki, mert a felnőttek tanfolyamainak száma, mely 1868-ban 24,686-ra ment, 1867. april elsején már 32883-ra rúgott, 30,085 község között felosztva, vagyis egy évben több lett 8197 tanfolyammal, melyeknek nagy része 7108 uj községben nyilt meg. Tevőleges részt az oktatásban 39,466 személy vett, vagyis 9244-el több mint 1866-ban; végre — és ezt buzdításul kell, hogy felolvassam— 595,000 hallgató helyett, kik ezen tanfolyamokban 1866-ban oktattattak, 1867-ki april elején,,. (Nagy zaj.) Lehetetlen a zajban beszélni; (Mihályi Péter közbe szól: Tessék leülni!) igen sajnálom, hogy Mihályi ur ezt megunta. Ez először íordúl elő és azt gondolom, hogy a mit mondok, talán Mihályi ur előtt is uj. — Mint mondám, 1866-ban april elején e tanfolyamokban 595 ezer hallgató volt és már a következő évben 1867. april elején 829,000, vagyis 234,000-rel több. Ily emelkedést értek el ott egy buzgó, egy lelkes közoktatásügyi miniszter alatt, és a községek, megyék és az egyeseknek hozzájárulásával. Azonban mindamellett, hogy én t. ház! nem tartom soknak a 100,000 ftot, a mit e végett kértem, midőn első izben felszólaltam, nem kötöm magamat ez összeghez, hanem a vallás és közoktatásügyi miniszter költségvetésében a 30-ik lapon a 27-ik tételnél a felnőttek tanításának előmozdítására 80,000 frtot kérek beiktattatni. r En t. ház, sokat várok a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól: várom azt, hogy magáévá tegye ezen eszmét, hogy magáévá fogadja ezen külföldről jött gyermeket és nevelje nagygyá mint sajátját. Sokat várok, sőt még töb29