Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-112
146 112. országos Ölés február 4. 1670. A pénzügyi bizottság a miniszter előterjesztése folytán arról értesülvén, hogy ezen czél elérésére Pest városa statisztikai hivatal fölállitását czélozza, s hogy ezen intézet segélyezése az állam részéről kívánatosnak látszik; ezen 1000 frtot tehát megszavazandónak véli ugyan az ügy fontossága tekintetéből, de a tétel szövegét megváltoztatni véleményezi, ily formán, hogy az „adatgyűjtésre Pesten" helyébe e czimet ajánlja: „a buda-pesti statisztikai hivatal segélyezésére." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik a rovat megnevezésének ezen változtatása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a Il-ik czim 2-dik rovatát.) Wahrmann Mór előadó: Ellenben a 2-dik rovat alatt kereskedelmi ezélokra 8750 forinttal több vétetik igénybe, ugyanis: 10,000 frt a pesti kereskedelmi akadémiára, 1500 frt a tizedmérték-rendszer behozatalára. A pénzügyi bizottság a pesti kereskedelmi akadémia fontosságát és közhasznúságát kellőleg méltányolván, az előirányzott összeget megszavazandónak véli; ellenben az iparkamrák utólag fölmerülendő szervezési költségeire előirányzott 1000 frtot szintúgy, mint a tizedmérték-rendszer behozatalára igényelt 1500 frtot rendes kiadásoknak nem tekintheti: a miért is ezeket a rendkívüli kiadások közé s az utóbbit „a tizedmérték-rendszer behozásának előkészítésére" czim alá sorozandónak véleményezi. Egy kérdés forog itt még fen a pesti zálogházra nézve, a mely eddig egy költségvetésben sem fordult elő, sem a bevételek, sem a kiadások rovatában. Atalában a pénzügyi bizottság azon nézetben van, hogy mindazon alapokról, melyek a kereskedelmi minisztérium rendelkezése alatt állanak, jövőre kimutatások készítendők, s azok a budgetbe beveendők lennének. Hasonló szempontból indult ki a bizottság a zálogházra nézve is; azt tartván, hogy az államnak egyátalán sem bevétele, sem kiadása nem lehet, mely a budgetben elő nem fordulna. Minthogy pedig az 1870-ik évre a zálogház tiszta jövedelme 20,000 frtra volt téve : javaslatba hozza a pénzügyi bizottság, hogy ezen 20,000 frt a jövedelmek közé is felvétetvén, s a kiadások közt a ,kereskedelmi czélok" rovatában eddigi czéljához képest: „ a pesti királyi zálogház tőkéjének gyarapítására" czim alatt forduljon elő. Ghyczy Ignácz: E pontra nézve a pénzügyi bizottság jelentésében találok olyat, a mi még szóba nem jött. Az mondatik t. i.: „Nélkülözi ellenben azon összeg meghatározását, mely a statistikai nyomtatványok eladásából befoly, s ezen összeget szintúgy, mint 1869-ben 300 frtra tenni s fedezet gyanánt a kiadási összegből levonatni véleményezi." Ezt, szerintem, jó lenne most megbeszélni, a levonást azonnal megtenni és a főösszeget most állapítani meg. Wahrmann Mór előadó: Ez az egész czimhez tartozik, most pedig még csak második rovatát tárgyaljuk. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a pénzügyi bizottság javaslata szerint a második rovatban „az iparkamarák utólag fölmerülendő szervezési költségei" 1000 forint törlendő, és a 10-edmérték-rendszer behozatalára előirányzott 1500 frttal a rendkívüli kiadások közé sorolandó; más részről azonban a pesti zálogház alapjának gyarapítására szolgáló 20,000 frt fölveendő. Elfogadja ezt a t. ház? {Elfogadjuk!) Széll Kálmán jegyző (olvassa a költségvetés Il-ik cziménék 3-ik rovatát): „bányaipari czélok." Wahrmann Mór előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a költségvetés Il-ik cziménék 4-ik rovatát: „ipari czélok. 1 ) Wahrmann Mór előadó; Nincs észrevétel. Győrffy Gyula: Midőn az ipar- és kereskedelmi miniszter ur az ipartörvényt előterjeszteni méltóztatott, indokolást csatolt hozzá, melyben a többek közt azon helyes elv van letéve, hogy, ha a kézműiparos az európai szabad gyáripar és az élénk kereskedés által kifejlett versenyben meg akar állni: „ugyanazon, jelesen a tudomány alkalmazásából eredő segédtényezőkhöz kell folyamodnia, melyek fölött a vele versenyző külnemzetek rendelkeznek.* Nagy örömmel olvastam a kormánynak ezen nyilatkozatát; örömmel: mert láttam, hogy föl van ismerve azon tényező, mely a hazai ipart az előhaladottabb nemzetek színvonalára emelni képes leend; mert hittem, hogy a kormány, a mely a hazai iparosokat a tudomány azon segédforrásaira utalja, melyeket más nemzetek, más kormányok az iparosok kiművelésére, képzettségüknek emelésére, elég bőségesen nyújtanak : azoknak létezéséről és az igényeknek megfelelő helyzetbe hozataláról gondoskodni, természetes kötelességének tartandja. Nagy érdekeltséggel vártam a kormánynak ez iránybani előterjesztéseit; és mert a tömérdek hiányok pótlása, a nem létezőnek megteremtése bizony pénzbe kerül: mikor ezen költségvetést megkaptam, nagy érdekeltséggel kerestem az ezekre vonatkozó tételeket. És íme, tiszt, ház, ezen költségvetésből azt látom, hogy az ipar szaknevelés előmozdítására
