Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-97
226 97- országos üli Ián, mért szükséges minden egyes osztrák-magyar katona csákójára oly nagy ércz-lemez, mely az államnak közel százezer forintjába kerül. Nem látom át, mért szükséges a katosaság ruházatára oly költséges fehér posztó, melynek tisztán tartására annyi kréta, sőt több kréta kell talán, mint az iskolákban a táblákra. (Derültség jobb, helyeslés bal felől.) Nem látom át, mért kellene épen az a drága fehér posztó, mely a kiadásokat annyi ezrekkel szaporítja. Nem látom át, mért kellenek a lovasság számára e különösen költséges nyergek szerszám stb., melyeknél — miként a katonai lapokból látjuk — bizonyára lehetne tetemes megtakarításokat eszközölni. Fölemiitek még egy csekélységet is. (Halljuk!) Nem látom át, mért szükséges a béke lábon 330 ezer, sőt, hozzáértve a határőrvidéket, 380 ezer, és hadi lábon 800 ezer főnyi osztrák-magyar katona mexpresiblején a fehér zsinór, mely magában véve szintén annyiba kerül, a mennyinek költségével egy tanitó-képezdét , gymnasiumot el lehetne látni. Azt gondolják, uraim, hogy az osztrák-magyar hadseregnek mind e csekélységekre szüksége van, hogy talán biztosítják azok az osztrák-magyar hadseregnek a győzelemképességet ? En azt hiszem, mindezeket meg lehetne kímélni; és ha volna parlamentarismus, csak egy olyan is, minőt a 67-ki alapon kivívhatnának , akkor bizonyára önök mind e költségeket megkímélhetnék, és adhatnák kórházakra, iskolákra, vagy pedig fordíthatnák a bírák fizetésének javítására. (Helyeslés a bal oldalon.) Más pont is van itt, a mit lehetetlen föl nem említenem. Teszem ezt — kijelentem előre — egész loyalitással és előre tiltakozom, ha valaki e tekintetben loyalitásomat kétségbe vonná. {Halljuk!) E pont, t. ház! az udvartartás pontja. A divó monarchia elve azt hozza magával, hogy a fejedelmet, az uralkodó házat ne, hanem annak tanácsosait vonjuk feleletre : nem is a fejedelemhez, hanem tanácsosaihoz szólok. A magyarországi udvartartásra a jelen 1870-ki államköltségvetési előirányzatban 3.650,000 forint szerepel. Én megjegyzem uraim, a legújabb európai államköltségvetésekben az udvartartás költségeit megtekintettem, és mit találtam'] Azt találtam, hogy a leghatalmasabb állam fejedelmi udvara — az angol udvar — beéri 5 millióval: nem látom át, mért volna tehát illoyalis kérdeni azt, hogy szükséges-e 3 millió 6 százezer forint Magyarország udvara fen tartására ? Egyébiránt megjegyzem , tökéletesen érzem a helyzet nehézségét és ne vesse senki szememre azt, hogy én talán a döntő körökben kellemetlen benyomást, izgalmat akarok előidézni a magyar országgyűlés iránt. En csak azt akarom, ss január !7. 1370. I hogy, ha már az udvartartásra 3.650,000 forintot szántak, adjanak legalább hason arányban anyag érdekeink támogatására is. Es hogy ezt tenni lehessen, űzzenek oly politikát, melynél fogva a hadügyi, pénzügyi rovatot tetemesen le lehessen apasztani. Valóban, uraim, -meggondolták önök, hogy inig Magyarországnak az udvar tartása 3.650,000 frtba kerül, 153 millió rendes állami kiadás mellett, addig Magyarország az igazságügyre kevesebbet költ, mint az udvartartásra, t. i. az igazságügyre nem költ többet 3.200,000 írtnál! Fussanak végig Európa alkotmányos vagy pseud-alkotmányos államain , és nem fogják ezen aránytalanságot találni sehol! A vallás- és közoktatásügyminiszterium budgetje 1.800,000 forinttal szerepel, épen felével annak, a mi az udvartartásra kell, mert hisz 1.800,000 frt épen felét teszi 3.600,000-nek. (Igás! a jobb oldalon.) Hogy pedig ne gondolják uraim, hogy én a többire nézve is csupán a levegőből beszélek, nagyon röviden fogok néhány számot fölolvasni. Belgiumban az igazságügy 15 millió, a vallásos közoktatásügy 11 millió, az udvartartás pedig 3 millió frankba kerül. Az igazságügy tehát ötször annyiba kerül, mint az udvartartás, nálunk kevesebbe; a vallás- és közoktatásügy majdnem négyszer annyiba. Hollandiának pedig, melynek állami kiadása évenkint 110 millió frt, az udvartartás, a mint hiszem hogy tudják, 600,000 forint és nem többet tesz összesen. Madarász József : Elég is az! (Derültség.) SChvarcz Gyula : Az igazságügyre Hollandiában 2.900,000, a vallás- és közoktatásügyre 2.400,000 forintot költenek. Vegyük Francziaországot, melylyel, mint a személyes uralom megtestesülésével önök folyvást rémitnek bennünket, a liste civile és az ajmnageok 26 millió frankot tesznek, de az igazságügyre 33 millió frank megy ós a közművelődési szükségletre, ide nem számítva a kultust, több megy 4-6 millió franknál. Olaszországon az udvartartás 13 millió lírába kerül, és itt lehetetlen, hogy meg ne említsem azon lélek emelő tényt, miszerint Victor Emánuel király nem rég önmaga négy millió lirát engedett el az udvartartás költségeiből. Ugyanezt tette nem rég a portugál király is. Olaszországban azonban az igazságügyre 32 millió lira megy, a közoktatásügyre pedig 15 millió, Svédországban az udvartartás 1,400,000 forintba kerül, az igazságügyre 2 millió 3 százezer, a vallás- és közoktatásügyre pedig 2.500,000 megy. Poroszországban , a melynek királya pedig, azt hiszem, szintén elég hatalmas ur, s az ö nagyhatalmi állását szintén emlegetik, a porosz királynak összes udvartartási födözete áll két rovatból, az egyik rovat alá a
