Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

HO 112. országos ülés február 4. 1870. fejezeteinél a brutto-budget elveit alkalmazza. Az előttünk fekvő előirányzatnál egyes fejezetekben, mint: az állami lótenyésztő intézeteknél, a postajövedéknél, a távirdáknál ezen elvek alkalmaztattak; más fejezetekben, p. o. a gazdasági tanintézeteknél, az állatgyógyintc'ceteknél ellenben nettó eredményekkel találkozunk. Az előirányzat egyöntetűsége érdekében a kivánt módosítást czélszerünek véli a pénzügyi bizottság. „Epoly kívánatosnak tartja a bizottság, hogy ezen minisztérium részéről is esatoltassanak jövőre a költségvetéshez indokolás és részletes kimutatások, melyek hiánya az egyes kérdések megbirálását lényegesen nehezíti." (Ezután szólj: Bátor vagyok egyúttal a t. ház előtt megemlíteni,- hogy mióta a pénzügyi bizottságnak ezen tiszteletteljes jelentése a t. ház elé terjesztetett, azóta a kereskedelmi miniszter mindazon előterjesztéseket a legnagyobb készséggel szétosztatta a ház tagjai közt, melyeket a bizottság kívánatosaknak jelölt ki, t. i. a budget egyes tételeinek indokolása, azonkívül más adatok, egyes kimutatások, különösen az állami lótenyésztésre vonatkozó kimutatások, ugy hogy jelenleg a ház minden tagjának kezében van már mindaz, a mi tulajdonképen szükséges, hogy e budget érettebb és bővebb megfontolás alá vétethessék Elnök: Méltóztassanak átalánosságban nyilatkozni. Simonyi Ernő: A kereskedelem, ipar és földművelési minisztérium költségvetéséhez átalánosságban igen kevés megjegyzésem van. Megjegyzéseim lesznek egyes tételekre, de azokat a részletes vitánál fogom előterjeszteni; most csak néhány pontra kívánnám az igen t. miniszter ur, úgyszintén a képviselő ház ügyeimét fölhívni. Először a statistikai osztályra nézve. Ezen osztályt én igen fontosnak tartom, mert alapos és kimerítő statistikai adatok nélkül a tőrvényhozónak igen nehéz eligazodni: annál fogva, mindenek fölött fontosnak tartom, hogy a minisztériumban legyen oly statistikai osztály, mely minden igénynek megfeleljen. Elismerem, hogy ily uj intézmény kezdetben bizonyos nehézségekkel találkozik; de nem tartom, hogy a jelenlegi statistikai osztálynak sservezete olyan, mely esak a már most kielégíthető minden igénynek is megfelelne: látom ugyan, hogy időről időre nyomtatványokban közöltetnek bizonyos statistikai tudósítások, melyek magukban bizonyos becsesel bírnak; de nem felelnek meg minden kelléknek: először azért, mert nincs meg bennök a rendszeres előadás, hanem egy halom, egy egész rakás adatokat összegyűjtenek és ezeket kinyomatván a közönség elé adják. Nem találom helyén másodszor azt sem, hogy ezen nyomtatványok csupán ugy jelennek meg a közönség előtt, mint valami üzleti nyerészkedési vállalat eredményei, melyek csakis könyvárusi utón megszerezhetők. Én azt óhajtanám, mint ez más országokban is van, hogy gyűjtsön a kormány össze minden statistikai adatot és gyűjteményeit azután bizonyos systematicus rendben egyszer, vagy, ha szükséges, többször is évenkint, nyomassa ki és e nyomtatványokat az országgyűlés tagjai közt osztassa ki. Ha azután a publikum ezenkívül kívánatosnak fogja találni, hogy még külön kiadás is rendeztessék : ám tessék nyerészkedni rajta. De hogy a kormány statistikai osztályának kiadványai, nyomtatványai csupán könyvárusi utón legyenek megszerezhetők, azt egyátalában nem találom a czélnak megfelelőnek: mert mellőzhetlenül szüksége van a törvényhozónak, hogy statistikai adatokkal • birjon, ha el akar igazodni a törvényhozás teendőivel. Ezeket kívántam a statistikai osztályra nézve megjegyezni. r" A gazdaság különböző ágainak emelésére 'előirányzatba tett összegek iránt, ha panaszom van, az talán inkább abban fekszik, hogy kevés, mint abban, hogy sok: mert megvallom, a gazdaság különböző ágainak emelésénél bizony 85,000 frtépen nem sok ! A gazdasági ágak emelésénél azonban egyet kívánnék különösen kiemelni, melyre a miniszter urnák és at. képviselőháznak figyelmét bátor vagyok fölhini: ez a selyemtenyésztés. (Fölkiáltásokjobbfelől Micsoda?) A selyemtenyétsztés Magyarországban még alig honosult meg, alig lehet mondani, hogy csak kezdetén vagyunk is, pedig mind az éghajlat, (Nyugtalanság. Halljuk.) mind a föld minősége tökéletesen alkalmassá teszik Magyarországot arra, hogy a selyemtenyésztést nagyban gyakorolhassa. Nálunk a selyemtenyésztés még inkább mint játék ismeretes és legnagyobb mérvben az iskolás gyermekek által űzetik, tehát ennek közgazdászati tekintetből semmi eredménye nincs. Volt alkalmam tapasztalni Prancziaországban és Olaszországban, mily nagy fontosságú ága ez a közvagyonnak. Francziaországban egy közönséges gazda ember, milyenek a mi telkes gazdáink, évenkint 600— 1500 frank tiszta nyereséget huz a selyemtenyésztésből. A szükséges munkát családjával elvégzi és 6 hét alatt az egész dolognak vége lévén, mindenesetre oly nyereményt nyújt e tenyésztés, mely szép segítség a gazda embernek, mert ily módon 12 hónap alatt, nemcsak egyszer, t. i. midőn gabnája megérik, szerezhet magának egykis pénzt. Olaszországban azon selyem, melyet evenként esak Francziaországnak elad, 230 millió írank értéket képvisel. Ezzel