Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-112
|g2 1tz- országos ülés csátanom, hogy teljes elismeréssel fogadom részemről a minisztérium e tekintetben való eljárását. Ha bátor leszek is egyes megjegyzéseket tenni e tekintetben a múltra vonatkozólag, szavaim nagyobb része ezen intézetek jövőjére vonatkozik. A múltra vonatkozással bátor vagyok megemlíteni, hogy ezen fönálló gazdasági tanintézetek elhelyezését a czélnak teljesen megfelelőnek nem tartom. Egy pillanatot vetve e ezélból Magyarország térképére, akárki meggyőződik okvetlen állitásom igazságáról. Ugyanis túl a Dunán alig 20 mértföld távolságban két ily tanintézet létezik, mig van hazánknak sok gazdaságilag fontos helye, melytől az ily intézetek legközelebbiké 50 — 60 mérföldnyire esik. Ezt fölemlítve, s nem hagyhatva érintetlenül, hogy óhajtottam volna, miszerint a Királyhágón tul is egy gazdasági íötanoda Debreezentől távolabb, azon kerület központjához közel állíttatott volna föl, elismerve, hogy ez oly fejleménye a múltnak, melyen változtatni a jelen minisztériumnak hatalmában, még az utóbbi intézetre nézve sem állott. Másik megjegyzésem az, hogy ezen tanintézeteknél, — a mi, mellesleg megjegyezve, az egész budgetben mellőzve van — nagyon mellőzve látom hazánk egy igen fontos érdekét. Ezen fontos érdek az erdészet érdeke , melyről most hosszasban értekezni czélom nem lehet. Az egész budgetben. t. ház, az erdészeti vizsga tartására, kérten kivül, semmi költséget az erdészet javára fölvéve nem látok. (Közbeszólás bal felől: Selmeczen!) Az nem gazdasági tanintézet, melynél, ha tudomásom nem csal, nincs külön álló erdészeti tanfolyam, vagy legalább nincs meg az mindeniknél. Hasonló megjegyzést kell tennem a haszonkertészetre vonatkozólag. A budgetben kertészeti czélokra többnemü kiadások vannak fölvéve, de valóságos tisztán kertészeti, elméleti s gyakorlati intézetünk egy sincs, s tapasztalásból tudom, s ha valakinek csak valamennyire tudományosan müveit kertészre van szüksége, kénytelen külföldről idegent hozatni. Bátor vagyok megjegyezni e tekintetben azt, hogy épen Keszthelyen, épen a keszthelyi e tekintetben is megfelelni képes tanerőkkel nagyon is okadatolva lenne, egy rendszeres haszonkertészeti tanintézet fölállítása, mely csak laza kapcsolatban legyen a gazdasági főtanintézettel. A jövő teendőkre térve, t. ház, tökéletesen osztozom a minisztérium azon nézetében, hogy nagy súly fektetendő a kisebb gazdasági intézetek a földmives iskolák fölállítására. Osztom e nézetet annyival inkább, mert, megvallom, az eddig hazánkban ily irányban tett kísérletek czélszerüségéről meggyőződve egyátalában nem február 4, 1870. vagyok, sőt miután alkalmam volt közelebb, a gazdasági főtanintézetek vezetői közöl többekkel érintkezhetni, azok saját vallomása szerint sem felelnek meg a czélnak a felsőbb tanintézetek mellett fölállított földmives iskolák, természetes, de általam most itt elő nem sorolandó okon. Tökéletesen osztom tehát azon nézetet, miszerint ez irányban tetemes előhaladásnak kell még történni. Nem osztozhatom azonban a földmivelési minisztérium azon nézetében, hogy a felsőbb gazdasági iskolai képzés igényeinek, a már fenálló intézetek által — ha csak egyelőre is — elég lenne téve, és nem oszthatom azt épen azért, a mint először említeni szerencsém volt, mert a jelenlegi főbb tanintézetek elhelyezése igen czélszerütlen. így már felső Magyarországon is alig van módjában a szegényebb ifjúságnak valamely tanintézethez juthatni. Még ennél is sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van hazánk déli része, melytől a tanintézetek jobbról és balról is 40—50, talán 60 mértföldnyi távolságra esnek. Nagyon átlátom én azt, t. ház, hogy nekünk nem föladatunk a jelenlegi budget összegeit szaporítani, átlátom, hogy, ha még ezen összeget szaporítani akarnók is, ily dolgot rögtönözni nem lehet. Kérésem tehát a t. házhoz s a földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz, csak az hogy ez ügyre vonatkozó szerény indítványomat, mely nem a jelenlegi, hanem a jövő évi budgetre vonatkozik, elfogadni méltóztassanak. Mielőtt ezt fölolvasva a t. ház asztalára letenni szerencsém lenne, méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezen tárgyhoz nem óhajtván többet szólani, még két észrevételt tegyek. Ezek egyike az úgynevezett gazdasági vegytani állomásokat illeti. Teljes elismeréssel kell lenni az iránt, miszerint a t. földmiveles-, iparés kereskedelmi minisztérium a tanintézeteknél vegytani állomások fölállítására tetemes összegeket hozott javaslatba, s meg vagyok győződve, hogy ezen összegeket a t. ház meg is fogja szavazni : de bizonyos, hogy ezen laboratóriumok, főképen az intézeti oktatás s nem a nagy gazdaközönség érdekében állíttatnak föl. Ha meggondoljuk, t. ház, hogy a kicsi Württembergben hány vegytani kísérleti állomás (Chemische Versuchs-Station) áll fen, gazdaságot, ipart, tudományt szolgálva egyaránt, s eszünkbe jut, hogy a nagy Magyarországban egyetlen egy ily vegytani kísérleti állomás sincs: nem hiszem, hogy a tiszt, ház egy véleményben ne legyen velem az iránt, hogy az ily intézeteknek fölállítása hazánkban egyik legnagyobb szükség. Most, ha valami ily bor, gabona, föld, víz stb. vegytani vizsgálatot meg akarunk tétetni, és nem kapunk rá jó drágán szakértő vállalkozót, magán-tudóst,
