Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-91

156 91. országos iflés deczember 20. 1869. meg, mint lesz akkor, mikor alkotmányunk már tökélyre fejlődött; hanem azt akarom, hogy álla­pítsuk meg a költséget és kiadást az állani mos­tani kellékei és követelései szerint, állapítsunk meg éppen annyit, a mennyi szükséges, és jelöl­jük ki azon jövedelmeket, melyek legkevésbé válnak terhére a nemzetnek; ez pedig akár fog valami reformkérdés keresztülvitetni, akár nem, mindig lehetséges, erre a reform-kérdések ke­resztülvitele épen nem szükséges. Azt mondja Pulszky úr, hogy, ha meg nem szavazzuk a budgetet, elkedvetlenítjük a horvá­tokat, mert a közlekedési minisztérium nem fogja a Dunának egy részét, nem fogja a Drávát sza­bályozni, nem fogja az ő gőzhajózásukat és vas­utaikat létesíteni. En azt hiszem, ha Pulszky úrnak igazán lelkén fekszik az, hogy a horváto­kat ne kedvetlénitsük el, legjobban^ 'cselekszik, ha oda törekednék minden befolyását intézni, hogy a mi közlekedési minisztériumunk a hor­vátok dolgaiba ne avatkozzék, mert különben bizonynyal el fogná kedvetleniteni. Egyébiránt, t. ház, hogyan keletkezett ezen törvényjavaslat, mely a központi bizottság által benyujtatik 1 En ugy tudom, legalább az osztály­ülésben, a melyben én voltam, igy történt, azon törvényjavaslat, mely a ház előtt beterjesztetett és a ház rendelete folytán kinyomatott, felolvas­tatok ; arra egy jobb oldali képviselő kihúz a zsebéből egy ellen-törvényjavaslatot, melynek elfogadása előtte oly bizonyos volt, hogy kinyo­matásáról már előre gondoskodott, bizonyosan saját költségén (Derültség.) és azon furcsa dolog történt, hogy a mig én nem tudtam róla semmit, az osztályban minden kormánytagnak már kezé­ben volt egy ilyen törvényjavaslat; azt hallot­tam, hogy ez igy történt a többi 9 osztályban is. (Derültség.) T. ház! En a csodáknak nem va­gyok nagy hivője, hanem én simpliciter ugy fo­gom föl a dolgot, hogy azt a törvényjavaslatot a mint az az osztályokban benyujtatott, nem az a képviselő, ki a VH-ik osztályban kihúzta, hanem a miniszter maga javasolta. Megvallom, ha megnézem az eredeti szöve­get, meglátszik rajta a mester gyakorlott keze: nem akar semmi felelősséget vállalni a kormány, hanem föl akar hatalmaztatni a kiadások telje­sítésére és a jövedelmek beszedésére és azok oly módoni elköltésére, a mint az meg nem szavaz­tatik és a törvényhozás által meg nem vizsgált budgetben foglaltatik, azon kevés módosítással, melyet a pénzügyi bizottság tett. Ez nem fölha­talmazás rendkívüli esetben, oly megakadás jővén közbe, mely a törvény szigorú teljesítését lehet­lenné teszi, hanem teljes fölhatalmazás, a bud­get megszavazása a nélkül, hogy azt a törvény­hozás megvizsgálta volna. Ha a minisztérium valami rendkívüli költ­séget szükségesnek lát tenni, vagy mint ezen budgetben van, oly költségeket akar tenni, me­lyek a tavalyi tőrvényhozás által megalapított budgetben nem foglaltatnak, ha azon költsége­ket elkerülhetlen szükségek parancsolják, vagy pedig ha azok már meghozott törvényeken ala­pulnak, akkor a minisztérium teljesítse e kiadá­sokat saját felelősségére! A miniszteri hivatal felelősséggel jár, tollba beszélve az íródeák is tud irni, arra nem kell miniszter; a minisztéri­um oly állás, melylyel saját felelősséget kell vállalni. Ha az országgyűlés nem levén együtt, az ország ellenség által támadtatnék meg, az or­szággyűlést fogják tán előbb összehívni, hogy az ellenség visszaverésére szükséges költségeket meg­szavazza 1 az ily költségeknek saját felelősségre teljesítéséhez a minisztériumnak bátorságának kell lenni, jőjön azután a törvényhozás elé és mondja: igazolom magamat, én e költségeket teljesítettem, mert törvényesek és szükségesek voltak, most kérek adjál íölmentést; ily költsé­gekhez az országgyűlés a fölmentést mindig meg fogja adni; ily költségek azok, melyek a már meghozott törvények végrehajtására szükségesek; ilyen például a honvédelmi törvény és az ország­gyűlés nem fogja megvonni a fölmentést a mi­nisztériumtól, ha saját felelősségére ezen czélra annyi költséget fordított, a mennyit e törvény­nek végrehajtása magával hozott. De ha a mi­niszter úr nem akarja magára vállalni a felelős­séget, akkor engedje meg nekem, hogy én sem akarom magamra vállalni a felelősséget megbi­zóim irányában, az ország népe irányában, hogy oly kiadásokra hatalmazzam fel a minisztert nem a magam zsebéből, hanem a nemzet zsebéből, melyeknek szükséges megvizsgálásába be nem folytam, melyeknek szükségességéről meggyőződ­ve nern voltain. Ha a miniszteri állás felelősséggel jár: a képviselői állás is azzal jár; és mert én ezen felelősséget erősen érzem, én részemről semmi oly kiadás teljesítésére a minisztert fel nem ha­talmazom, melynek szükségességéről meg nem győződtem; annál fogva én semmiféle indemni­fyre nem szavazok. (Tetszés a szélső hal oldalon.) Patay István: T. ház! Vannak esetek, melyekben hallgatni bűn, de fölszólalni köteles­ség. En ily helyzetben látom magamat a jelen esetben. A túl oldalon sincs senki, ki a miniszterialis elmulasztást palástolni kívánná. Itt is hallottam már többszőr, de különösen az osztályok tanács­kozásaiban kimondották tisztán, hogy, ha az in­demnityt megadjuk is, incorrect lesz az eljárás. En, ki minden ügyben őszintén és tisztán szok­tam eljárni, sem a miniszteri elmulasztást palás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom