Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-130

130. országos Ülés febroár 25. 1870. 153 nézve, a melyeknek tanulói száma tán a 3 — 4 század megközelíti, nem egy nagy tantermet te­remteni, a hol mind a 400 elférjen, hanem igen­is gondoskodni arról, hogy két külön tanár két külön tanteremben taníthassa ugyanazon tudo­mányokat, és ha ezen módon méltóztatik segí­teni, mint pedig lehet rajta segíteni, nem fog az épület szüksége okot szolgáltatni arra, hogy ifjaink az ország határain kivül neveltessenek és bigye meg t. miniszter ur, ha igy nevezete­sebb szakokra egynél több, tehát fölteszem két tanár alkalmaztatik, meglátja, hogy a siker nem fog elmaradni; ha oly módon fog gondoskodni arról, az az megforditom, ha nem oly módon fog gondoskodni arról, mint most egy tárgyra nézve, a politikai tudományokra nézve az egyetemen tette, hol kinevezett igaz egy második tanárt, de az minthogy államtitkár, tanári minőségében nem működik. {Igás! bal felöl. Fölkiáltások, ki az? Kerkápolyi!), mert igy természetesen, vagy tiz tanár kinevezése sem fog segíteni. A t. miniszter ur annak bizonyságául, hogy az egyetem nem sülyedt, hanem emelkedett föl­hozta azon körülményt, hogy épen a múlt év­ben ismertetett el a pesti egyetem orvosi diplo­máinak a bécsi orvosi diplomákkal egyenjogú volta. Ennek őszintén őrülök; de őszintén meg kell vallanom azt is, hogy sem az iránt, hogy sülyedt volna, sem az iránt, hogy emelkedett volna az egyetem: bizonyítékot ebben nem látok. Itt mindenesetre helyes intézkedést látok, a m ely­ért a miniszter ur elismerésünket érdemli, és ez az, hogy a pesti egyetemet e tekintetben kivette azon alárendeltségi helyzetéből, a mely­ben az előtt a bécsi egyetemmel szemben állott. Ez bizonyítja azt, hogy politikailag helyesen járt el a mmiszter ur; de nem bizonyít az egyetem­nek, mint ilyennek emelkedése mellett sem­mit sem. A t. miniszter ur végül megígérte, leg­alább ugy vettem ki, hogy a budgetvita befeje­zése után fogja előterjesztését tenni az egyetem reorganisatiöjára nézve, ép ugy szellemi tekintet­ben, mint anyagi tekintetben a szükségletekre nézve, a melyek ezentúl fedezendők leendnek rendes budget vagy hite szerint kölcsön utján. Azt gondolom, hogy ezek szerint, az egyetem dolgainak részletezését legjobb lesz azon pilla­natra hagyni, és meg kell jegyeznem azt is, hogy a mi a tanári fizetések emeléséről szóba vagy indítványba hozatott, én ugyan ahhoz, hogy elvileg kimondassák, miszerint óhajtjuk, hogy a magy. kir. egyetem tanárai oly dijazta­tásban részesüljenek, miszerint méltán lehessen reményleni, hogy a legjobb erőket az egyetem számára megnyerhessük; hogy ez kimondassák, azt helyeslem, de ezt utasításul adva, a fizetés KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ vi. nagyságának meghatározását okvetlen miniszteri javaslattól tenném függővé, és tekintettel az összes országbeli fizetések és átalában a hely­zetre, óhajtanám az összeget meghatározni. (Élénk helyeslés.) A mi a tanpónzek eltörlésére nézve fölho­zatott, ennek tüzetes megvitatása is — szerin­tem — akkor lesz helyén, midőn az egyetem helyzetéről átalánosan, tüzetesen fogunk vitat­kozni. Miután azonban Schwarcz Gyula t. képvi­selő ur, kinek ma elmondott nézeteihez egyéb­iránt legnagyobb részben csatlakozom, a tiszta democratia és szabadelvüségre hivatkozván, ha­tározottan kívánta eltöröltetni a tandijakat, en­gedje meg a t. ház, hogy figyelmeztessem egy körülményre s e körülmény az, hogy épen ná­lunk a legfelső nevelés, mint főleg van az egye­temnél, inkább mint másutt, nem csak szegé­nyekre, de gazdagokra is kiterjed, s igy nem tudom, hogy épen a democratia szempontjából és épen a nép terheire való figyelemből, mi a helyesebb eljárás: az-e, azt mondani, hogy a ki szegény, annak engedtessék el a tandíj, de a ki gazdag, az fizessen? vagy pedig eltörölni a gaz­dagra nézve is, hogy azután azon költséget, melyet a gazdag az élvezett jótéteményért viselt volna, fizesse a népi Ezt azonban csak melléke­sen jegyzem meg, tüzetes megvitatását akkorra hagyom, midőn az egyetemről átalánosan és tüzetesen fogunk szólani. És most engedje meg a t. ház, hogy mi­után 89,000 frt megszavazásáról van szó, mely összeget én részemről, miután a t. miniszter ur megígérte a tervek előterjesztését, s miután el­fogadtam Grhyczy Kálmán t. barátom indítvá­nyát, hogy a helyzet tisztáztassék, részemről megszavazni kész vagyok, (Helyeslés) tekintettel ez összegre mind azért, mert mégis, a mennyi­ben ez a legszentebb czélok veszélyeztetése nélkül lehet, kötelesség az államkincstárt is meg­kímélni, mind pedig azért, mert még 89,000 fo­rintnál is sokat lehetne az egyetem emelésére elkölteni; engedje meg a t. miniszter ur, hogy figyelmeztessem valamire, a mi az egyetemi ja­vak kezeléséről beadott jelentésből kitűnt. Nem teszek e tekintetben indítványt, csak az igen t. miniszter ur és a t. képviselőház figyelmébe ajánlom az ügyet. Az ő kimutatása szerint az egyetem fekvőségei az azokhoz csatolt regálé­jogokkal, szóval: mindennel együtt, ugy a mint vannak, 76,215 frtot jövedelmeznek, abból a regálé tesz 2*7,749 frtot. Marad tehát tiszta jö­vedelem 48,706 frt, vagyis 1200 ü holdnál hol­donkint 1 frt 26 kr. Az eredmény nem nagy, de e tekintetben föl kell említeni azt, hogy e birtokok igen tetemes része áll oly erdőségekből, melyek hazánkban igen keveset jövedelmeznek. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom