Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-115

218 115. országos Ülés február 8. 1870. tok vezérelnek a kérdések megoldásában. (Derült­ség, tetszés bal felől.) Különben hoszzasan nem kívánom a t. ház türelmét fárasztani. En egyátalán nem akarom gyanúsítani, még csak igy abstracte sem a mi­nisztert, akár most, akár máskor, vagy bármikor, hogy a számvevőszék által beterjesztett okmányo­kat meg fogná hamisítani; mentsen Isten! nem is ezen föltevésből kívánom, hogy ne a minisz­térium utján terjesztessenek be, hanem "kívánom azért, mint már mondottam, mert akarom, hogy a számvevőszék eoordinálva és ne subordinálva legyen a minisztériumnak. De kívánom más ok­ból is; kivánom jelesen azért : mert hitem sze­rint megeshetik, hogy a számvevőszék elnöke végmegjegyzóseiben talán helyeslőleg fog nyilat­kozni az összes minisztérium kezeléséről, hanem csak egyik vagy másiÍv minisztériummal szemben lesznek megjegyzései, melyek talán még megro­vást is vonhatnak maguk után. Ha már most ezeket nem terjesztheti be közvetlenül, hanem a minisztertanács kezén kell azoknak keresztül menni : mi fog történni ? Legtöbb esetben a do­log természeténél fogva a minisztertanács hatá­rozattal fogván rá válaszolni, a minisztérium egy tagja helyett az összes minisztérium jő szembe a számvevőszékkel; holott annak csak egy tag­jával kellene szemben állania, és mig ez egyfelől nyomasztólag hat a számvevőszék működésére, másfelől azon eredmény folyhat belőle, hogy a számvevőszék minden egyes megjegyzése minisz­teri kérdés lesz és mint ilyen el fog nyomatni. (Helyeslés hal felöl.) En tehát kivánom, hogy a számvevőszék elnöke nem ug}^an a minisztérium fölé, de nem is alája, hanem saját körét illetőleg a minisztérium mellé helyeztessék, annak coordináltassék és azért' a kisebbségi véleményt pártolom. (Élénk helyes­lés bal felől.) Hoffmann Pál: T. ház! {Zaj bal felől.) A házszabályok 128-dik §-ára hivatkozva szót kérek. (Zaj. Halljuk! Elnök csenget) En is nagy köszö­nettel tartozom Tisza Kálmán képviselő urnák, hogy a tőlem származó helyeslést és dicséretet oly nagyra becsüli, hogy azt még szavaim elfer­ditésének árán sem átallotta megnyerni. (Helyes­lés, derültség jobb felől.) Nem azt mondtam, a mit képviselő ur állított: először, hogy a baloldalnak köszönhető egyedül az állami számvevőszék in­tézménye, és másodszor nem azt mondtam, hogy a baloldal, jóllehet a többség választja a szám­vevőszék elnökét, ez által tanúsítja pártatlansá­gát. En Ivánka képviselő urnák abbeli kijelen­tése ellenében, hogy a parlamenti pártok az ő magán, illetőleg pártbeli érdekeiket mozdítják egyedül elő, s a tőlük kiinduló államszámvevő­szék is pártérdekben fog működni : ennek elle­nére jegyeztem meg azt, hogy nekem a pártok állásáról magasabb fogalmaim vannak, hogy a pártok dicsősége abban áll, hogy pártjuk által a közjót mozdítják elő. (Helyeslés jobb felől.) Ha mondtam, hogy csodálkozom, ezzel az ellenmon­dást akartam jelezni, a melybe a baloldal ön­magával jött, midőn egyrészről az államszámve­vőszék felállítását sürgeti, másrészről oly nézete­ket nyilvánít, a melyek az államszámvevőszék hatálya iránt már előre minden reményt aláás­nak. En tehát tartoztam szavaim ezen elferdíté­se (Derültség, hosszas zaj bal felől) miatt e kijelentéssel. Ivánka Imre: T. ház! Szavaim félre­magyaráztattak, szót kérek. Miután Hoffmann képviselő ur „saját szavait elferdítette", a mint monda, arra nem felelek, hanem felelek arra, hogy elferdítette, és pedig már kétszer az én szavaimat. En azt mondtam, hogy ha a szám­vevőszék tagjai' azon párt tagjaiból választatnak, a mely pártból való a kormány, azon számve­vőszék mindenesetre elnézőbb lesz a minisztériu­mok iránt, mint ha az az ellenkező pártból ala­kíttatnék. Ebből állott az én észrevételem, me­lyet Hoffmann képviselő ur elferdíteni jónak lá­tott, és melyet én ezennel helyreigazítani köte­lességemnek tartottam. Simonyi Ernő; Azok után, a mik e tárgyban elmondattak, csak igen kevés észrevé­telem van. A t. ház egy törvényjavaslatot tár­gyal, mely czélozza az államvagyon kezelésének ellenőrzését. Ez nézetetem szerint a kiinduló pont, és meg kell tenni azt, a mi ezen ellenőr­zésre szükséges. Megjegyzem én azt, hogy bár­mennyit érhet is a magán életben a bizalom, ott, hol közvagyon kezeléséről van szó, semmi legkisebb tekintetbe sem,vehető. A közvagyont bizodalomból bárkire is bízni nem szabad; itt csak a szigorú, a kérlelhetlen ellenőrzés ós a csalhatatlan számok lehetnek irányadók. Ez az egyetlen ellenőrség, melyre mi fül vagyunk ha­talmazva a közvagyont bizni. T. ház! az eddig tárgyalt huszonkét §-ban, a mint ez már ki volt fejtve, igen helyes irányból indult ki a törvény­javaslatot készítő bizottság, hogy ezen ellenőrző intézetet a minisztériumtól függetlennek, avval coordináltnak akarta tenni: most megakadás van a 23-ik §-nál, mert a kisebbség azt kívánja, hogy ez ne a minisztérium utján, melyiyei egy rangú hatóság, hanem egyenesen az országgyű­léssel közlekedjék; a másik párt pedig azt akarja, hogy a minisztérium utján közlekedjék. T. ház! ha ez a számvevőszék észrevételeit megteszi, s azokat a minisztériumhoz megküldi, vagy vál­toztathat azokon a minisztérium, vagy nem; ha változtathat, akkor nem a számvevőszéknek, hanem a minisztériumnak megjegyzései kerülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom