Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-92

Jgg 92. országos Ölés deczember 21. 1869. iVogy többség!) A többség január 14-ét kívánja összejöveteli napul kimondatni. Most jelentése van a pénzügyi bizottságnak. Ifj. Zichy József gr. előadó: Egy rövid jelentést leszek bátor az állandó pénzügyi bizottság részéről bemutatni. (Halljuk elébb Busmant! Zaj.) Házmán Ferencz: T. ház! Miután a szünetelési végzés a t. elnök ur által kimondatott . . . (Zaj. Elnök csenget.) bátor leszek csak egy rövid észrevételt terjeszteni elő. (Halljuk!) Méltóztattak deczember 6-án egy hét tagból álló bizottságot kiküldeni oly végből, hogy az 186 7-iki pénzügyi kimutatást és az 1868-iki számadást vizsgálat alá vegye, és a törvények értelmében jelentését még ezen évben nyújtsa be. Miután azon észrevételek következtében, melyek e tárgyra vonatkozólag itt a házban felhozattak, talán menthető, hogy, a bizottság e komoly ügyben nem járhatott még el teljesen; bátor vagyok ezen mai végzés következtében azon tiszteletnél fogva, melylyel a ház határozata iránt a bizottságnak minden egyes tagja tartozik, fölkérni a t. há^at, hogy bennünket ama deczember 6-án hozott határnap alól felmenteni, és megengedni méltóztassék, hogy a jövő évnek oly idejében, midőn a t. ház határozatképes lesz, mutathassuk be jelentésünket. (Helyeslés.) Ifj. Zichy József gr. előadó (olvassa az állandó pénzügyi bizottság jelentését a postajövedék 1869. évi kiadásainak fedezésére szolgáló póthitel megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában.) Elnök: E jelentés ki fog nyomatni s a képviselő urak közt kiosztatni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! A múlt ülésszak alatt a szőlőtized megváltása tárgyában hozott törvényben a törvényhozás felhatalmazta a kormányt azon felebbviteli bíróságoknak felállítására, melyek e szölőváltságdijak megállapítása tárgyában fognak eljárni; a polgári perrendtartási 1868: LIV. törvónyczikk zártételónek A) pontja különösen az igazságügyminisztert bizta meg, hogy a bírói illetőséget a megszüntetett kerületi táblákhoz tartozott sajtóperekre nézve a törvénj^hozás további intézkedéséig ideiglenesen szabályozza. E czélból lettek a királyi ideiglenes egyes bíróságok felállítva, noha ez országgyűlési meghatalmazás alapján történt; mindamellett, miután az 1869: IV. törvényczikk a birói hatalom gyakorlásáról kimondja azon elvet, hogy a törvényhozás által fölállított bíróságokon kívül más kivételes bíróság nem állittathatik fel: alkotmányos kötelességemnek tartottam, ezen ideiglenes vegyes bíróságokat a törvényhozásnak bejelenteni; annál inkább szükségesnek tartottam ezt, mert ezen vegyes királyi bíróságokhoz utasíttatnak oly ügyek is, melyekről a törvényhozás annak idejében nem gondoskodott. Ugyanis az 1869: XXVIII. törvényczikk 49-ik §-a az államkincstárnok kereseteit a pénzügyi törvények és rendeletek végrehajtása körüli mulasztásokból eredő keresetekre nézve a kerületi táblákhoz utalta: azonban a polgári perrendtartást tárgyaló 1868: LIV. törvényczikk a kerületi táblákat feloszlatván, a pereknek ezen nemei elsőfolyamodásu bíróság nélkül kimaradtak. A kormánynak tehát kötelessége volt ezen hézag betöltéséről gondoskodni, s a kereseteket ideiglen a törvényhozás intézkedéséig, a felállított királyi ideiglenes vegyes bíróságokhoz tette át. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen ideiglenes egyes királyi bíróságokat, melyek valószínűleg már a jövő évben megszüntethetők lesznek, mihelyt a királyi bíróságoknak szervezése törvényhozás által megállapítva és életbeléptetve lesz, méltóztassanak addig is törvénybe igtatni, s az erre vonatkozó törvényjavaslat kinyomatását s alkotmányszerü tárgyalását elrendelni. (Helyeslés.) Elnök; Ki fog nyomatni s a képviselő urak közt szétosztatni. Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: T. ház! Ivánka Imre t. képviselő ur tegnap egy intepellátiót intézett hozzám. „Mi felvilágosítást adhatnék az iránt, hogy mindamellett, miként az állam segélyén felül a vidéki birtokosok is tetemes kedvezményeket ajánlottak, eddig még sem sikerült a nyiregyháza-ungvári vasút kiépítésére vállalkozót, elfogadható föltételek alatt, kamatbiztositás nélkül, találni? És ha ez így van: hajlandó-e a minisztérium a magyarészakkeleti vasút engedélyeseivel, mint a nyíregyháza-ungvári vasút természetes követelőivel — kamatbiztositás mellett — oly alapon alkura lépni, a mely az államra nézve az eddigi ajánlatoknál kedvezőbb, vagy legalább is hasonló értékű ? és ha igen: szándékozik-e az engedélyesek ebbeli beadványát még ez évben az idézett 539. számú határozat értelmében a képviselőház elé terjeszteni 1 vagy pedig kész-e a minisztérium — ugyan az idézett határozat szavaival élve — a vállalkozókkal, a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett, szerződésre lépni 1" Erre válaszolhatom, hogy még most is vannak vállalkozó ajánlkozók, kikkel a tárgyalások folytattatnak; ez azonban, nézetem szerint, nem áll ellen annak, hogy a magyar-északkeleti vasút meg ne tehesse a maga ajánlatát, és ezen ajánlatok minőségéből fog kitűnni, hogy az az államra mennyire kedvező vagy hátrányos, hogy azok közt választhasson. (Helyeslés.) A mi az utolsó kérdést illeti, hogy a mi-