Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-92

92. országos Illés de bennünket össze az ünnepek után, január 10-ére. (Helyeslés.) Ivánka Imre: Azon ritka szerencsében részesülök, hogy valamely tárgyra nézve Pulszky képviselőtársammal egy véleményben lehetek. Csupán a határnapra nézve van észrevételem: t. i. január 13-ikán lévén a görögök uj esztendője, tehát 14-ikére kellene kitűzni az első ülést. (He­lyeslés hal felől.) Kovách László: T. ház! Csatlakozva Pulszky t. barátom előadásához, bátor vagyok megjegyezni, hogy az elnapolás, illetőleg szüne­teles megkezdésére sem kívánnék határidőt tűzni, és pedig annál kevésbé, mivel a most megszava­zott törvényjavaslatnak előbb a főrendiház által kell elfogadtatni, azután onnan ismét visszake­rülni. Evégett okvetlenül szükséges lesz még ülé­seket tartamunk, melyekben ugyan teljes szám­mal jelen lenni nem szükséges. Ennélfogva csat­lakozom Pulszky képviselőtársam indítványához, mely szerint január 9 ikén a budget tárgyalását megkezdenék, s ezen ülés kitűzése az elnökre bízatnék. A mi illeti Ivánka indítványát, felfogásom szerint, lehetséges a görögök uj esztendején, te­hát egy napon ülést nem tar ani, de azért kár volna három napot elvesztegetni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Simonyi Ernő: T. ház! En is azon nézetben vagyok, hog} r az ünnepekre való elna­polás vagy szünetelés nem külön határozat dol­ga ; az mindig szokásban volt, hogy az elnök javaslatba hozza és a t. ház egyszerűen elhatá­rozza, és nem is kétlem, hog} 7 az indítványozó — mint tegnap is mikor jobban értesült — ma is azt fogja tenni, a mit tegnap tett, hogy t. i. indítványát visszaveszi. (Derültség.) Azonban nem vagyok egy értelemben Kovách László képviselő úrral, mert a karácsonyünnepekre való elnapo­lást egyik vagy másik törvénjiavaslat eldönté­sétől feltételezni vagy felfüggeszteni — ugy hi­szem — nem lehet. Ez olj ünnep, mely a ke­reszténységben mindenkor és mindenütt megtar­tatott; hogy az alól kivétel tétessék, vajon ezen ünnep megtartassék-e vagy nem, ez csak azon esetre jöhetne kérdés alá, és a kormány csak azon esetben kívánhatná a képviselőháztól, hogy ezen ünnepeket ne tartsa meg, ha valamely ve­szély fenyegetné a hazát, ha rendkívüli eset fo­rogna fen, a mely oly következéseket vonhatna maga után, melyeket sem a képviselőház, sem a minisztérium magára vállalui nem akarna. Most ily eset nem fordul elő, mi a rendes ke­rékvágásbnn vagyunk, (Jobb felől: Csakhogy elis­meri ! Derültség) a béke nincs veszélyeztetve: en­nél fogva én azt vélném, hogy függetlenül min­den feltételtől szólítsa fel az elnök ur a házat, ;czember 21. 1869. jg-J hogy tegye javaslatba, mennyi időre és mikor kezdve kívánja a ház az elnapolást vagy a szü­netelés megkezdését. Tisza Kálmán: En, t. ház, részemről is azon meggyőződésben vagyok, hogy nem volna helyes, ha az elnapolásra nézve határozat hozat­nék. Azonban az eljárás módjára nézve némi­leg eltérek azoktól, amiket az előttem szólók mondottak. En jelesen azt óhajtom, hogy a t. elnök ur azt mondaná ki, hogy az ünnepek előtt más tárgy felvétetni nem fog, hanem hogy ülés legfölebb csak akkor fog még tartatni, ha a fő­rendi háznál tárgyalás végett levő törvényjavasla­tok vissza fognak érkezni, vagy pedig szentesi­tett törvényjavaslatok kihirdetése lenne szük­séges; a költségvetés pedig január 14-re tűzes­sék ki. (Felkiáltások jobb felől: 10-ikére!) Elnök: T. ház! A házszabályok azt mond­ják, hogy az elnök hivja össze az üléseket a ház akarata szerint. En a t. ház akaratát tu­dom és értem; méltóztassanak tehát megengedni, hogy az utolsó ülésben az ünnepek előtt — mert a mostani ülés még nem az utolsó — le­szek bátor a t. tíáz akarata szerint kimondani, hogy a legközelebbi ülés január 10-én lesz. (Fel­kiáltások bal felől: 14-ikén!) 10-én már azért le­het, mert a görög-keleti szertartásuak ünnepei már 8-án lesznek befejezve; igy tehát — véle­ményem szerint — már január 10-én lehetne ülést tartani. (Helyeslés jobb felől) Papp Zsigmond; T. ház! Jan. 13-ika a görög-keleti szertartásnak az, a mi a római katholikusoknak január elseje. Ha tehát azon szempontból indulunk ki, hogy a ház újévkor nem ülésezhet, méltányosnak tartom, hogy épugy üljük meg mi január 13-ikát; miután pedig, ha ezen napot otthon töltjük, 14-én nem lehetünk még mindnyájan a fővárosban: bátor vagyok in­dítványozni, hogy a szünetelés egész jan. 15-ig tartson. (Helyeslés és ellenmondás.) Elnök: Azt gondolom, t. ház, nyugodtan kimondhatom a nagy többségnek határozatát, (Zaj. Halljuk!) miszerint az ünnepek alatt ujabb tárgy fel nem vétetik; (Helyeslés) azonban be fog fejeztetni a már felvett tárgy, a mennyiben t. i. az a főrendektől, illetőleg szentesítés után visz­szaérkezik. Most már az a kérdés, hogy az ün­nepek után január 10-én vagy 14-én jőjjön-e össze a ház ? (Felkiáltásvk: 10-én ! mások: 14-én !) Azt fogom kimondani, a mit a többség paran­csol; azonban igy nem tudnám meghatározni, melyik véleményen van a többség. Méltóztassa­nak azok, kik 10-ikére akarják fölkelni. (Meg­történik. Felkiáltások bal felől: Kisebbség!) Most méltóztassanak felkelni azok, kik a 14-et akar­ják. (Megtörténik. Felkiáltások az állók részéről:

Next

/
Oldalképek
Tartalom