Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-91

15S 91. országos Dl£s tfeczember 20. 1669. tetik, most előállott a kérdés, hogy tehát mi történjék? Mert tárgyalni nem lehet a költség­vetést, itt vannak az ünnepek, mindenki haza akar menni, majd nem lesz ház, tárgyalni sem lehet. Pedig itt van az újév eleje. Ekkor elő­állott Deus ex machina két tagtársunk, és pro­ponálja, mint egy ember, hogy az indemnityt ajánljuk meg, és ekkor is nem az fogadtatott el, a minek el kell fogadtatni, vagy ha még roszul lett volna fogalmazva, jobbra módosíttathatott vol­na, hanem azon propositió bizalmi demonstratióra használtatott fel, midőn itt nincs bizalomról kér­dés; mert Pulszky képviselő ur téved, midőn azt hiszi, hogy ez bizalmi kérdés: ez szükségkérdés, nem bizalmi kérdés, ez az államháztartás mene­tének lehetségesitésére vonatkozó kérdés. A he­lyett, hogy a minisztérium azt mondta volna, nem engedem, hogy a házból bárki jogaimat usurpálja s kötelességem teljesítésének elejét ve­gye, hanem használom jogomat, teljesítem köte­lességemet s én magam teszem e kérdést a ház­hoz, még eddig legalább nem adta semmi jelét, hogy neki indemnity kell. A központi bizottság javaslata áll előttünk, és e felett vitatkozunk most; e javaslattal szem­ben áll előttünk az ellenzék egy javaslata. En csak azért szólalok fel. hogy szavazatomat indo­koljam. Tisza t. barátom bebizonyította javaslatá­val, hogy ez ellenzék, melyhez szerencsém van tartozni, nem gyerekeskedik, ha nem fogadtatik el mit proponál; hanem elfogadja azt ak­kor is, ha visszavettetett először, nem ugyan a házban, de mint nyilt titok mindenki előtt, a párt conferentiájában. És épen azért, mert kö­vetkezetesek akarunk maradni magunkhoz, eresz­ben is nem vonakodtunk részünkről sem gátot vetni annak, hogy az ország költségei ne fedez­tessenek, és igy részemről szavazok Tisza Kál­mán inditvánj^ára. (Helyeslés a bal oldalon,) Elnök: Nem levén többen a szólásra fel­írva, az átalános tárgyalás bezáratik. Az indít­ványozó és előadó urakat illeti még a vég szó. Tisza Kálmán: T. képviselőház! (Moz­gás. Halljuk!) Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy megígérhetem és meg is tarthatom, hogy igen rövid leszek, (Halljuk!) a mennyiben csakis azok közül némelyekre, a miket Pulszky képvi­selőtársam felhozott, kell felelnem s ennek kap­csában a t. ház figyelmét egy körülményre fel­hívom. Az igen t. képviselő ur azt mondotta, hogy ha normális budgetünk volna, akkor lehetne a múlt évi budget alapján megadni a felhatalma­zást, de miután még normális budgetünk nincs, és átmeneti s szervezkedési korszakban élünk, ezt tennünk nem lehet. Először is ő ugy lát­szik azt hiszi, hogy a hol normális budget van, ott nincsenek a múlt évben kifizetett tételek, a mennyiben más részről azt hozza fel indítvá­nyom ellen, hogy azért nem lehet azt elfogadni, mert annak értelmében a mi 69-ben kifizette­tett, azt 70-ben ujolag ki kellene fizetni; azt mondta azonban, hogy normális budget mellett ezt lehetne a múlt évi szerint megszavazni. Te­hát ebből az következik, az ő hite szerint, hogy normális budgetnél soha sem fizetne ki semmit. (Ellenmondás és derültség bal felöl.) De még egyre kívánom a t. ház figyelmét felhívni. Hogy ha meggondoljuk azt, a mi 1868-ban történt és a mostani politikának eredményeit igen szépen mustrálja, Pulszky képviselő ur, midőn azt mondja, hogy most nem lehet a múlt évi rendszer sze­rint megszavazni a bevételeket és kiadásokat; mert nincs normális budgetünk: mert ha mon­dom, meggondoljuk a 68-ik évben történte­ket, Pulszky képviselő ur elismeri ez által azt, hogy most a helyett, hogy haladtunk volna a normális helyzetben, hátra mentünk, mert nem lehet megtenni azt, a mit 1868-ban megtettünk. Az 1868-ik évi X. törvényczikk ugyanis, mely az 1868-ik évi kiadások és bevételek kezeléséről szól Julius hó 1-től september SO-káig, azon kezdvén, hogy a minisztérium által beterjesztett budgetet tárgyalni addig, míg az az előtti tőr­vény érvénye lejár nem lehet, felhatalmazást ad a minisztériumnak az állam bevételeinek kezelésére, de nem a beterjesztett budget sze­rint, hanem előtt megszavazott mód sze­rint és hasonlag felhatalmazást ad a kiadásokra nem a ' beterjesztett budget szerint, hanem a háznak előbb hozott megállapodásai és határo­zatai szerint. Ha tehát ez akkor lehetséges volt, és most nem. ugy látszik, hogy akkor normáli­sabb volt a helyzet, mint most, és ugy latszik, hogy ezen politika oda visz bennünket, hogy napról napra kevésbé normális lesz a helyzet. (Ellenmondás jobb felől.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a mi­niszteri felelősségről beszéltem, de tudnom kell, hogy a minisztériumot felelősségre csak a több­ség vonhatja. Tökéletesen igaz, a mennyiben a kisebbség híjába akarja felelősségre vonnia miniszté­riumot, ha a többség nem akarja, mint a melynek egyedül áll hatalmában felelősségre vonni a mi­nisztériumot. De e közt. és a közt, a mi most czéloztatik, hogy a többség már előre lemond­jon arról, hogy a minisztériumot felelősségre vonhassa, nagy különbség van. Már pedig midőn előre megszavazzák önök a meg nem vizsgált tóteletet, előre lemondanak arról, hogy a mi­nisztériumot feleletre vonhassák. Szó sincs róla, nemcsak felelősségre vonhatja a többség a mi­nisztériumot ; de a budgetet is csak a többség

Next

/
Oldalképek
Tartalom