Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

114. országos ülés február 7. 1870. 209 készíteni a zárszámadásokat az évi bevételekről, és kiadásokról, ós ebből igen logikailag azon kö­vetkeztetést kellett vonnia, hogy számadásait,sa­ját számadásait a minisztérium terjeszsze az or­szággyűlés elé. A tárgyalás alatt levő .23-dik szakasz­nak általam emiitett első része azonban meg­változtatja az idézett törvény rendeletét: — a mennyiben t. i. azt rendeli, hogy a zárszáma­dásokat az állam be vételeiről és kiadásairól az ál­lam számvevőszék készítse el — igen természe­tes tehát, hogy most már annak kell a zárszá­madásokat az országgyűlés elé terjesztenie, a ki ezen zárszámadásokat elkészíti, t. i. a számvevő széknek. (Élénk helyeslés bal felől, és fölkiáltások : Igen természetes!) És miután ez oly természetes, és mégis ellenzésre talál a túlsó oldalon .... Ivánka Imre: Mert hivatalt akarnak / Ghyczy Kálmán s . . . . legyünk őszinték. Azt mondjuk mindnyájan, hogy azt akar­juk, miszerint az államszámvevőszék önálló, füg­getlen, a minisztériumtól eoordinált hatóság le­gyen. Ha már most a számvevőszék a miniszté­riummal eoordinált hatóság, akkor a minisztéri­umnak egyátalán nem derogálhat az, hogy eoor­dinált hatóság terjeszti be a zárszámadásokat az országgyűlés elé. (Fölkiáltások jobbról; És vi­szont!) Ha pedig a minisztériumnak ez derogál, akkor az államszámvevőszék nem eoordinált ható­sága a minisztériumnak. (Helyeslés bal felől.) Hogy ezt a t. előadó ur is ilykép értette, arról leginkább meggyőzött saját előadása engemet. 0 ugyanis azt mondja; „Ha nem a minisztérium, hanem az államszámvevőszék terjeszti az országgyű­lés elé a zárszámadásokat, akkor a minisztérium lenne az államszámvevőszéknek alárendelve." En részemről^ ezen következtetést nem tartom logi­kainak. En azon tényből, hogy az államszámvevő­szék terjeszti a zárszámadásokat az országgyűlés elé, csak azt következtetem, hogy az államszám­vevőszék eoordinálva marad a minisztériumnak, de fölébe állitva nem lesz. Hanem azon ezélt, melyet Győrffy indítványának ellenzésével a köz­ponti bizottság elérni szándékozik, nézetem sze­rint fölvilágosítja azon néhány szó is, melyet előadó ur e tekintetben kifejezett, s a mely azt fejezi ki, hogy ellenkezőleg a központi bizottság javaslata szerint az államszámvevőszék a mi­nisztériumnak lesz alárendelve, annál inkább pe­dig az, mivel még azt is méltóztatott mon­dani az előadó ur, hogy ,,ne ruházzuk föl forma szerint az állarnszámvevőszóket oly hatalommal, mely azt a minisztérium fölé emelné." — Ily szándéka senkinek sincs. Mi csak azt nem akarjuk, hogy azon javaslat által, melyet a köz­ponti bizottság elfogadott, a minisztérium a KÉPV. H. NAPLÓ 18^1 V. számviteli tekintet irányában mint ellenőrt gya­korló hatóság a számvevőszék fölé állittassék. (Helyeslés bal felől.) Méltóztassék elhinni t. ház, hogy ezen kér­désnek practicus oldala is van. Ha ugyanis az államszámvevőszék terjeszti az országgyűlés elé a zárszámadásokat, melyeket készített, saját ész­revételeinek kíséretében, és a minisztériumnak ezen észrevételek ellen ellenészrevételei vaunak, akkor a minisztérium ezen ellenészrevételeket előadhatja ós nyilváníthatja, akár a ház, akár a zárszámadá­soknak megvizsgálására kiküldendő bizottság előtt: mert a minisztérium tagja a háznak. A minisztéri­um tehát a számvevőszéknek ily észrevételeire nézve nem marad meghallgattatlanúl. De már most fordítsuk meg az esetet. Ha a központi bizottság javaslata szerint a mi­nisztérium adja be a zárszámadásokat saját észrevételei kíséretében, akkor ezen észrevé­telekre nézve a számvevőszék az országgyű­lés előtt nem nyilatkozhatik, (Helyeslés bal fe­lől.) mert az országgyűlésnek nem tagja és az országgyűléssel való közvetlen érintkezéstől ezen törvényjavaslat szerint el van zárva. (Élénk helyeslés bal felől.) Legfölebb akkor nyilatkozhatnék a szám­vevőszék elnöke, ha, — a mi legalább vilá­gosan ezen törvényjavaslat által nem tilta­tik, — maga az országgyűlés vagy a zár­számadás megvizsgálására kiküldött bizottság ál­tal nyilatkozásra tüzetesen szóllitatnék fel. De e részben megtörténhetik, nem mondom, hogy meg­történik, de megtörténhetik, hogy mindaddig, míg a minisztérium a ház többsége által támogatta tik, sem a ház többsége, sem a ház többsége által választott számvizsgálóbizottság nem. fog oly nyi­latkozatot a számvevőszéktől kérni, melynek nyil­vánítása talán a fönálló minisztériumnak ártal­mára lenne. (Helyeslés bal felől.) Igen fontos, t. ház, a jelen törvényjavaslat 6-ik §-a, melyben az foglaltatik: hogy a szám­vevőszék elnöke a képviselőház jelöltjei közül ne­veztessék ki. Engedjék mindazonáltal őszintén bevallanom, hogy a fenálló minszteriumra nézve ezen intézke­dés igen közönyös, mert csaknem oly bizonyos, mint kétszer kettő négy, hogy a minisztérium mindaddig, mig a ház többségének bizalmát bír­ja, mindenesetre kiviheti, hogy a kit a számvevő­szék elnökségére kineveztetni óhajt, a ház által a kijelöltek sorába bevétessék. Es így a minisz­terelnök épen ngy terjesztheti föl azt ő fölsé­gének kinevezés végett, a kit kineveztetni akar, midőn a ház jelöltjei közül választatik az, mint ha maga terjesztené egyenesen ő fölsége elé. Azonban nem igy áll a dolog a követke­zendő minisztériumra nézve. Annak irányában 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom