Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-132

198 132. országos iiiés február 28. 1879. háznak és az igen t. miniszter urnák figyelmébe ajánlani ezen tanodáknak nagy fontosságát a jövőre való tekintetből.'Reméljük, az ipartörvény legközelebb meg fog alkottatni, és én legalább azon nézetben vagyok, hogy az ipartörvényt az iparszabadság elve szerint fogjuk megállapítani és ezt részemről nagyon óhajtom és kívánom is. De midőn ezt teszszük, másfelől ugy gondolom, okvetlenül gondoskodni kell arról is, hogy hazánk iparosainak megadassák azon mód, a melynélfogva a versenyt, mely a szabad ipar utján 'előáll, megállhassák. Ezen módnak pedig egyik fő feltétele a helyes nevelés az ipar tekintetéből. Én tehát most uem kívánok egyebet, csak a t. miniszter ur figyelmét fölhívni arra, hogy ezen fontos körülményt szem előtt tartva, a jövő évre, a mennyire lehet, vegye ezt figyelembe és terjeszszen oiy javaslatokat elő, hogy hazánk iparosainak méltányos óhajtatásai ez utón kielégíttethessenek. (Helyeslés bal felől.) Eötvös József b. közoktatási miniszter : T. ház! A közóptanodákra vonatkozó tőrvényjavaslatnak a dolog természeténél fogva egy részét képezik a reáliskolák, mint a melyek szintén a középtanodák czimei alá tartoznak, képezvén az elkószületet a politechnikumhoz, valamint a gymnasiumok az egyetemhez. De én az előterjesztendő törvényjavaslatban gondoskodtam még külön fölállítandó ipariskolákról is, ugy hogy póld. a felsőbb ipariskolák összeköthetők legyenek az alsóbb reál-iskolákkal. Én erre figyelemmel voltam már előbb is, és külön tanítási rendszert fogok a t. ház - elé terjeszteni az ipariskolákra nézve, a melyek az én felfogásom szerint igen sok helyen nagyon ezélszerüen összeköthetők a felsőbb népiskolákkai. (Helyeslés.) Salamon Lajos: T. képviselőház! A budai és kassai főreáltanodák az eddigi 1868. és 69-iki költségvetéseinkben mm szerepelnek, mert a tanulmányi alapból lettek föntartva. Én tehát bátor leszek a t. képviselőháznak egy határozati javaslatot ajánlani. Miután a t. képviselőház 1870. marcz. 31-ig a költségvetést a pénzügyi bizottság javaslata szerint átalában megszavazta, ha határozati javaslatom a ház által elfogadtatik is, fönakadás nem történhetik, mert a miniszter urnák, kellő ideje leend kívánságomnak elegettenni. (Olvassa): „Mielőtt a Láz az eddig a tanulmányi alapból föntartott budai és kassai főreáltanodák költségeinek fedezésére megajánltatni kért összeget megszavazná, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium oda utasittatik, hogy a tanulmányi alap bevételeinek és kiadásainak irányzatát megvizsgálás és jóváhagyás végett mutassa be." Nem akarom azt, hogy fönakadás történjék, vagy azt, hogy azon tanodák—ugy, mint eddig, — ezentúl fön ne álljanak, hanem ha már egyszer az állam zsebéből, az az a közadóból kívántatik segélyezesök, kívánom azt, hogy azon tanulmányi alap költségvetésének eiőirányzata, melyből e két tanoda eddig föntartatott, a t. ház elé terjesztessék. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Salamon Lajos határozati javaslatát.) Elnök: Méltóztassanak nyilatkozni, kivánja-e a ház, hogy kinyomassák? (Nem szükséges. Flfogadjuk!) Paczolay János: T. ház! Az átalános tárgyalás alkalmával épen e kérdés fölött folyt az egész vita: t. i. Komárom városa érdemes képviselője terjesztette elő más alakban ugyanezen határozati javaslatot, mely szerint kívánta, hogy a eultusminiszter ur a tanulmányi alapról és általa kezelt más alapokról, részletes számadást terjeszszen a ház elé. Ugy emlékezem, ugyanakkor Hoffman Pál kép viselő ur indítványa fogadtatott el; ugyanezen kérdés tehát már akkor mellőztetett. Ennem tartom czélszerünek, hogy a ház által már egyszer elvetett indítvány más alakban ismét előterjesztessék, mert ily eljárás oly zavarokra adhat alkalmat, melyek sem az országnak, sem a háznak nem lesznek kívánatosak. Tehát ezen indítványt, melyet a ház már egyszer tárgyalt és elvetett, nem tartom czélszerünek ismét tárgyalás alá bocsátani. (Helyeslés jobb, ellenmondás bal felől.) Ghyczy Kálmán: Én t. ház, nem vagyok egy véleményen az előttem szóló képviselő úrral: mert azon indítvány, melyet én voltam bátor a t. ház asztalára letenni, elvi ^zenipontból átalános normativum képen kívánta felállítani azon szabályt, hogy valamennyi közalap és alapítvány előirányzata terjesztessék a minisztérium költségvetésével a ház elé; Salamon Lajos t..barátom indítványa egészen más tárgyú: ez ugyanis csak oda terjed, hogy bizonyos költségvetési tétel, jelesen a budai és kassai főreálfanodákra vonatkozó költségvetési tétel indokolása végett mutattassák elő a tanulmányi alap költségvetési előirányzata, és ez annyival inkább alapos kívánat, mert elegendő indokolás nélkül az állam terhére vállalni oly költségeket, melyeket az állam eddig nem viselt — megyőződésem szerint — nem lehet. Nem kérdés az, hogy a szóban levő két főreáltanoda föntartassék-e, vagy ne 1 mert azt hiszem, nincs a házban senki, ki azon véleményt ne osztaná, hogy ezen főreáltanodáknak és pedig a lehető legtökéletesebb állapotban föl kell tartatniuk ; itt a kérdés csak az, hogy ezen főreáltanodák köbsége, ugy a mint eddig történt, a tanulmányi alapból födöztessék-e, vagy közvetle-