Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-80
10 80. országos ülés december 3. 1869. a monopólium tettleg megszüntethetik; kell elfolyni ily időnek főleg két okból, kell azért, mert az államkincstárnak milliói vannak befektetve ezen monopóliumba, a melyeket veszélyeztetni nem szabad; kell másfelől azért, mert azok is megkívánhatják a méltányosságnál fogva, a kik eddig a törvények korlátai kőzött termeltek, hogy nekik az idő megadassák arra, hogy a megváltoztatandó viszonyokhoz képest a termelést átváltoztassák. Mondom, ezeknél fogva én a most szóban forgó adóknak reformját, még pedig gyökeres reformját, a dohánymonopoliumnak pedig eltörlését részemről kívánom. Különben nem is hiszem, hogy e tekintetben valami nagy ellenmondásra találnék, nem mondom épen az eltörlés, hanem reformja tekintetében, mert a pénzügyminiszter úron elkezdve mindenki beismerte annak helyességét és czélja határozati javaslatomnak nem is egyéb, mint hogy a t. ház kifejezze ezen reform iránti kívánságát. És megjegyzem, hogy ámbár, mint előbb is mondám, a dohánymonopoliumot részemről határozottan eltörlendőnek tartom, határozati javaslatomban annak csak eshetőleges eltörléséről beszélek; teszem pedig ezt, t. ház, azért, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy bármily erős legyen is a hit bennem s tán másokban is az iránt, hogy a monopólium eltörlendő, nem kívánnánk méltányos és lehető dolgot, ha azt kívánnék, hogy a ház a részletekbe való széttekintés és alapos megvitatás nélkül csak ugy mellékesen döntsön el ily fontos kérdést. Továbbá, ha netalán még valaki ez eshetőleges eltörlés kimondását is soknak tartaná, bátor vagyok megjegyezni, hogy e tekintetben csak a jiénzügyminiszter ur nyomdokain haladok, ki egy más adónemre, t. i. a személyes kereseti adóra nézve maga is indokolásában az eshetőleges eltörlést, és, nézetem szerint, igen helyesen teszi kilátásba. Ezenkívül, t. ház, fölvettem még határozati javaslatomba az adók kezelése és behajtása módozatainak reformját. E tekintetben is legelőször magára a t. pénzügyminiszter úrra hivatkozom, ki, hogy eleget tegyek e tekintetben, hogy idézetemet pontosan kijelöljem, megmondhatom, hogy az országgyűlési napló III. kötetének 15-ik • lapja első hasábján fölülről számítva a 35-ik sorban kezdvén, beszél arról, mik legelőször teendőink ez adónemekre nézve, ezen legelső és legfontosabb teendők közé sorozza maga is azt, hogy azoknak kezelése és beszedése rendeztessék, s ezen rendezés által könnyebben elviselhetők legyenek. De különben is azt hiszem, t. ház, tökéletes igaz az, hogy mig minden állam polgára és egy államnak minden polgára tartozik birtokaránylag járulói az állam terhei viseléséhez, addig másfelől minden oly fillér, mely az állam polgárainak zsebéből a szükségen felül vétetik ki, helytelenül vétetik el onnan. Mert minden fillér, mely az egyes adózóktól befoly, az egész állanának iparkereskedelmi és közgazdasági körétől vonatik el és ezen elvonás csak azon határig igazolt, mely határig a bel- és külbiztonlét föntartása, és az állam anyagi és szellemi érdekei előmozdításának czéljára szükséges. Már pedig, ha ez áll: természetes, hogy helytelen minden oly fillér elvonása, metylyel több vonatik el az adózóktól a kezelésre és behajokvetetlenül szükséges költségeken fölül, mint a mennyi valóban az állam czéljaira fordittatik; vagyis a tulköltségek kezelése és behajtása oly módon emeli az adót, mely nem igazolható, a mennyiben az ezen így bevett öszszegek az állam czéljaira nem fordíttatnak. En pedig részemről azon meggyőződésben vagyok, hogy épen az adók behajtásának és kezelésének ezélszerü és kevésbbé költséges berendezése azon legfőbb eszköz, mely által el lehet érni vagj r azt, hogy az adók terhei lejebb szállíttassanak, vagy ha nem ezt, el lehet érni legalább azt, hogy közművelődési és anyagi érdekeink előmozdítására eddigi budgeteinkben szereplő nevetségesen csekély összegek helyett nagyobb összegeket lehessen azon czélokra fordítani. Ezenkívül határozati javaslatomban még némi határidőt tűztem ki a reformjavaslatok előterjesztésére nézve. (Ralijuk!) Akartam, t. ház, hogy ne legyen ez oly bizonytalan tartalmú határozati javaslat, hanem adjon kifejezést a ház ebben azon nézetének, hogy már a jövő évi költségvetést a tervezett reformok alapján akarja fölépíteni, a mennyiben legalább az az itt érdeklett adónemekre vonatkozik. Napot határozni nem tartottam volna egészen helyesnek, épen azért tekintve a ezélt, melyre törekszem, felvettem határozati javaslatomba, hogy ugy terjesztessenek elő a reformjavaslatok, hogy azok m egállá pittatván, ezen adónemekre nézve azok alapján készíttethessék el a jövő évi budget, még pedig, hogy az kellő időben a ház asztalára letehető legyen. Es a kellő időre nézve ismét nem önkényesen választottam a határidőt, hanem tettem azt szeptember 15-re, mint a mely időt a ház maga szabván ki a múlt évi deczember 5-én a 70-ik évi előterjesztésekre nézve, azt hittem, helyesen cselekszem, ha a ház egy évre kimondott magyarázata és értelme szerint indítványozom a jövő évi határidőt. (Helyeslés bal felől.) Meglehet, t. ház, hogy miután emiitettem, hogy a képviselőház deczember 5-ik
