Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-130
130. országos Ülés febroár 25. 1870. 153 nézve, a melyeknek tanulói száma tán a 3 — 4 század megközelíti, nem egy nagy tantermet teremteni, a hol mind a 400 elférjen, hanem igenis gondoskodni arról, hogy két külön tanár két külön tanteremben taníthassa ugyanazon tudományokat, és ha ezen módon méltóztatik segíteni, mint pedig lehet rajta segíteni, nem fog az épület szüksége okot szolgáltatni arra, hogy ifjaink az ország határain kivül neveltessenek és bigye meg t. miniszter ur, ha igy nevezetesebb szakokra egynél több, tehát fölteszem két tanár alkalmaztatik, meglátja, hogy a siker nem fog elmaradni; ha oly módon fog gondoskodni arról, az az megforditom, ha nem oly módon fog gondoskodni arról, mint most egy tárgyra nézve, a politikai tudományokra nézve az egyetemen tette, hol kinevezett igaz egy második tanárt, de az minthogy államtitkár, tanári minőségében nem működik. {Igás! bal felöl. Fölkiáltások, ki az? Kerkápolyi!), mert igy természetesen, vagy tiz tanár kinevezése sem fog segíteni. A t. miniszter ur annak bizonyságául, hogy az egyetem nem sülyedt, hanem emelkedett fölhozta azon körülményt, hogy épen a múlt évben ismertetett el a pesti egyetem orvosi diplomáinak a bécsi orvosi diplomákkal egyenjogú volta. Ennek őszintén őrülök; de őszintén meg kell vallanom azt is, hogy sem az iránt, hogy sülyedt volna, sem az iránt, hogy emelkedett volna az egyetem: bizonyítékot ebben nem látok. Itt mindenesetre helyes intézkedést látok, a m elyért a miniszter ur elismerésünket érdemli, és ez az, hogy a pesti egyetemet e tekintetben kivette azon alárendeltségi helyzetéből, a melyben az előtt a bécsi egyetemmel szemben állott. Ez bizonyítja azt, hogy politikailag helyesen járt el a mmiszter ur; de nem bizonyít az egyetemnek, mint ilyennek emelkedése mellett semmit sem. A t. miniszter ur végül megígérte, legalább ugy vettem ki, hogy a budgetvita befejezése után fogja előterjesztését tenni az egyetem reorganisatiöjára nézve, ép ugy szellemi tekintetben, mint anyagi tekintetben a szükségletekre nézve, a melyek ezentúl fedezendők leendnek rendes budget vagy hite szerint kölcsön utján. Azt gondolom, hogy ezek szerint, az egyetem dolgainak részletezését legjobb lesz azon pillanatra hagyni, és meg kell jegyeznem azt is, hogy a mi a tanári fizetések emeléséről szóba vagy indítványba hozatott, én ugyan ahhoz, hogy elvileg kimondassák, miszerint óhajtjuk, hogy a magy. kir. egyetem tanárai oly dijaztatásban részesüljenek, miszerint méltán lehessen reményleni, hogy a legjobb erőket az egyetem számára megnyerhessük; hogy ez kimondassák, azt helyeslem, de ezt utasításul adva, a fizetés KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ vi. nagyságának meghatározását okvetlen miniszteri javaslattól tenném függővé, és tekintettel az összes országbeli fizetések és átalában a helyzetre, óhajtanám az összeget meghatározni. (Élénk helyeslés.) A mi a tanpónzek eltörlésére nézve fölhozatott, ennek tüzetes megvitatása is — szerintem — akkor lesz helyén, midőn az egyetem helyzetéről átalánosan, tüzetesen fogunk vitatkozni. Miután azonban Schwarcz Gyula t. képviselő ur, kinek ma elmondott nézeteihez egyébiránt legnagyobb részben csatlakozom, a tiszta democratia és szabadelvüségre hivatkozván, határozottan kívánta eltöröltetni a tandijakat, engedje meg a t. ház, hogy figyelmeztessem egy körülményre s e körülmény az, hogy épen nálunk a legfelső nevelés, mint főleg van az egyetemnél, inkább mint másutt, nem csak szegényekre, de gazdagokra is kiterjed, s igy nem tudom, hogy épen a democratia szempontjából és épen a nép terheire való figyelemből, mi a helyesebb eljárás: az-e, azt mondani, hogy a ki szegény, annak engedtessék el a tandíj, de a ki gazdag, az fizessen? vagy pedig eltörölni a gazdagra nézve is, hogy azután azon költséget, melyet a gazdag az élvezett jótéteményért viselt volna, fizesse a népi Ezt azonban csak mellékesen jegyzem meg, tüzetes megvitatását akkorra hagyom, midőn az egyetemről átalánosan és tüzetesen fogunk szólani. És most engedje meg a t. ház, hogy miután 89,000 frt megszavazásáról van szó, mely összeget én részemről, miután a t. miniszter ur megígérte a tervek előterjesztését, s miután elfogadtam Grhyczy Kálmán t. barátom indítványát, hogy a helyzet tisztáztassék, részemről megszavazni kész vagyok, (Helyeslés) tekintettel ez összegre mind azért, mert mégis, a mennyiben ez a legszentebb czélok veszélyeztetése nélkül lehet, kötelesség az államkincstárt is megkímélni, mind pedig azért, mert még 89,000 forintnál is sokat lehetne az egyetem emelésére elkölteni; engedje meg a t. miniszter ur, hogy figyelmeztessem valamire, a mi az egyetemi javak kezeléséről beadott jelentésből kitűnt. Nem teszek e tekintetben indítványt, csak az igen t. miniszter ur és a t. képviselőház figyelmébe ajánlom az ügyet. Az ő kimutatása szerint az egyetem fekvőségei az azokhoz csatolt regáléjogokkal, szóval: mindennel együtt, ugy a mint vannak, 76,215 frtot jövedelmeznek, abból a regálé tesz 2*7,749 frtot. Marad tehát tiszta jövedelem 48,706 frt, vagyis 1200 ü holdnál holdonkint 1 frt 26 kr. Az eredmény nem nagy, de e tekintetben föl kell említeni azt, hogy e birtokok igen tetemes része áll oly erdőségekből, melyek hazánkban igen keveset jövedelmeznek. 20
