Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-112
112. országos ülés február 4. 1870. 141 nem azt akarom mondani, hogy a miniszter urnák három esztendő alatt (Halljuk!) oda kellett volna vinni a dolgot Magyarországban, hogy a selyemtenyésztést nálunk is ily virágzó állapotban lássuk. En csak azt óhajtom, hogy több gond fordittassék rá, és hogy ne csupán azáltal mozdittassék elő, hogy közel Pesthez nagy eperfaiskola állíttatik; hanem igyekezzék a kormány a selyemtenyésztést a néppel megismertetni: mert nálunk azt a nép még nem ismeri, nálunk a nép még nem tudja fölfogni, hogy ily csekély fáradsággal és kevés költséggel oly hasznos és jövedelmező munkát lehessen teljesíteni. Azt hiszem, erre nézve, a legnagyobb ingerül szolgálna a példa, vagy jutalmak ; talán szerte szét az országban, mindenütt hol alkalmas helyek vannak, példa képen kellene selymet tenyészteni; ha az ottani lakosok látnák a munka egyszerűségét és a jövedelem biztosságát, bizonyosan utánozni fognák a selyemtenyésztést és igy az lassankint Magyarországban igen nevezetes ágát képezné a közvagyonosságnak. "1 A fö]dmivelést~Tnmiszter ur igen nagy fontosságot helyez a lótenyésztésre. Ez képezi költségvetésének kiváló pontját. Nem tagadom, hogy igen nagy fontosságú egy országban akár a lovaknak, akár más házi állatoknak nemesítése. Ha sikerül átalánositani a lovak nemesítését, az kétségtelenül szaporítani fogja az ország közvagyonát. Nekem tehát nincs átalánosan kifogásom a lótenyésztésre kívánt előirányzati sommá ellen, habár az meglehetősen nagy, és, mondom, a költségvetésnek kiváló részét képezi; hanem azt óhajtanám, (Halljuk) ha a miniszter ur oda irányozná igyekezetét, hogy az állami méneseknél alkalmazott rendes katonaság — ha nem lehet is egyszerre, de mindenesetre lassankint — a honvédek által pótoltassák. Ugy hiszem, ez ellen semmi valódi akadály nincs; meglehet, hogy még találkoznék eleinte bizonyos oldalról akadályokkal ; de azt hiszem, hogy a szilárd kitartás és erős akarat ezen akadályokon könnyen keresztül fog hatni. Megismerem azt is, és örvendek rajta, hogy van oly minisztérium, a melynek teendőiről elismeréssel is lehet szólani, hogy az utóbbi években a posta és távirdákban nevezetes haladás tőrtént. Nem mondom, hogy a mi postánk azon állapotban van, melyben van a nyugati országok postai állapota, de örömmel megismerem, hogy ebben a részben nevezetes haladás történt. Arra kérném csak a miniszter urat, a mi különben a költségvetéshez csatolt jelentéséből is kilátszik, hogy t. i. ő maga se elégedjék meg ezzel és folytassa munkálatait. Megvagyok győződve, hogy a közutak jobb karba helyeztetésével a posta járatok is rendesebbek lesznek. Mindazonáltal sok van még hátra a központban is, és különösen a postáknál a pontosságra nézve; különösen érezhető ez a hírlapok szétküldésénél: annyi a panasz minden oldalról. Minden negyed évnek megkezdésével egy hónapig vagy 6 hétig azzal kell küzdeniök a kiadóhivataloknak, hogy a hírlapok a kellő helyre eljussanak. Igaz négy-hat hét múlva megkezdődik a rendes szétküldés, hanem csakhamar ismét vége van az első negyednek, jön az uj negyedév és megújul ismét a confusio. Ezekre voltam bátor a t. ház figyelmét fölhíni és ezzel egyszersmind befejeztem átalános észrevételeimet, föntartván magamnak a jogot a részletes vitánál ide vonatkozó észrevételeimet megtehetni. Gorove István közgazdasági miniszter : En, t. ház, előadásomat ezúttal csak azon pontokra fogom szorítani, melyeket előttem szólott t. szónok felhozni szükségesnek látott; ha netán a további tárgyalás alkalmával különösen az egyes tételeknél a t. képviselő urak egy vagy más észrevételt, módosítást vagy javitmányt tenni, vagy a ház által a miniszternek utasítást adatni fognak kívánni, ezekre észrevételeimet akkor fogom előadni. (Halljuk!) A t. képviselő ur mindenekelőtt felhívja figyelmemet, á kormány figyelmét a statisztikai ügyek kezelésére. Előadásának legnagyobb részét osztom, kívánságait alaposaknak ismerem el; esak azon egyet kérem: vegye a képviselő ur fontolóra, hogy a magyar kormány oly közegekkel, melyek által a hiteles adatokat a maguk pontossága és hitelességükben megszerezni lehetne, nem rendelkezik. Nem tartom e bajt olyannak, melyen segíteni ne lehetne, sőt olyannak tartom, melyen mulhatlanul kell segíteni, a mennyiben az önismeret szükségét olyannak találja az egész világ, különösen azt, mely anyagi érdekeinkkel foglalkozik, hogy annak kellékeit elfogadni, az azokra fordítandó kiadásokat fedezni, minden államnak legfőbb feladatai közé sorozta. Azt hiszem, t. ház, ezen időt el fogjuk érni akkor, midőn a törvényhatóságok és átalában a végrehajtási közegek uj törvény által fognak rendeztetni. Figyelmemet semmi esetre sem fogja kikerülni, hogy e rendezés alkalmával oly közegek is állíttassanak fel, vagy intézkedés történjék legalább a törvényben az iránt, hogy a statisztikai adatokat a kormány a maguk hitelességében évenkint rendesen és pontosan megkaphassa. Csak akkor leszünk azon állapotban, hogy az ország belóletének adatait biztosan és rendesen megszerezhessük. Jelenleg az adatok közt egyik legfontosabbik, a kereskedelmi forgalom, és ennek kimutatása azon rendezkedés és intézkedés következtében, melyet az 1867-iki