Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-87
116 87. országos ttlés december 17. 1869. vényjavaslat harmadik szakasza a tudományos, kegyeleti és jótékony egyleteknek a közhatóságok és hivatalokhoz intézendő beadványait bélyegmenteseknek kívánja nyilvánitani, azt hiszem, azon szempontból indult ki, hogy ezen nemes irányú és a közérdekre mindenesetre üdvös befolyású egyesületek, melyek közül több az állam tettleges segélyezésére is érdemes lenne, ha ezen jótéteményben nem is részesülnek, legalább a megadóztatás terhe alól feloldassanak. Én, t. ház, ezen nézetet annál inkább magamévá teszem, mert tapasztalatból tudom, hogy hazánkban minden oly egylet, melynek czélja nem pénzbeli nyereségre van irányozva, egyedül a jóakaratú polgárok áldozatfilléreiből tartja fen lételót, s ezen támasz sokszor oly gyenge, hogy az önfentartás nehézségeivel kénytelenek küzdeni. Azért nem tartom elégségesnek, hogy a bélyegmentesség a nevezett egyleteknek csakis azon beadványaira és irataira nézve mondassák ki, melyek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intéztetnek; hanem óhajtom, hogy a bélyegmentesség ezen egyesületek minden iratára kiterjesztessék; óhajtom, hogy azon üzleti könyvek és feljegyzések, melyek a most elfogadott második szakasz értelmében bélyegkőtelezettség alá esnek, ezekre nézve a bélyegkötelezettség alól feloldassanak. A második észrevétel, melyet a 3-ik §-ra tenni bátorkodom, abból áll, hogy miután félni lehet attól, hogy a törvény majdan alkalmazásakor nem annak szelleme, hanem betűje szerint fog magyaráztatni, és miután a törvény szövegéből minden kétértelműséget és a félreértésnek lehetőségét is mellőzni óhajtanám: azért nem csak azt kivánom, hogy a beadványokra nézve, hanem hogy mellékleteikre is mondassák ki a bél y egmentesség. Ezen czélból bátor vagyok módositványt beadni, mely, ha elfogadtatnék, a 3-ík §. következőleg hangzanék: „Tudományos, kegyeleti ós jótékony egyletek, a mennyiben ezéljok nem pénzbeli nyereségre van irányozva, irataikra, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és ezeknek mellékleteire nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmentesek." Ezen módositványomat bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A t. képviselő ur módositvanyára azon észrevételt teszem, hogy a tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és jótékony egyletek, tehát olyanok, melyek nem üzérkedés végett, sem osztalékadás ezéljából jöttek létre, hanem valóságosan a tudomány, művészet és a gazdaság emelésére, továbbá jótékony ezélok gyakorlására, a törvényjavaslat szerint bélyeg- és illetékek fizetése alól föl vannak mentve beadványaik- s irataikra nézve ; de olyan széles értelmezést adni e szakasznak, mint a t. képviselő ur, hogy minden mellékleteikre is átalánosan mondassák ki a bélyegmentesség, annyi volna, mint kivenni mind ez intézeteket azon korlátok alól, melyek minden magánembert, például adásvevési szerződés kötése és ily természetű üzletekre nézve köteleznek, fölszabadítani. Az ily magántermészetű üzletekre nézve, a bélyeget mindenkinek egyaránt kell fizetni, s itt oly értelmű kivételt tenni, minő inditványoztatott nem egyeznék meg a bélyegtörvény szellemével. Annálfogva azt hiszem, midőn a törvényhozás megadta a jótékony ezélu intézeteknek azon kedvezményt, mit megadni kellett, t. i. hogy minden a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványukra és iratukra nézve bélyegmentesek: nem adhatja meg azt minden magántermészetű üzletökre nézve is, mint pl. adás-vevési szerződés kötése stb. a bélyegmentességet: mert minden magánszemélynek az illetékeket fizetni kell, s ily rendelkezés túlmenne a törvény határán. Elnök: Az első kérdés az: vajon elfogadja-e a t. ház a központi bizottság szövegezését, vagy nem? P.Szathmáry Károly: T. ház! Ugyanezen §-ra nézve bátor vagyok módositványt benyújtani. Meg vagyok győződve, hogy a t. pénzügyminiszter ur, midőn ezen tudományos, művészeti, gazdasági és kegyeleti, valamint jótékonysági egyleteket ki akarta venni a bélyegtörvények súlya alól, az volt szándéka, hogy minden közmivelődési intézet, mely nem nyerészkedést czéloz, kivétessék ez alól: tehát részemről a „tudományos, művészeti" kifejezéssel nem lehetek megelégedve, és ha e szavak helyébe a „közmivelődési" szó tétetnék — miután a költségvetésben e czini alatt a múzeum, akadémia, képzőművészeti egyletek, sőt még a tornászat költségei is előfordulnak — azt kielégítőnek tartanám. De ha csak a tudományos és művészeti intézetek hozatnak fel, akkor a mentesség kétségbe vonható, például: a kaszinók, olvasóegyletek és körök, valamint a könyvkiadótársulatokra nézve. Azért én részemről indítványozom, hogy a 3. §. első sorába tétessék még e szavak után „tudományos művészeti" a „közművelődési* szó is. Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Győrffy Gyula módositványát:) A 3-ik §. harmadik sorában „irányozva" szó után „irataikra", a negyedik sorban pedig „irataikra" szó helyett „ezeknek mellékleteire" teendő. {Olvassa továbbá P. Szathmáry Károlyét:) „A 3-ik §.
