Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-133

222 133 országos ülés márczius 1. 1870. Hódosiu József: T. képviselőház! A cultusminiszter ur a február 11-iki ülésben azt monda, hogy az oktatás terén minden monopó­lium káros. En is azt tartom. De a cultusmi­niszter ur, ugy látszik, ezen elvet nem minden­ben alkalmazza, legalább a népnevelési lap ál­tal épen az ellenkezőt látszik alkalmazni. Én a népnevelési lap kiadását nem engedném a mi­niszter által monopolizálhatni, hanem a szabad versenyre biznám azt, mert miután a miniszter a népnevelési lap kiadója, magától értetik, hogy, —mint minden kiadónak,—bizonyos irányt kell kö­vetnie a lap szerkesztésében. Ha tekintem ezen lapot, melynek egy román kiadása történetesen kezemben van, azt veszem észre, hogy az nem felel meg a ezélnak: mert a népnevelési czél csak ugy éretik el, ha a népnevelés a nép nyel­vén történik. A nép csak saját nyelvén neveltet­hetik, ugy az iskolában, mint a népnevelési la­pok által. Ezen lapot azonban magyarul szer­kesztik és csak fordításban nyomják ki hét nyel­ven, a nélkül azonban, hogy a költségvetésben ezen hét nyelv megneveztetnék. Ugy tudom azonban, hogy román nyelven is kiadatik, de a mint már emlitém, a román kiadás nem egyéb, mint a magyarból fordítás ; még pedig a fordí­tásban a eonstructiók olyanok, hogy azokat meg­érteni nem lehet. Ezen fordítás tehát a mellett, hogy a népnevelésen nem segit semmit, még a nép nyelvét is megrontja. Ezen lap főczélja az, hogy a magyar nyelvet vagy legalább a magyar tankönyveket a népiskolákba és különösen a fe­lekezeti iskolákba behozza. Itt ugyanis az mon­datik, hogy a felekezeti iskolák szerezzék meg Magyarország földképét magyar nyelven. Ez mi­niszteri rendelet ós mégis oly rósz a fordítás, hogy én, a ki értem a magyar nyelvet, valamint értem a román nyelvet is, mert saját nyelvem, nem vagyok azt képes megérteni. Sajnálom, hogy kevesen vannak e házban, kik a román nyelvet értik; mindamellett, mert tudom, hogy vannak, kik értik azt, szabadságot veszek magamnak csupán csak két idézetet fölolvasni. Az 1869-ik deczember 16-án megjelent 50. számban ez áll : „Invetia tórium e suflatulu scolei sale." Ez tökéletesen annyit tesz, mint „a tanitó­iskolák fölfujása." (Derültség.) „Cucatu celu mai de vietia si mai diliginte, cu atatu voru ü mai atrasi si mai atenti si invetiaceii lui. K En eb­ből egy szót sem értek ; (Közbeszólás a jobb olda­lon : 31i sem értjük! Derültség) pedig csak értem a román nyelvet. így van több hely is. De nem untatom azok fölolvasásával a t. házat, majd a miniszter urnák vagy fordítójának szerencsés le­szek megmutatni azon helyeket, melyek oly ro­szul vannak lefordítva, hogy magam sem értem. Mindezeknél fogva, t. ház, én indítványozni akar­tam ezen rovatnak kihagyását, miután azonban tudom, hogy ez indítványom aligha fog elfogad­tatni, a következőkre vagyok bátor a miniszter ur figyelmét fölhívni : Először alkalmazzon ott oly egyéneket, kik jól értik a magyar nyelvet, de tudjanak románul is. Másodszor ne közöljenek csupán csak magyar nyelvből fordított czikkeket, hanem eredeti czikkeket is, mert csak az eredeti nyelvben lehet az eszméket legjobban kifejezni. Én legalább ugy vagyok vele, hogy eszméimet legjobban anyanyelvemen tudom kifejezni. Csak e kettőre akartam a miniszter ur figyelmét föl­hívni és azt hiszem, hogy talán nem talál nagy nehézségre, ha e tanácsot követni fogja. Berzenczey László : Tökéletesen he­lyeslem a beadott módositványt és semmi kifo­gásom sincs ellene, csak azt a megjegyzést kívá­nom tenni, hogy az a román nyelv, melyen a románok irnak, ép oly rósz, mint azon lapé, melyről szó van. Azon nyelvet ép oly kevéssé érti a nép, mint azt, metyen önök (a román kép­viselők felé mutat) irnak uraim. A mit Bukarest­ben irnak, azt nem értik nálunk, és a mit önök irnak, ép oly kevéssé érti a nép. Önök a nyelv tekintetében előbb kölcsönért fordultak a görög­höz, azután a muszkához és végre a francziához ós azért a nép nem érti meg önöket. Innen van az, hogy mi például jobban tudunk románul, mint önök. (Derültség.) Azt én tökéletesen helyes­lem, hogy a miniszter ur, ha már 28,000 frtot szavazunk meg e czélra, oly egyént állítson oda, ki a nyelvet tökéletesen érti, mert az bizony mindnyájunk érdekében van. (Helyeslés.) Tegyen tehát oda oly egyént, a ki románul tud beszélni és irni, ós ne majmolja se a francziát. se mást; egy szóval segítsen a magyar miniszter oda, hogy beszéljenek nálunk románul a románok, Joannovics György államtitkár : T. ház! Mindenekelőt arra, a mit Berzenczey t. képviselő ur a román nyelvnek ezen lap szer­kesztésénél való alkamazásáról mondott, ki kell jelentenem, hogy az ő tudomása erről a dolog­ról egészen téves tapasztaláson alapul; azon nyelv, melyet a román ajkú honpolgárok hasz­nálnak, az azon nyelv, a melyet a kormány és a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ezen lap szerkesztésénél használtat, a melyet nem csak az igen müveit emberek, hanem a közönségesebb emberek is megérthetnek; ha a nép nyelve, a köznép nyelve és a műveltebbek nyelve között bizonyos eltérés és különbség van, ez oly körül­mény, a mely nem csak a román nyelvnél, ha­nem más nyelveknél is előfordul. (Ugy van!) Hódosiu képviselőtársam beszédének elejét a zaj miatt nem hallhattam, hanem azután köze­ledvén hozzá, megértettem a többit és gondo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom