Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-91
156 91. országos iflés deczember 20. 1869. meg, mint lesz akkor, mikor alkotmányunk már tökélyre fejlődött; hanem azt akarom, hogy állapítsuk meg a költséget és kiadást az állani mostani kellékei és követelései szerint, állapítsunk meg éppen annyit, a mennyi szükséges, és jelöljük ki azon jövedelmeket, melyek legkevésbé válnak terhére a nemzetnek; ez pedig akár fog valami reformkérdés keresztülvitetni, akár nem, mindig lehetséges, erre a reform-kérdések keresztülvitele épen nem szükséges. Azt mondja Pulszky úr, hogy, ha meg nem szavazzuk a budgetet, elkedvetlenítjük a horvátokat, mert a közlekedési minisztérium nem fogja a Dunának egy részét, nem fogja a Drávát szabályozni, nem fogja az ő gőzhajózásukat és vasutaikat létesíteni. En azt hiszem, ha Pulszky úrnak igazán lelkén fekszik az, hogy a horvátokat ne kedvetlénitsük el, legjobban^ 'cselekszik, ha oda törekednék minden befolyását intézni, hogy a mi közlekedési minisztériumunk a horvátok dolgaiba ne avatkozzék, mert különben bizonynyal el fogná kedvetleniteni. Egyébiránt, t. ház, hogyan keletkezett ezen törvényjavaslat, mely a központi bizottság által benyujtatik 1 En ugy tudom, legalább az osztályülésben, a melyben én voltam, igy történt, azon törvényjavaslat, mely a ház előtt beterjesztetett és a ház rendelete folytán kinyomatott, felolvastatok ; arra egy jobb oldali képviselő kihúz a zsebéből egy ellen-törvényjavaslatot, melynek elfogadása előtte oly bizonyos volt, hogy kinyomatásáról már előre gondoskodott, bizonyosan saját költségén (Derültség.) és azon furcsa dolog történt, hogy a mig én nem tudtam róla semmit, az osztályban minden kormánytagnak már kezében volt egy ilyen törvényjavaslat; azt hallottam, hogy ez igy történt a többi 9 osztályban is. (Derültség.) T. ház! En a csodáknak nem vagyok nagy hivője, hanem én simpliciter ugy fogom föl a dolgot, hogy azt a törvényjavaslatot a mint az az osztályokban benyujtatott, nem az a képviselő, ki a VH-ik osztályban kihúzta, hanem a miniszter maga javasolta. Megvallom, ha megnézem az eredeti szöveget, meglátszik rajta a mester gyakorlott keze: nem akar semmi felelősséget vállalni a kormány, hanem föl akar hatalmaztatni a kiadások teljesítésére és a jövedelmek beszedésére és azok oly módoni elköltésére, a mint az meg nem szavaztatik és a törvényhozás által meg nem vizsgált budgetben foglaltatik, azon kevés módosítással, melyet a pénzügyi bizottság tett. Ez nem fölhatalmazás rendkívüli esetben, oly megakadás jővén közbe, mely a törvény szigorú teljesítését lehetlenné teszi, hanem teljes fölhatalmazás, a budget megszavazása a nélkül, hogy azt a törvényhozás megvizsgálta volna. Ha a minisztérium valami rendkívüli költséget szükségesnek lát tenni, vagy mint ezen budgetben van, oly költségeket akar tenni, melyek a tavalyi tőrvényhozás által megalapított budgetben nem foglaltatnak, ha azon költségeket elkerülhetlen szükségek parancsolják, vagy pedig ha azok már meghozott törvényeken alapulnak, akkor a minisztérium teljesítse e kiadásokat saját felelősségére! A miniszteri hivatal felelősséggel jár, tollba beszélve az íródeák is tud irni, arra nem kell miniszter; a minisztérium oly állás, melylyel saját felelősséget kell vállalni. Ha az országgyűlés nem levén együtt, az ország ellenség által támadtatnék meg, az országgyűlést fogják tán előbb összehívni, hogy az ellenség visszaverésére szükséges költségeket megszavazza 1 az ily költségeknek saját felelősségre teljesítéséhez a minisztériumnak bátorságának kell lenni, jőjön azután a törvényhozás elé és mondja: igazolom magamat, én e költségeket teljesítettem, mert törvényesek és szükségesek voltak, most kérek adjál íölmentést; ily költségekhez az országgyűlés a fölmentést mindig meg fogja adni; ily költségek azok, melyek a már meghozott törvények végrehajtására szükségesek; ilyen például a honvédelmi törvény és az országgyűlés nem fogja megvonni a fölmentést a minisztériumtól, ha saját felelősségére ezen czélra annyi költséget fordított, a mennyit e törvénynek végrehajtása magával hozott. De ha a miniszter úr nem akarja magára vállalni a felelősséget, akkor engedje meg nekem, hogy én sem akarom magamra vállalni a felelősséget megbizóim irányában, az ország népe irányában, hogy oly kiadásokra hatalmazzam fel a minisztert nem a magam zsebéből, hanem a nemzet zsebéből, melyeknek szükséges megvizsgálásába be nem folytam, melyeknek szükségességéről meggyőződve nern voltain. Ha a miniszteri állás felelősséggel jár: a képviselői állás is azzal jár; és mert én ezen felelősséget erősen érzem, én részemről semmi oly kiadás teljesítésére a minisztert fel nem hatalmazom, melynek szükségességéről meg nem győződtem; annál fogva én semmiféle indemnifyre nem szavazok. (Tetszés a szélső hal oldalon.) Patay István: T. ház! Vannak esetek, melyekben hallgatni bűn, de fölszólalni kötelesség. En ily helyzetben látom magamat a jelen esetben. A túl oldalon sincs senki, ki a miniszterialis elmulasztást palástolni kívánná. Itt is hallottam már többszőr, de különösen az osztályok tanácskozásaiban kimondották tisztán, hogy, ha az indemnityt megadjuk is, incorrect lesz az eljárás. En, ki minden ügyben őszintén és tisztán szoktam eljárni, sem a miniszteri elmulasztást palás-