Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

112. országos Illés február 4. 1870. ] 4és ezzel együtt az összes hazai ipar emelésére csak 11,200 frt van javaslatba téve. Azon várakozás után, melyre a t. miniszter följogosított, ki — mint elébb mondám — a teendők szükségét fölismeré: ez, tiszt, ház, nem igen kedvező tapasztalás. Ismét egy év áll előttünk, melyben a hazai ipar emelésére semmit sem teszünk, mert Magyarország összes ipar érdekeit csak nyomorult 11,000 forinttal előmozdítani, annyi, mint a semmitsemtevós. Nem akarok én, t. ház, beszédet tartani arról, mit mindnyájan tudunk, mit mindenki érez: hogy hazánkban az annyira elhagyatott ipar ügye az ország polgárosodásának, anyagi jólétének egyik legkiválóbb érdeke. De kénytelen vagyok fájdalmamat kifejezni a fölött, hogy midőn annyi improduetiv czélra, — hogy egyebet ne említsek, — a katonai fölösleges létszám föntartására, milliókat költünk, akkor a legszükségesebb érdekek előmozdítása, az ország életföltételeinek egyike, ily szégyenletes mérvben elhanyogoltatik. Természetesnek togja találni a t. ház, hogy én, mint az ellenzéknek tagja, ki a kormány e részbeni teendőinek programmját, ha ugyan ilyesmi létezik, nem ismerem, ki a szükséges teendőkhöz igényelt és a kormány kezei közt levő adatoknak birtokában nem vagyok: nem lehetek oly helyzetben, hogy a költségvetésnek ide vonatkozó részét átdolgozzam, és hogy e helyett uj javaslatot terjeszszek a ház elé. De meg fogják bocsátani, hogy, midőn az összes hazai iparczólok emelésére irányzatba vett 11,200 forintot megszavazom, nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy ily csekély összeggel a hazai iparnak lendületet adni, vagy — hogy az igen t. miniszter urnák szavaival éljek — „azt európai színvonalra emelni" a teljes lehetetlenségek közé tartozik. Gorove István közgazdasági miniszter : Azt hiszem, t. haz, az előttem szóló Képviselő ur sem fogja hinni, hogy azon összeg által, melyet én a budgetben fölvettem, vagy melyet ő fogna a budgetben indítványozni, elérethetnék azon czól, melyet jelentésemben megemlítettem, és melyre képviselő ur hivatkozni szives volt, t. i.: hazai iparunkat európai színvonalra emelni. Méltóztatik a t. képviselő ur tudni, hogy az igen sok más föltételtől függ : függ a törvényhozás irányától; függ különösen a kereskedési rendszertől; függ a vámdijak megállapításától és más számtalan oly állami és kormányi intézkedéstől, melyek ezt előmozdítani hivatvák. Micsoda programmja van a kormánynak az I ipar fejlesztésére nézve oly viszonyok közt, mi( dőn a magánosok ereje nem elegendő, arra azt | hiszem, a kormánynak lesz alkalma nem egyszer a t. ház figyelmét fölhívni. A bndgetnek, valamint átalában ugy különösen e czélra vonatkozó szerkezete négy évi tapasztalataink eredménye: első évben ugyanis körülbelül ugyanily összeg volt fölvéve a budgetbe, mint jelenleg, s a mi különösen a szaknevelés előmozdítására előirányzott 6000 frtot illeti, miután az országban időközben országos iparegyesület alakult és ezen országos iparegyesület ezéljául tűzte ki az iparos szaus[evelést: az országos iparegyesület fölszólította a törvényhatóságokat, különösen a nagyobb községeket, a városokat, hogy mennyiben hajlandók ily szakiskolákat állítani 1 egyszersmind kérte az országos iparegyesület a kormányt, hogy e részbeni tevékenységét mozdítaná elő. A kormány akkor kinyilatkoztatta, hogy hajlandó minden oly községet, vagy várost, mely ily szakiskolákat életbe léptetni kivan, gyámolítani. Mi lett az eredmény? Az, hogy az országos iparegyesület fölszólitására, mely több, gondolom körülbelől 70 városhoz intéztetett, bejelentetett, hogy az országban csak öt ilyen ipariskolának fölállítása czéloztatik és pedig kettő Pesten, egy Budán, egy Kolozsvárott, egy Brassóban, s a kolozsvári, ugy hiszem nem is jött létre. Az e részbeni tapasztalat tehát magára az iparra nézve nem volt valami kedvező. De igenis igaza volt a t. képviselő urnák abban, a mit előadásának elején fölhozott, hogy az ipar azon törvényjavaslat folytán, a melyet a t. háznak benyújtani szerencsém volt, jövendőre igenis utalva lesz a szakbeli értelmesség kifejlesztésére : és reményiem igenis, hogy a mi eddigelé elhanyagoltatott, vagy a mi nem teljesíttetett teljesíttetni fog jövőre. De e részben ugy ítéljük meg a helyzetet, hogy a mennyiben az ipar törvény életbe nem lép, és a mig az illető hatóságok a szakbeli iskolák életbeléptetését elhatározandják: a kormány annyi tapasztalati adatokat fog gyűjteni, hogy remény lem azon örvendetes eredménynyel fogunk találkozni, hogy az iparosok nagyobb összeget fognak igénybe venni akarni; valamint a kormány azon kellemes helyzetben lesz, hogy nagyobb összegeket fog indítványba hozhatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Az iparczélok között 3-ik sorban ezt találom: állandó kézműipar kiállítására 1000 frt. Vagyok bátor kérdezni a t. miniszter úrtól, hogy hol s mikor kívánja ezen állandó kézmű iparkiállitást rendezni és miként gondolja, hogy erre 1000 frt elegendő lesz ? Gorove István közgazdasági miniszter : (Halljuk.) Ezen összeg azon czélból vétetett föl, hogy az országos iparegyesület itt Pestena pesti iparosok számára egy állandó iparkiál19* *