Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

142 112, országos ülés február 4. 1870. állapotok helyreállításánál felállítottunk, kissé nehezítve van; nem vagyuk t. i. képesek kimutatni azon kereskedelmi forgalmat, mely köztünk és ő felsége többi országai közt létezik. Lehetne ugyan e bajon némileg segíteni, ha különösen a határszéleken ily adatgyűjtő hivatalokat állítanánk fel. Ennek szükségét elismerem én is és meglehet, a legközelebbi hudgetnél alkalmam is lesz már a t. ház figyelmét e részben felhívni és kérni, méltóztassék nekem az eszközöket megadni arra nézve, hogy én az adatokat, melyek önfelismerésünkre lényegesek, hitelesen megszerezhessem. Eddigelé csak azon adatokat vagyunk képesek némi hitelességgel megszerezni, melyeket nyerhetünk különösen a vasutak és gőzhajók által; mindenre nézve, mi más utón küldetik el, mindazon termény és kereskedelmi ezikk tekintetében, mely pályakocsin lépi át az ország határait: oly helyzetben van a kormány, hogy erre nézve az adatokat egész hitelességgel összeszedni nem bírja. A mi a képviselő urnák azon kívánságát illeti, hogy a statisztikai közlemények a képviselők közt ki osztassanak, arra nézve én egész készséggel felajánlom szolgálatomat, ha a ház e kívánságot ez alkalommal kifejezni méltóztatik, és pedig nemcsak a jövőre, de — a mennyire képes vagyok — a múltra nézve is a legnagyobb készséggel megteendem; (Helyeslés) csak hogy még azon kérést volnék bátor ebez csatolni, hogy méltóztassék a minisztériumot arra is felhatalmazni, hogy mindazon intézetek, melyek ily statisztikai közlemények szükségét kell, hogy magukban érezzék, milyenek többek közt a tanitó-intézetek, ipar- és kereskedelmi kamrák e statisztikai közleményeket szintén megkaphassák. (Helyeslés.) f-—"*"" A t. képviselő ur aztán átment a kormány f földmivelési kezelésére és e tekintetben némeI lyeket kiemelt. Én azt hiszem, a miket a t. képviselő ur a selyemtenyésztésre nézve fölhozott, azok inkább egyéni előszeretet sugalmai, vagy talán az állam érdekének oly fölismerése, melyekre nézve a vélemények a gyakorlati eredményeket illetőleg eltérők. Emlékeztetem a t. házat, hogy alig van a földmivelésnek egy ága, melyre évek óta, sőt mondhatom, egy szazad óta annyi figyelem fordíttatott volna, mint a selyemtenyésztésre ; sőt méltóztatnak velem együtt tudni azt is, hogy azon nagy erőködés, mely az egymást fölváltó kormányrendszerek által a selyemtenyésztés tárgyában kifejtetett, nem egyszer már szült is bizonyos eredményeket. Az alsó vidéken a bánsági megyékben, Szlavóniában, Báesmegyében és az ország több vidékén a selyemtenyésztés már valósággal nevezetes fontossággal bírt. Mi szülte azt, hogy ezen fontosságát elvesztette, hogy bizonyos hanyatlás állt be különösen a 30—ÍO-es években, annak okait most fejtegetni nem feladatom, de annyit mondhatok, hogy ha a kormány ezen erőködést újra meg is fogja kezdeni, vag}- ha 67-ben megkezdette volna is, én részemről kielégítő eredménynyel a t. képviselőházat nem kecsegtethetném. ISíem tudom, mi az oka, hogy a nemzet munkásai a selyemtenyésztést fölkarolni nem hajlandók. Némelyek azt állítják, hogy nincs elég munkás kéz, mások a2t állítják, hogy nem elég jövedelmező, mások ismét azon nézetben vannak, hogy ezen ezikk nem értékesíthető azonnal a kereskedésben, mások azt is felhozzák, hogy a selyemtenyósztés — és erre különösen figyelmeztetem a t. képviselő urat, ki ugy látszik, külföldi dolgokkal előszeretettel foglalkozik, és igen helyesen — már Európában egyátalában magában Olasz- és Francziaországban is immár bizonyos hanyatlásnak indul, és ennek okául azt hozzák föl, hogy mióta Európa Japánnal, Chinával ós egyátalában az ázsiai országokkal gyorsabb közlekedésbe lépett, az európai kereskedelem ugy fejlődik, hogy sokkal könnyebben lehet átvenni az ázsiai selymet, mint eddig. Arra, hogy a selyemtenyésztés hazánkban nem akar fölvirágozni, nagy befolyás tulajdoníttatik a hernyó- és magbetegségnek is. Mindezek azon helyzetbe teszik a kormányt, hogy ugy ítélje meg a dolgot, hogy semmi esetre sem szabad a selyemtenyésztést egészen mellőznie, sőt szükséges, hogy a kormány arra gondjait kitérjeszsze, és a mint méltóztatnak előterjesztésemből és a költségvetésből is látni, el vagyok határozva ezen eljárás követésére. Intézkedések vannak téve, hogy különösen a selyemhernyók betegségeinek megakadályoztatása végett fölfritsités történjék az által, hogy uj magok hozatnak be az országba, különösen Japánból; intézkedés van téve, hogy egy társulat segélyeztessék arra nézve, hogy a gubókat az állam segélyével beváltsa; intézkedés van téve arra nézve, hogy népszerű oktatás tartassák oly helyen, hol a tanítványoknak practicus módon is hozzáférhetővé tétetik az ebbeli ismeret meg szerzése, a hol nemcsak elméleti oktatást, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek, mint ez különösen az alapítványi uradalmak egyikén, ugy hiszem Szemlakon már létesíttetett is, hol nagyszerű eperfatenyésztés van: szóval mindaz megtétetett, a mi a selyemtenyésztést előmozdithatja. Ezt teljesíteni a kormány kötelességének fogja tartani jövőre nézyjírjf A t. képviselő ur ezek után~a"mivelési tárgyak közt a lótenyésztést is méltóztatott említeni. Azt hiszem, vagy gondolom legalább, hogy