Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-115

222 115. országos ülés február 8. 1870. Majláth István jegyző (ohassa a 25-ik szakaszt) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak nem volt észrevétele, és csak is igeo lényegtelen styláris módosítással a pénzügyi bizottság szerkezetét elfogadta. A mi a külön véleménynek ide vonathozó módositvánjait illeti, az egyik elvileges természetű, mely t. i. azt kívánja, hogy az időközbeni jelentéskor is fölvétessenek a hiányok, és hogy egyátalában a jelentések szükségkép tétessenek át az országgyűléshez, azt hiszem, elesett az által, hogy a 23. §-nál a külön vélemény nem lett elfogadva. A mi a másik módositványt illeti, az nem elvileges természetű, és akár beletétetik a szövegbe, akár meghagyatik a törvényjavaslat a mint van, ugy gondolom, nem fog nagy különbséget tenni. Győrffy Gyula: Először is fölolvasom a kisebbségi véleményt. (Fölolvassa a kisebbségi vélemény illető részét) T. ház! Ez a kisebbségnek önálló módosítása, a mely egy külön elvet foglal magában, s mely az eddigi szakaszoknál előfordult szavazás által — nézetem szerint — eldöntve nincs. Én nagyon helyeslem a többségi javaslat azon óhajtását, hogy mindazon esetekben, midőn az államszámvevőszék a minisztériumok számvevőségeinél és az állampénztárak kezelésében hibákat és hiányokat tapasztal, és ha az illető miniszterhez küldött értesítés kellő eredményre nem vezetett, akkor erről a miniszter-tanácsot is értesítse; és pedig azt hiszem, főleg oly czélből. hogy a miniszter-tanácsnak alkalma legyen az igy tudomására jutandó visszaéléseket az egyes miniszterek eltérő óhajtása vagy mulasztása ellenében is orvosolni. Azonban a központi bizottság javaslatának azon részét, hogy az államszámvevőszék addig az országgyűléshez ne terjeszthessen jelentést, mig a miniszter-tanács határozatát meg nem kapta, és hogy közte és a miniszter-tanács között az ellenőrködés kérdéseire nézve mintegy alkudozásnak legyen helye, nemcsak fölöslegesnek, hosszadalmazásra alkalmat nyújtó eljárásnak, hanem sok tekintetből veszélyesnek is tartom. Ha az államszámvevőszéknek a visszaélések megszüntetésére nézve az illető érdekelt miniszterhez küldött átirata kellő eredményre nem vezetett, nézetem szerint rögtön előáll azon kötelessége, hogy erről ne csak a miniszter-tanácsot, hanem az országgyűlést is. és pedig rögtön intézkedést igénylő esetekben azonnal, értesítse, különben az országgyűlés nem lenne oly helyzetben, hogy visszaéléseknek hoszszu ideig folytatását megakadályozza, és mint Tisza Kálmán t. társam tegnap mondotta, ha a miniszter-tanácsnak válaszától tétetik függővé azon jog. hogy az országgyűléshez jelentós terjesztessék, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a miniszter-tanács, a meddig az időt húzni akarja, nem fog válaszolni, és igy az országgyűléshez küldendő jelentés is beláthatlan ideig elmarad. Minthogy pedig azt óhajtom, hogy ezen ellenőrző intézménynek az ország komoly hasznát vegye, nem akarok ezen czél elérhetése elé a törvényben akadályokat gördíteni, és azért a kisebbség véleményének elfogadását kérem. (Helyeslés hal felől.) Széll Kálmán előadó: Nem egészen osztozhatom azokban, a miket a t. képviselő ur felhozott, mert végelemzésben mi a különbség a szöveg és a különvélemény közt? Az a különbség, hogy ha a szöveg szerint az államszámvevőszéknek a miniszteri tanácshoz terjesztett javaslata olyan, melybe a minisztertanács is belenyugszik, viszont az államszámvevőszék is belenyugszik a minisztertanács határozatába: akkor a szöveg szerint ez az országgyűléshez intézendő jelentésbe nem veendő fel ; mig a külön vélemény szerint valahányszor egyes minisztertől a minisztertanács elé megy az államszámvevőszék észrevétele, ez mindannyiszor felveendő a jelentésbe. Én azt hiszem, ha a számvevőszék belenyugszik a minisztertanács megállapodásába, és a minisztertanács egyetért a számvevőszékkel azon nehézségekre nézve, melyeket ez tett, és elfogadja a hiányok pótlására tett javaslatait : hogy ha ily egyetértés létrejön, én nem látom szükségét annak : miért vitessék ezen ügy az országgyűlés elé ujabb elintézés végett. Én tehát nem helyeselhetem azon indokot, a melyet Győrfly képviselő ur felhozott, hogy ez hosszas eljárást involválna, sem pedig azt, hogy ez veszélyes lehetne bármi tekintetben is, és ragaszkodom az eredeti szerkezethez. (Szavazzunk!) Elnök: A kik a központi bizottság szerkezetét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Majláth István jegyző: (Olvassa a 26-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 27Ak §-t.) Vukovics Sebő T. ház! Ezen szakaszban s jelesen 5-ik sorában e két szót „vélemények kíséretében* óhajtanám kihagyatni. Okom erre az, hogy először igen egyszerűsítve volna a dolog ezen szavak kihagyása által; másodszor, hogy sokkal természetesebb, ha ezen ideiglenes ügyrendi sza] bályok azon testület által határoztatnak el, mely I hivatva van a számadásokat vizsgálni, nem peí dig azon testület által, melynek számadásai vizsgáltatnak. (Helyeslés hal felől.) Itt azonban, t. ház, más körülmény is forog fön. Ha a miniszteriurnot ruházzuk föl, hogy necsak a számveI vőszék javaslatát terjeszsze föl, hanem a mellett