Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-115
115. országos Ülés február 8. 1870. 223 a maga véleményét is, akkor előfordulhatna oly eset, hogy ezen vélemény eltérne a számvevőszék javaslatától és e szerint mintegy ő Felségére bízatnék annak elhatározása, hogy melyiket kell elfogadni: a számvevőszéknek javaslatát-e, vagy pedig a minisztériumnak véleményét ? Én pedig azt hiszem, t. ház. alkotmányos formák szerint a királyi széket teljesen érintetlenül kell hagyni minden összeköttetéstől akár a pénzek . kezelésével, akár pedig a számadások vizsgálásával. (Helyeslés bal felől.) Ázt gondolom tehát, t. ház, ezen két szó kihagyásával „minisztertanács" szó után ezen szót kellene beiktatni „által". E szerint tehát a következő módositványt ajánlom a t. háznak. Mihályi Péter jegyző (olvassa VuIcovics Sebő módositványát:) „Az ötödik sorban ezen szó után „tanács" tétessék „által", ezen két szó pedig „véleménye kíséretében" hagyassák ki. E szerint tehát ezen §-us így szólana : „Az ál-"' lamszámvevőszék ideiglenes ügyrendé és az államadósság ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes kezelési szabályok kidolgozásával, ezen törvény alapján, az államszámvevőszék elnöke bizatik meg, kinek jelentése a minisztertanács által ő Felsége jóváhagyása alá terjesztetni fog." Széll Kálmán előadó: T. ház! Csak egyszerűen indokolni kívánom a központi bizottság szavazatát a szöveg e szakaszára nézve. E szakasz, mely ellen a képviselő ur módositványa intézve van, összefüggésbea áll elvileg egy másik szal.aszszal, mely a kinevezési fölterjesztésről szól. A központi bizottság mind a két szakasznál azon elvet tartotta szem előtt, hogy ő Felsége kizárólag a felelős kormány által gyakoroltatván az executivát, csak is a felelős kormánynyal érintkezik bármi megerősítő avagy kinevező rendelet kiadásánál és mindenütt, hol a számvevőszék személyzeti organisatiójáról és statútumainak helybenhagyásáról van szó, nem akarta a központi bizottság, hogy ezen érintkezés mellőztessék, hanem itt is a felelős kormányt akarta egj^enesen és kizárólag ő Felségével érintkezésbe hozni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán; T. ház! Igen röviden csak azt kívánom megjegyezni, hogy a t. előadó ur nem értette a módositványt, mert ezen módositvány zárja ki azt, a mire oly nagy súlyt látszik fektetni, hogy a minisztérium által érintkezzék csak a számvevőszék is ő Felségével; mert ez benne van a módositványban is. Csakhogy azt akarja a módositvány, hogy az államszámvevőszék véleménj-e ugy a mint van terjesztessék fel, nem pedig kisérve a minisztérium véleményével, mely ha eltérő lenne, utoljára is a fejedelmet azon helyzetbe hozná, hogy a kettő közt kellene választani. Tehát azon elv, melyet oly melegen védelmez a t. előadó ur, semmi összeütközésben nincs a modositványnyal. Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni, hogy ha a számvevőszék véleménye egyenesen terjesztetnék is a fejedelem elé, ez által egyátalában sem a miniszteri felelősség, sem a parlamentárismus ellen nem volna vétve, mert az egyátalán nem árt sem a miniszteri felelősségnek, sem a felelős minisztériumnak, ha törvény által meghatároztatik, hogy legyen egy más közeg is, mely bizonyos esetekben a fejedelemmel érintkezzék. Nem kívánom, hogy ezt egyszerű szavamra a t. előadó ur elhigyje; de meggyőződést szerezhet magának erről: mert ott van például Angliában a többek közt a JudgeAdvocat-General, ki is saját hatáskörében bizonyos dolgokban a minisztérium nélkül a fejedelemmel közvetlenül érintkezik; ott 2 3ec ^g az *j hogy mi egyezik a miniszteri felelősséggel és a parlamentárismussal, annyira mint itten, bizonyára tudják. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet ugy a mint van? (Felkiáltások jobb felől: Elfogadjuk! Bal felől: Ne/m fogadjuk!) A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja a 27-ik §-t. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 28-ih szakaszt.) Széll Kálmán előadó; A központi bizottságnak nem volt észrevétele, változatlanul elfogadta a pénzügyi bizottság által szerkesztett szakaszt. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 29-ik szakaszt.) Plachy Tamás : T. ház ! A íölvasott 29-ik §. arról intézkedik, hogy az államszámvevőszék megalakulása után megkezdi működését. — Azonban azt hiszem, az egy lényegesen nagyobb fontosságú dologról nem intézkedik: arról t. i., hogy e megalakulásnak mikor és meddig kell megtörténni. A házban a hallottak után, a mik épen a szőnyegen forgó kérdésben főihozattak, meggyőződtem arról, hogy a t. ház egyátalában azon óhajtásban van, hogy a számvevőszéket mielébb életbe kell léptetni. Indokolva van az részben az által, hogy az 1869-iki zárszámadás, és az 1871. évi költségelőszámitás is, melyet a minisztérium az év elején igért beterjeszteni, az által vizsgáltassák meg, s átalában indokolva mind azon argumentumokkal, melyek a számvevőszék fölállítását sürgetővé tették. Tehát bátor vagyok egy módosítást ajánlani a 29-ik §-hoz, mely kifejezi azon időszakot is, a meddig ezen számvevőszéknek föl kell állíttatni. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Plachy Tamás módositványát) : „Az államszámvevőszék megalakulása után, mely azonban legkésőbb
