Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-106

106. országot 111 neki igazat nem adhatok, és abban a gyakorlat nem mellette, de ellene szól. Nem akarok példákat fölhozni, tiszt, képviselőház, — bár nem lenne nehéz az angol parlamenti életből — csak azt kívánom megjegyezni, hogy ha egyszer az a ház kebelében szóba hozatott, okvetlenül szükségesnek tartom, mindazon általam igen t. hivatalnok vagy inkább mondhatnám, hivatal maga a közlekedési minisztérium irányában, mind az államkormány tekintélye, mind az ország hitele érdekében, hogy ha azok itt egyszer szóba hozatvák, oly módon tisztáztassanak, hogy azontúl ahhoz, a mi elhatároztatott, a részrehajlásnak még csak gyanúja se férjen. Ennek, hitem szerint, és hivatkozhatnám más parlamentek gyakorlatára, csak egy módja van : e mód nem egyéb, mint hogy a háznak tagjaiból pártkülönbség nélkül alakított bizottságnak az illető okmányok fölmutattassanak, és illetők magukat e bizottság előtt igazolják. Bár az meggyőződésem, hogy ez az egyedüli mód, indítványozni ezt nem fogom; nem fogom pedig azért, mert én ezt oly kérdésnek tartom, hol nem lehet és nem szabad pártérdeknek szerepelni, oly kérdésnek, mely mindnyájunknak közös érdeke: mert a magyar kormány becsülete, a magyar nemzet hitele, mely ezzel kapcsolatban van, egyformán érdeke mindnyájunknak. És épen azért, mert ezen nézetben vagyok, nem indítványozom ezen bizottság kineveztetését: mert azt mondhatná valaki, hogy ez indítványt talán pártszemponttól vezéreltetve tettem, ennek pedig gyanúját is el akarom kerülni. Azt tartom, hogy miután már maga a tisztelt államtitkár ur is tegnapi beszédében utalt ily valamire — habár nem követelte is oly határozottsággal, a mint én óhajtottam volna, hogy követelje — e tekintetben indítványt tenni azon pártnak kötelessége, melyből a minisztérium alakulván, azon vád ellen, hogy személyes vagy pártérdekből teszi biztosítva van. (Több felől élénk helyeslés.) En kívánom, óhajtom, hogy megfontolva a körülményeket, a ház t. túlsó oldaláról jöjjön ilyen indítvány, mert, uraim, elvontan beszélve, nem érintve sem személyt, sem hivatalt, ha ily vád a parlamentben fölhozatik, csak két eshetőség van : az egyik eshetőség szomorú — reménylem, nem fog bekövetkezni — hogy mind az, a mi a közönség közt elterjedve van, igaznak bizonyul; szomorú, de ha ugy van is, szükséges, hogy bebizonyittassék, hogy a kormány e fekélytől megmenekedjék; a másik eset —remélem, ez fog bekövetkezni — hogy bebizonyul a vád alaptalansága, és akkor szükséges, hogy az ország magas hivatalnokainak kitűnő ereje meg ne bénittassék, és ezek a közjónak továbbra is szolgálhassanak. (Helyeslés.) KÉPV. H. NAPLÓ 18U V. i január 27. 1870. 1 7 En tehát ezen országos szempontokból óhajtom a vizsgálatot, óhajtom annak általam utóbb kifejezett kedvező eredményét: mert részemről sokkal nagyobb súlyt fektetek arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítva álljon az, hogy a magyar kormány magas állású hivatalnokairól azt, mintha magán-érdekből vagy kedvezésből az ország érdekei elhanyagolására képesek volnának, mondani nem lehet, és százszorosan előbbre tenném ezen örömömet azon gyönge kárörömnél, melyet valaki erezhetne akkor, ha nem az ő pártjából alakult kormány ily módon compromittáltatik. Kívánom a vizsgálatot, .kívánom kedvező eredményét a közjó érdekében, mely minden pártérdeken felül áll; s végül csak azt kívánom, hogy Isten soha ne engedje megérnem, hogy e hazában valaki saját pártja érdekét a a közérdek fölé helyezze. (Élénk éljenzés és tetszés több felől.) Hollán Ernő államtitkár: T. ház! (Mozgás. Halljuk!) A házszabályok értelmében nem volna jogom (Halljuk! Helyre !) e tárgyban másod izben szólani (Halljuk! Elnök csenget) és tartózkodni is fogok azokra nézve, miket tisztelt előttem szóló felhozott , észrevételeimet megtenni. Ha most fölszólalásra kérek engedelmet a t. háztól, teszem azt azért, hogy ismételjem egész tisztelettel azon kérelmemet, melyet tegnapi előadásom bevégeztével előterjeszteni szerencsém volt. A t. ház ítéletétől és méltánylatától várom, hogy intézkedni fog ugy, mint jónak látja s én nem tartom magamat hivatva, hogy ez ügyben magam tegyek indítványt; de ha részemről módot szabad kijelölnöm, ez az volna, hogy méltóztassék a t. ház kebeléből nem tudom hány tagú bizottságot kiküldeni, mely megfeleljen azon kérelemnek, melyet tegnap tenni szerencsém volt, hogy ezen bizottság a minisztérium okmányaiból vegyen tudomást azokról, melyek itt szóba hozattak, és melyekre nézve kételyek merültek fel, hogy a ház minden egyes tagja azokról magának tiszta tudomást és teljes megnyugtatást szerezhessen. (Átalános élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy mindenek előtt Tisza Kálmán képviselő ur indítványa olvastassák fel. (Halljuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa Tisza Kálmán indítványát): „Utasítsa a ház a közlekedési minisztert, 1-ször, hogy a folyóknak a szabályozás szempontiábóli osztályozásáról, továbbá arról, hogy az oly folyamoknál, melyeknek szabályozásához az államnak is járulnia kell, mi az állam, és mi az érdekeltek által teljesítendő ? s végül hogy az állam, illetőleg a kormány befolyása és felügyelete mennyiben és mily módon gya-