Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

112. országos Ülés február 4. 1870. 153 miben ismét nem bővelkedünk, illető tárgyunkkal Tharantba vagy Württembergbe kell hogy menjünk Én tehát, t. ház, addig is, mig ezen tekintetben, t. i. önálló vegytani kísérleti állomások fölállításáról intézkedhetünk, kérem a t. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumot, méltóztassék ugy rendelkezni, hogy egyfelől az ország gazdaközönsége időnkint értesíttessék, azon gazdasági vegytani kísérletekről, melyek a tanintézetek melletti laboratóriumokban magának a tanulásnak érdekében tétetnek, s méltóztassék másfelől, a mennyiben ez lehetséges, elrendelni, hogy ezen laboratóriumokban egyeseknek ilynemű szüksége is láttassák el csekély, előre köztudomásra hozott : díjfizetés mellett mert hiszen ingyen ezt senki sem kívánhatja az államtól. A vegytani laboratóriumok érdekében, miről most külön indítványt beadni nem ezélom, ez volt megjegyzésem. Á haszonkertészeti tanintézetek fölállítását illető kérésemet is ajánlva mint figyelmeztetést a t. minisztériumnak, s fölemlítve ujolag sajnálatomat az erdészeti érdekek teljes mellőzése fölött, bátor leszek a főtárgyra — az újonnan fölállítandó két gazdasági főtanintézetre — vonatkozó indítványomat fölolvasni, melyet több képviselőtársam velem együtt aláirt. (Fölolvassa.) Még csak azt jegyzem meg, t. ház, hogy ezélom nem lehetett, a helyeket kijelölni az indítványban: ezt a t. kormány föladatának tartom, s csak a vidékeket tartottam szükségesnek megemlíteni, s indítványomat" ezennel a t. ház asztalára leteszem. Gorove István közgazdasági miniszter : Magára az indítványra, melyet most fölolvasni hallottunk, elvileg semmi ellenvetésem nincs; hanem bátor vagyok a t. képviselő urat emlékeztetni, hogy Felső-Magyarország, és különösen Magyarország éjszaki részére a kormány már hozott budgetében a ház elé ily indítványt, s akkor a t. ház bölcsesége ugy ntézkedett fölötte, hogy azon intézetnek fölállítása ezúttal maradjon el. Midőn a kormány ily végzéssel áll szemben, nem érzi magát indíttatva, hogy ismét hasonló inditványnyal lépjen elő, melynek sorsa szintén ugyanaz lett volna, a mint az 1868-ban törtónt. De ha a t. képviselő urak más meggyőződésben vannak, az indítványt nemcsak elfogadom, sőt örömmel ragadom meg az alkalmat annak megújítására, (Jobb felől helyeslés) és igen szívesen fogom azt az 1871-ki budgetben beterjeszteni. A mi a vegytani műhelyeknek kitűzendő föladatot illeti, arra nézve igen is késznek nyilatkozom, a kért utasítást kiadni; azonban kényEBPV. H. NAPLÓ 18 54 V. telén vagyok megvallani, hogy részemről legalább az első időben e tekintetben nem sok eredményt várhatunk; hacsak a tiszt, képviselő ur és véleménytársai s mi mindnyájan e tekintetben a gazdaközönség fölvilágositására és buzdítására mindent el nem fogunk követni, hogy az ilyféle intézkedések meddők, terméketlenek ne maradjanak, s oda fogják őket birni, hogy bizalommal forduljanak az ily intézetekhez. Én részemről a kellő utasítást legrövidebb idő alatt ki fogom adni. (Helyeslés.) Mukics Ernő : Azt hiszem, tiszt, ház, nem vétek a házszabályok ellen, midőn az imént beterjesztett indítványhoz, melyet magam is aláirtam, szólni kívánok, annyival inkább: mert azon indítványt nem tekintem külön álló indítványnak, melynek tárgyaihatásához — a ház előleges elhatározása szükséges ; hanem tekintem olyannak, mely egyenes kifolyása a költségvetés ezen rovatának, mely jelenleg tárgyaltatik. Ezek előrebocsátása után engedje meg a t. ház, hogy ez indítvány kapcsában e rovat fölött, mely gazdasági tanintézeteinkre vonatkozik, én is elmondjam röviden nézeteimet. Nekem ugyan nincs sok mondani valóm, mert az előttem szólott indítványozó a tárgyat teljesen kifejtette, és a miniszter ur is némileg megnyugtatott. En egyátalán azt tartom, hogy gazdasági tanintézeteink nem képviselik kellő mérvben hazánk íöldmivelési iparát. Mindenki tudja, hogy a mezei gazdaság nagy fontossággal bir és nagy szerepet játszik államgazdászatunkban; mindenki tudja, hogy a földmivelés nagy hátramaradásban van, és mindenki érzi az e tekintetbeni ipar fejlesztésének és előmozdításának szükségét, és mielőtt a t. miniszter ur nyilatkozott, magam is azon nézetben voltam, hogy a t. minisztérium csekély súlyt fektet mezei gazdaságunkra és kevés fontosságot tulajdonit földmivelési iparunknak, miután gazdasági tanintézeteink számát hatra reducálni jónak látta; hanem a t. miniszter urnák előbbi nyilatkozata némileg kielégített és megnyugtatott. Ha tekintjük a költségvetés ezen rovatát, azt találjuk, hogy akkor, midőn a t. minisztérium gazdasági tanintézeteink számát megállapitá, vagy mennyiben a hatot — Erdélyt is ide értve — megállapítani javasolta és azokat a különböző vidékeken fölállitá, szem elől tévesztette az ország geographiai helyzeteit, és földmivelési viszonyait; mert a költségvetés ezen rovatában azt látjuk, hogy mig Dunán tul két gazdasági tanintézet van fölállítva és Tiszán tul egy: addig Tiszán innen egy sincs, és a Dunán inneni vidék csak két földmives iskolával kénytelen megelégedni, mert a hradeki és kecske20