Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-115

222 115. országos ülés február 8. 1870. Majláth István jegyző (ohassa a 25-ik szakaszt) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak nem volt észrevétele, és csak is igeo lényegtelen styláris módosítással a pénzü­gyi bizottság szerkezetét elfogadta. A mi a kü­lön véleménynek ide vonathozó módositvánjait illeti, az egyik elvileges természetű, mely t. i. azt kívánja, hogy az időközbeni jelentéskor is fölvétessenek a hiányok, és hogy egyátalában a jelentések szükségkép tétessenek át az ország­gyűléshez, azt hiszem, elesett az által, hogy a 23. §-nál a külön vélemény nem lett elfogadva. A mi a másik módositványt illeti, az nem elvi­leges természetű, és akár beletétetik a szövegbe, akár meghagyatik a törvényjavaslat a mint van, ugy gondolom, nem fog nagy különbséget tenni. Győrffy Gyula: Először is fölolvasom a kisebbségi véleményt. (Fölolvassa a kisebbségi vélemény illető részét) T. ház! Ez a kisebbségnek önálló módosí­tása, a mely egy külön elvet foglal magában, s mely az eddigi szakaszoknál előfordult szavazás által — nézetem szerint — eldöntve nincs. Én nagyon helyeslem a többségi javaslat azon óhaj­tását, hogy mindazon esetekben, midőn az ál­lamszámvevőszék a minisztériumok számvevősé­geinél és az állampénztárak kezelésében hibákat és hiányokat tapasztal, és ha az illető minisz­terhez küldött értesítés kellő eredményre nem vezetett, akkor erről a miniszter-tanácsot is ér­tesítse; és pedig azt hiszem, főleg oly czélből. hogy a miniszter-tanácsnak alkalma legyen az igy tudomására jutandó visszaéléseket az egyes miniszterek eltérő óhajtása vagy mulasztása el­lenében is orvosolni. Azonban a központi bizott­ság javaslatának azon részét, hogy az államszám­vevőszék addig az országgyűléshez ne terjeszt­hessen jelentést, mig a miniszter-tanács határo­zatát meg nem kapta, és hogy közte és a mi­niszter-tanács között az ellenőrködés kérdéseire nézve mintegy alkudozásnak legyen helye, nem­csak fölöslegesnek, hosszadalmazásra alkalmat nyújtó eljárásnak, hanem sok tekintetből veszé­lyesnek is tartom. Ha az államszámvevőszéknek a visszaélések megszüntetésére nézve az illető érdekelt miniszterhez küldött átirata kellő ered­ményre nem vezetett, nézetem szerint rögtön előáll azon kötelessége, hogy erről ne csak a miniszter-tanácsot, hanem az országgyűlést is. és pedig rögtön intézkedést igénylő esetekben azonnal, értesítse, különben az országgyűlés nem lenne oly helyzetben, hogy visszaéléseknek hosz­szu ideig folytatását megakadályozza, és mint Tisza Kálmán t. társam tegnap mondotta, ha a miniszter-tanácsnak válaszától tétetik függővé azon jog. hogy az országgyűléshez jelentós ter­jesztessék, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a miniszter-tanács, a meddig az időt húzni akar­ja, nem fog válaszolni, és igy az országgyűlés­hez küldendő jelentés is beláthatlan ideig elma­rad. Minthogy pedig azt óhajtom, hogy ezen el­lenőrző intézménynek az ország komoly hasznát vegye, nem akarok ezen czél elérhetése elé a törvényben akadályokat gördíteni, és azért a ki­sebbség véleményének elfogadását kérem. (Helyes­lés hal felől.) Széll Kálmán előadó: Nem egészen osztozhatom azokban, a miket a t. képviselő ur felhozott, mert végelemzésben mi a különbség a szöveg és a különvélemény közt? Az a különb­ség, hogy ha a szöveg szerint az államszámve­vőszéknek a miniszteri tanácshoz terjesztett ja­vaslata olyan, melybe a minisztertanács is bele­nyugszik, viszont az államszámvevőszék is bele­nyugszik a minisztertanács határozatába: akkor a szöveg szerint ez az országgyűléshez intézendő jelentésbe nem veendő fel ; mig a külön vélemény szerint valahányszor egyes minisztertől a minisz­tertanács elé megy az államszámvevőszék ész­revétele, ez mindannyiszor felveendő a jelentésbe. Én azt hiszem, ha a számvevőszék belenyugszik a minisztertanács megállapodásába, és a minisz­tertanács egyetért a számvevőszékkel azon nehéz­ségekre nézve, melyeket ez tett, és elfogadja a hiányok pótlására tett javaslatait : hogy ha ily egyetértés létrejön, én nem látom szükségét an­nak : miért vitessék ezen ügy az országgyűlés elé ujabb elintézés végett. Én tehát nem helyeselhetem azon indokot, a melyet Győrfly képviselő ur felhozott, hogy ez hosszas eljárást involválna, sem pedig azt, hogy ez veszélyes lehetne bármi tekintetben is, és ra­gaszkodom az eredeti szerkezethez. (Szavazzunk!) Elnök: A kik a központi bizottság szer­kezetét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Elfogadtatott. Majláth István jegyző: (Olvassa a 26-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 27Ak §-t.) Vukovics Sebő T. ház! Ezen szakasz­ban s jelesen 5-ik sorában e két szót „vélemények kíséretében* óhajtanám kihagyatni. Okom erre az, hogy először igen egyszerűsítve volna a dolog ezen szavak kihagyása által; másodszor, hogy sokkal természetesebb, ha ezen ideiglenes ügyrendi sza­] bályok azon testület által határoztatnak el, mely I hivatva van a számadásokat vizsgálni, nem pe­í dig azon testület által, melynek számadásai vizs­gáltatnak. (Helyeslés hal felől.) Itt azonban, t. ház, más körülmény is forog fön. Ha a miniszteriu­rnot ruházzuk föl, hogy necsak a számve­I vőszék javaslatát terjeszsze föl, hanem a mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom