Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-114
200 114. országos Biés február 7. 1870. kat ezektől megfosztani az államszámvevőszék elnökét. Ha a t. ház e szerint fogadná el a szakasz bekezdését, már ez által e módosításnak másik része elesnék, mert a mint Várady Gábor képviselő ur mód ősit ványában proponálta -*- hogy ne vehessen részt ügynökségben— ez már ki van mondva a szakasznak elején, mely azt mondja, hogy oly állást el nem foglalhat, mely számadással vagy vagyoni felelőséggel jár. (Helyeslés jolb felől.) Ivánka Imre : T. ház! Nem osztozom az előadó ur nézetében. Választani azon körökből bizonyosan lehet; hanem az illető, ha megválasztatik, le fogja tenni azon tiszteletbeli tisztségeket. Ez tehát a választást nem korlátolja, ugy pártolom; mint Várady Gábor t. képviselőtársam módositványában javasolta. Máttyus Arisztid: Várady Gábor képviselő urnák módositványa tulajdonképen többféle módosítást ajánl az 5-ik szakaszra nézve : oly módosításokat, melyek egymással organicus összefüggésben nincsenek. Azért czélszerűnek tartom, hogy ne egészben boesáttassék szavazás alá az 5-ik §-sal szemben, hanem tételről tételre. Nevezetesen Várady Gábor ur módositvánj^a szerint mindenféle tisztség ki van zárva, a központi bizottság javaslata szerint pedig csak oly tisztség, a mely számadással és vagyoni felelősséggel jár. Ez az első különbség, e fölött kellene tehát először határozni. A második különbség, nézetem szerint, a két javaslat kőzött az, hogy mig a központi bizottság javaslata az államszámvevészéknek tagjait az egyes társulatoknál csak az igazgatásból s ügyvitelből zárja ki: Várady Gábor képviselő ur módositványa szerint a tagok a vállalatnak nemcsak igazgatásából lennének kizárva, hanem a különbeni részvéttől is, mint annak tagja. Ez lényeges különbség szerintem és mig lehetnek, kik az elsőt megtartják a központi bizottság javaslata szerint, a másodikra nézve eltérő nézetben vannak és Várady Gábor módositványa szerint kívánnák elfogadatatni. Ismétlen, hogy Várady Gábor urnák módositványa tételenkint külön boesáttassék szavazás alá. Ludvigh János: T. ház! Az állam számvevőszék nem egyéb mint bíróság és pedig számadási bíróság; ha még ki nem mondtuk, ki fog az mondatni. Már pedig ugyanazon elveket kell követnünk a számvevőszéknél, mint a bíróságoknál; következőleg mindaz, mi ott mondatik, a bíróságok ineombatibilitására vagy inkább a bíróságnak más bárminemű üzletékkel való ineompatibilitására, annak itt is ki kell mondatni; következőleg, minthogy ezen nézetemhez legközelebb áll Várady Gábor képviselőtársam módositványa, én részemről ahhoz járulok. Elnök: T. ház! Méltóztassék először a fölött határozni, vajon a beadott szerkezet elfogadtatik-e vagy nem? A kik elfogadják a központi bizottság szerkezetét, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a szerkezetet elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a 6-ik szakaszt.) Széll Kálmán-előadó: E szakasz a pénzügyi bizottság eredetileg előterjesztett törvényjavaslatában máskép hangzott, ott azon része a szakasznak, melyre nézve a központi bizottság módosítást hoz javaslatba, így állott: „A főszámtanácsost és tanácsosokat ő felsége a számvevőszék elnökének felterjesztésére nevezi ki." A központi bizottság e szakasz szövegezését hiányosnak tartotta- és pedig azért, mert nem fejezi ki, hogy a kinevezést elrendelő okmány ki által lesz ellenjegyezve. A központi bizottság ugy találta, hogy törvényeink szellemében, de a parlamentáris élet követelményei szellemében is, magától értetik, hogy alkotmányos országban a felelős miniszter ellenjegyzése nélkül egy királyi rendelet sem jelenhetvén meg, egy kinevezés sem történhetik; de mégis a szöveg világosabb szerkezetére, — mivel azt vélte alatta érteni a központi bizottság •— kiteszi egyenesen, hogy a számvevőszék elnöke javaslatának alapján a miniszterelnök fölterjesztése és ellenjegyzése mellett történik a számvevőszék tagjainak kinevezése. Huszár Imre T. ház! A pénzügyi és a központi bizottság javaslata kiemeli, hogy az államszámvevőszéknek állására nézve a minisztériumokkal coordinált hatóságnak kell lenni: e szerint tehát ezen intézmény természete azt követeli, hogy az államszámvevőszék elnöke épen ugy, mint a többi miniszterek egy részről ö felségével, más részről pedig az országgyűlés mindkét házával közvetlenül érintkezzék. Ha a számvevőszék azon tagjaira nézve, kik ö felsége által neveztetnek ki, a számvevőszék elnöke csak javaslatot tehetne, a kinevezés pedig a miniszterelnök felterjesztése mellett történnék ; ezen eljárás által, véleményem, szerint a számvevőszék a minisztériumok irányában oly subordinált helyzetbe jutna, mely e fontos intézménynek közjogi állását alterálván, czélját is nagyrészt meghiúsítaná. Szükségesnek tartom tehát a központi bizottság idevonatkozólag javasolt §-át megváltoztatni és pedig megváltoztatni azon elvek, azon nézetek alapján, melyek a pénzügyi bizottság jelentésében találnak kifejezést. E §-t tehát következőleg vélem módositan| dónak. Az 5-ik sorban e szavak helyébe: „JaI vaslata alapján" tétessék „felterjesztésére": a
