Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-129
129. országos Dlés február 24. 1870. 133 ennyit sem vagyok hajlandó megszavazni. (Részleges helyeslés.) Belátom egyrészt, hogy ezen intézményt rögtön eltörülni nem lehet, másrészt talán az érettségi vizsgáknál elnökösködósök még ez év folytán szükséges is; és ennél fogva, a mennyiben a miniszter úrtól oly kijelentést szerencsés lehetnék venni, hogy ő ezen tankerületi felügyelőségeket a jövő évre a budgetbe nem szándékozik fölvenni, ez esetben az erre vonatkozó inditványtól elállnék. Eötvös József b. közoktatási miniszter : Megvallom, t. ház, (Halljuk'.) nagyon bámulom, hogy a t. képviselő ur, ki a tanügy jelen állapotát Magyarországon ismeri és ismeri a középtanodák szervezetét is, ezen kérdést intézte hozzám. Részemről azt hiszem, valamint a népnevelés tekintetében sok hiány létezik, ugy kétségen kivül senki a középtanodák jelen állapotával megelégedni nem fog. Valamint a népoktatásnál szükséges volt egy kimerítő törvény arra, hogy a népoktatás terén a haladás lehetségessé váljék, mert alkotmányos országban — fölfogásom szerint — első alapja minden reformnak egy tőrvény, mely az irányt kijelölje: ugy hasonló törvény alkotása szükséges a kőzéptanodákra és az egyetemre nézve is. Ezen törvényjavaslatomat bátor leszek a t. ház asztalára letenni, mely jövőben a középtanodákat, ide értve természetesen ugy azokat,melyek classicus neveléssel foglalkoznak, mint a reáliskolákat, szabályozza, és akkor a dolgok természeténél fogva azon felügyeleti rendszer, mely e gymnasiumokra nézve most létezik, meg fog szűnni és a törvény valamint a gymnasiális uj szervezetet, ugy meg fogja határozni a felügyeleti módozatokat is, melyek arra szükségesek, hogy a törvény végrehajtassák. Hogy azonban addig, mig a jelen — bármily hiányos — rendszer főnáll, szintén valami fölügyeletre szükség van, hogy azon ötven és néhány középtanoda nem maradhat minden felügyelet nélkül, hogy addig pl., mig a vizsgálatokra nézve uj rendszer behozva nincs és pl. az érettségi vizsgálatok helyett fölvételi vizsgák hozattak volna be, addig, mig az érettségi vizsgálatok léteznek, kell lenni valakinek, ki az állam részéről felügyeljen, hogy ezen érettségi vizsgálatok kellőleg taitassanak meg: az előttem tökéletesen világos. Addig tehát, mig a közoktatási rendszer megváltoztatva nem lesz törvény által, addig, mig a, mostani rendszer minden kellékeivel létezik, iáe értve az érettségi vizsgákat is, addig — fölfogásom szerint — ezen felügyelőket föntartani szükséges. Azon perczben, melyben a t. ház a középtanodákra nézve uj törvényt fog alkotni, azon perczben ezen hivatal, valamint az egész előbbi rendszer meg fog szűnni. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Én a tankerületi főfelügyelőket és azok lételét egyátalában indokolva nem látom, még azok után sem, miket most itt a t. vallás- és közoktatási miniszter ur mondott. A főérv, a melyet fölhozott, az, hogy mig érettségi vizsgák léteznek, addig kell, hogy legyen valaki, ki a vizsgálatokra az állam részéről felügyeljen. Ha szükséges egyátalában, hogy az állam külön felügyeletet gyakoroljon az érettségi vizsgákra, inkább mint más iskolai vizsgákra, igen könnyen lehet segitni az által, hogy a minisztérium vagy az egyes tanodák igazgatóit, vagy egyes jelesebb tanárait delegálja azon autoritással, hogy ott az államot képviseljék. Hanem, hogy azért szükséges legyen egy egész gépezet, mely 28,200 frtba kerülj annak szükségét egyátalában nem látom át. Én egészben véve tévesztettnek látom azon irányt, melyet a miniszter ur a nevelés előmozdítására behozni és követni látszik. (Halljuk!) Én nem az által tartanám a nevelésügyet előmozdithatónak, hogy az egyes bureaukratikus hivatalokat és személyeket szaporítsuk; minél több lesz a felügyelő, minél többet költünk e bureaukratikus intézkedésekre, annál kevesebb lesz a valódi haszon a nevelésből. Nem kell az iskolákba járó ifjúságnak más felügyelő, mint tanitójok ós iskola felügyelőjük. Az igazgató fölé tegyünk tanfelügyelőt, e tanfelügyelő fölé főfelügyelőt, e főfelügyelő fölött áll a minisztériumban az osztálytanácsos, e fölött áll a miniszteri tanácsos, e fölött ismét a államtitkár, a ki fölött ismét a miniszter áll: ez rettenetes hierarchia! Ebben annyi gradatio van, mint a hadseregben a közlegénytől a generálisig, mint az egyházban a káplántól a cardinálisig. Én azt hiszem, a tanfelügyelők már bele vannak foglalva a törvénybe; ezt incidentaliter a budget tárgyalásánál eldönteni nem lehet; de a tankerületi főfelügyelők a törvényen nem alapulnak, ezeknek a törvényben sehol semmi nyomuk nem levén s egyébiránt is én azokat fölöslegeseknek tartván, e tételt eltörlendőnek vélem. Sokkal inkább vélem én azt, hogy a tanügy is elő fog segittetni, ha azon pénz, a mi ezekre fordittatik, és pedig nem csupán csak ezen tanfőfelügyelőkre, hanem egyátalában az egész tan főfelügyelőségre, egyes iskolák fölállítására és föntartásári fog fordíttatni. Méltóztassanak egy kis bizalommal lenni a törvényhatóságok iránt; ha a törvényhatóságok felügyelete alá fogják ez ügyet bízni és ha azon 274,000 frtot a törvényhatóságoknak fogják átadni, azon meghagyással, hogy egyes helyeken, egyes községekben, hol iskolák nincsenek, 3—4 — 500 frt segítségével rábírják azokat, hogy iskolákat ala-