Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-92
92. országos Illés de bennünket össze az ünnepek után, január 10-ére. (Helyeslés.) Ivánka Imre: Azon ritka szerencsében részesülök, hogy valamely tárgyra nézve Pulszky képviselőtársammal egy véleményben lehetek. Csupán a határnapra nézve van észrevételem: t. i. január 13-ikán lévén a görögök uj esztendője, tehát 14-ikére kellene kitűzni az első ülést. (Helyeslés hal felől.) Kovách László: T. ház! Csatlakozva Pulszky t. barátom előadásához, bátor vagyok megjegyezni, hogy az elnapolás, illetőleg szüneteles megkezdésére sem kívánnék határidőt tűzni, és pedig annál kevésbé, mivel a most megszavazott törvényjavaslatnak előbb a főrendiház által kell elfogadtatni, azután onnan ismét visszakerülni. Evégett okvetlenül szükséges lesz még üléseket tartamunk, melyekben ugyan teljes számmal jelen lenni nem szükséges. Ennélfogva csatlakozom Pulszky képviselőtársam indítványához, mely szerint január 9 ikén a budget tárgyalását megkezdenék, s ezen ülés kitűzése az elnökre bízatnék. A mi illeti Ivánka indítványát, felfogásom szerint, lehetséges a görögök uj esztendején, tehát egy napon ülést nem tar ani, de azért kár volna három napot elvesztegetni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Simonyi Ernő: T. ház! En is azon nézetben vagyok, hog} r az ünnepekre való elnapolás vagy szünetelés nem külön határozat dolga ; az mindig szokásban volt, hogy az elnök javaslatba hozza és a t. ház egyszerűen elhatározza, és nem is kétlem, hog} 7 az indítványozó — mint tegnap is mikor jobban értesült — ma is azt fogja tenni, a mit tegnap tett, hogy t. i. indítványát visszaveszi. (Derültség.) Azonban nem vagyok egy értelemben Kovách László képviselő úrral, mert a karácsonyünnepekre való elnapolást egyik vagy másik törvénjiavaslat eldöntésétől feltételezni vagy felfüggeszteni — ugy hiszem — nem lehet. Ez olj ünnep, mely a kereszténységben mindenkor és mindenütt megtartatott; hogy az alól kivétel tétessék, vajon ezen ünnep megtartassék-e vagy nem, ez csak azon esetre jöhetne kérdés alá, és a kormány csak azon esetben kívánhatná a képviselőháztól, hogy ezen ünnepeket ne tartsa meg, ha valamely veszély fenyegetné a hazát, ha rendkívüli eset forogna fen, a mely oly következéseket vonhatna maga után, melyeket sem a képviselőház, sem a minisztérium magára vállalui nem akarna. Most ily eset nem fordul elő, mi a rendes kerékvágásbnn vagyunk, (Jobb felől: Csakhogy elismeri ! Derültség) a béke nincs veszélyeztetve: ennél fogva én azt vélném, hogy függetlenül minden feltételtől szólítsa fel az elnök ur a házat, ;czember 21. 1869. jg-J hogy tegye javaslatba, mennyi időre és mikor kezdve kívánja a ház az elnapolást vagy a szünetelés megkezdését. Tisza Kálmán: En, t. ház, részemről is azon meggyőződésben vagyok, hogy nem volna helyes, ha az elnapolásra nézve határozat hozatnék. Azonban az eljárás módjára nézve némileg eltérek azoktól, amiket az előttem szólók mondottak. En jelesen azt óhajtom, hogy a t. elnök ur azt mondaná ki, hogy az ünnepek előtt más tárgy felvétetni nem fog, hanem hogy ülés legfölebb csak akkor fog még tartatni, ha a főrendi háznál tárgyalás végett levő törvényjavaslatok vissza fognak érkezni, vagy pedig szentesitett törvényjavaslatok kihirdetése lenne szükséges; a költségvetés pedig január 14-re tűzessék ki. (Felkiáltások jobb felől: 10-ikére!) Elnök: T. ház! A házszabályok azt mondják, hogy az elnök hivja össze az üléseket a ház akarata szerint. En a t. ház akaratát tudom és értem; méltóztassanak tehát megengedni, hogy az utolsó ülésben az ünnepek előtt — mert a mostani ülés még nem az utolsó — leszek bátor a t. tíáz akarata szerint kimondani, hogy a legközelebbi ülés január 10-én lesz. (Felkiáltások bal felől: 14-ikén!) 10-én már azért lehet, mert a görög-keleti szertartásuak ünnepei már 8-án lesznek befejezve; igy tehát — véleményem szerint — már január 10-én lehetne ülést tartani. (Helyeslés jobb felől) Papp Zsigmond; T. ház! Jan. 13-ika a görög-keleti szertartásnak az, a mi a római katholikusoknak január elseje. Ha tehát azon szempontból indulunk ki, hogy a ház újévkor nem ülésezhet, méltányosnak tartom, hogy épugy üljük meg mi január 13-ikát; miután pedig, ha ezen napot otthon töltjük, 14-én nem lehetünk még mindnyájan a fővárosban: bátor vagyok indítványozni, hogy a szünetelés egész jan. 15-ig tartson. (Helyeslés és ellenmondás.) Elnök: Azt gondolom, t. ház, nyugodtan kimondhatom a nagy többségnek határozatát, (Zaj. Halljuk!) miszerint az ünnepek alatt ujabb tárgy fel nem vétetik; (Helyeslés) azonban be fog fejeztetni a már felvett tárgy, a mennyiben t. i. az a főrendektől, illetőleg szentesítés után viszszaérkezik. Most már az a kérdés, hogy az ünnepek után január 10-én vagy 14-én jőjjön-e össze a ház ? (Felkiáltásvk: 10-én ! mások: 14-én !) Azt fogom kimondani, a mit a többség parancsol; azonban igy nem tudnám meghatározni, melyik véleményen van a többség. Méltóztassanak azok, kik 10-ikére akarják fölkelni. (Megtörténik. Felkiáltások bal felől: Kisebbség!) Most méltóztassanak felkelni azok, kik a 14-et akarják. (Megtörténik. Felkiáltások az állók részéről:
