Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-110
102 110. országos illés február 1. 1870. tatnak, nem csupán azok, melyek a lefolyt hóban, hanem azok is, melyek elejétől fogra adattak be. Elnök: Ha a t. ház kívánja, föl fognak a többiek is olvastatni. Somssich Pál: A t. ház fölolvastathatja, ha akarja; de ki kell jelentenem, hogy ilynemű határozat' nem hozatott. Elnök s A pénzügyi bizottságnak van jelentése. Széll Kálmán előadó (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését az alsóbbrendű közhivatalnokok és a szolgák fizetéseinek 2& 1 0-kal emelését tárgyaló indítványra vonatkozólag.) Elnök : Ki fog nyomatni és a képviselő urak közt szétosztatni; tárgyalásra pedig talán akkor fog kitüzetni, mikor a szolgákat illető költségvetés lesz napirenden. Következik a közlekedési minisztérium rendkívüli szükséglete .részletes tárgyalásának folytatása ; nevezetesen a 9-ik pont : tengeri kikötő. Széll Kálmán jegyző (olvassa a rendkívüli költségvetés 9-ik pontját: tengeri kikötő fölállításáról.) Pulszky Ferencz előadó: A tengeri kikötőknél indítványba hozott 107,000 irtot a pénzügyi bizottság csak ugy ajánlja megszavaztatni, ha a magyar tengerparti hatóság átvétele az év folyama alatt teljesen eszközöltetni fog. Vukovics Sebő : T. ház ! Nekem az indítványozott összeg iránt nincs kifogásom, nincs azon megjegyzés ellen sem, melyet a pénzügyi bizottság e pontra nézve tett, hanem visszaemlékezvén arra, a mit igen t. barátom Hollán államtitkár az átalános tanácskozás alkalmával e kikötő fölállítására nézve mondott, kénytelennek érzem magamat néhány észrevételt tenni. Azt mondta ugyanis az igen t. államtitkár ur, hogy az építendő kikötőnek terveire nézve egy európai enquétet szándékoznék létrehozni. Nem kétkedem, hogy ő ezáltal valami megnyugtatást akart nekünk adni, mintegy kiemelvén, milyen nagy fontosságot tulajdonit a kormány ama kikötőnek, de nyilatkozata rám nézve az ellenkező hatást teszi. En e nyilatkozatban némi aggódásra látok okot és épen azért szólalok föl, mert remélem, azon felelettel fogok találkozni, hogy ezen eszme nincs még végképen elfogadva az igen t. minisztérium által, és hogy azt még reconsiderálni fogják. Én ugyanis abban egy végtelen időveszteséget és a dolog elérésének halasztását látom, mert ha mi azt oly roppant nagy teendőnek deelaráljuk, hogy azt mint egy európai művet kell tárgyalni, az kétségkívül igen sok időt fogna igénybe venni. Másodszor, t. ház, azt is látnám benne — pedig nem csekély veszély rejlenek abban, magára a tárgyra nézve is — hogy az által némileg elismertetnék az, hogy a fiumei kikötő ellenzőinek igazságuk volt akkor, midőn azt állították, hogy rendkívül nagy nehézségekkel van összekötve annak kiépítése. Megvallom, nem vagyok szakértő a dologban, de más részről nem csekély tekintélyektől hallottam, hogy semmi nagy nehézség sem forogna főn a kikötő fölállítására nézve. Magában a helyben meg van a természettől a kikötőre való helyzet, csak ki kell naűtanilag építeni s egy biztos doxot kell az odaérkező hajók számára építeni. T. ház! Hogy a fiumei kikötő nagy fontossággal bír, nem szenved kétséget, mert maga a vasút akár Pestről, akár az alföldről Fiume felé igen sokat vesztene fontosságából, ha odaérkezvén, nem találná — a mi tulajdonképen czélja az egész vasútnak — a kikötőt; mert ha a kikötő nem olyan, hogy odaérkezhessenek és onnan indulhassanak a hajók, kétségkívül kevés keletre lesz redueálva maga a vasút is. T. ház! Noha Magyarországra nézve — ez nem szenved kétséget — igen nagy fontosságú ezen ügy, még sem ismerhetném el, hogy az valami nagy európai érdekű és e szerint európai eljárás keretébe kellene vonni: de akár mint veszszük a dolgot, ellenkezik az a gyakorlattal, melyet világszerte szoktak követni, a legnehezebb* mérnöki művek eszközlésében. Csak egy-két példát akarok fölhozni. Midőn azelőtt 20 évvel Angliában azon útvonalon, mely Londonból Dublinba vezet, egy tengeri szoroson egj" hidat akartak építeni, mely rendkívüli nagy fontossággal birt, mert ugy akarták előállítani, hogy oly magas legyen, miszerint alatta a legnagyobb tengeri hajók árboc zaikkal mehessenek el; másodszor pedig oly szélesre akarták építeni azon iveket, milyenre eddig nem volt példa, s annálfogva az úgynevezett láncz- vagy függő hidak rendszere is tökéletesen alkalmazhatlannak találtatott azon ezélra, egy mérnököt szólítottak föl és rábízták, hogy ő találja ki a módját azon hid kiépítésének, mely megfelelne ama kivántatóságoknak. Ez meg is történt. Közönségesen ismerve van, hogy Róbert Stephenson híres mérnök találta föl az addig sehol sem létezett rendszerű hidat, mely oly roppant magasságra vitetett és oly széles ivekre alapíttatott, milyenek addig nem léteztek sehol a világon. Az úgynevezett Houdson-folyón Canadában levő hid kiépítése szintén egy mérnökre bízatott és az ismert hidak közül a leghosszabb a sz.-lorenczi hid, szintén egy mérnök által építtetett ki. Ha veszszük magát a nagy tunelt, mely a Themse alatt építtetett, az is egy mérnöknek, Brunelnek, gondjára volt bizva. De a legújabb időben azt az igen nagy suezi
