Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

87. országos ülés december i7. 1869. ] \ 7 -első sorában ezen szó után „tudományos" tétessék „közmivelődési." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A mi ez utóbbi módosítást illeti, részemről csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen szó „közművelődés" épen azon magyarázattal, mit t. képviselő ur adott, nagyon is bizonytalan, mivel nagyon is széles értelmű. Teljesen indokolt az, hogy a tudományokkal, művészettel és átalában ily közhasznú tárgygyal foglalkozó egyesületek bélyegmentesek legyenek; hanem nem tartom ezél szerűnek, hogy ez a kedvezmény kaszinókra és tudja Isten micsoda más egyesületekre is kiterjesztessék: mert alig van valami egyesület, a mely egyszersmind a közművelődést elő ne mozdítaná. Ennélfogva kívánom, hogy a törvényben minden oly kifejezés kerültessék, a mely oly tág értelmezést tegyen lehetségessé. Ennélfogva én óhajtom és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a szerkezetet ugy, a mint a központi bizottság ajánlja, elfogadni. Halász Boldizsár: T. képviselőház! Én különösen Győrffy Gyula képviselő ur módositvanyára nézve kívánok indokolólag felszólalni. Azt gondolom, midőn a beadványokra vonatkozólag meg van adva a bélyegmentesség, miután a beadvány és az iratok mellékletek nélkül semmit, sem érnek, eV a mennyiben itt az iratok csakugyan megemlittetnek, nem tudom képzelni, hogy az „irat" alatt egyszersmind a melléklet is ben ne értessék. Tehát én Győrffy képviselő ur módosít vány át annyival inkább pártolom, mert ezen szó alatt „iratok" a mellékleteket is kívánom értetni. A mi pedig a másikat illeti, csakugyan szükséges, hogy a törvény világosan íejezze ki azt. hogy mindazt, a mi a közművelődésre vonatkozik, a bélyegmentesség által is kívánja előmozdítani. Bnday Sándor előadó : A központi bizottság szövegezését ajánlván, a „mellékletek"' kifejezésre nézve kénytelen vagyok azon fölvilágosítást nyújtani, hogy az sokkal szélesebb hatáskört engedne, mint a milyent talán az illető indítványozó maga akar. Mert vegyük gyakorlati példában a dolgot : melléklet lehet egy kötelezvény ; és akkor a kötelezvény, a mely t. i. a magánpolgári jog körébe vág, szintén illetékmentes lenne. Ez sokkal tulmenne a határokon, és következménye épen az lenne, hogy a szövegezés határozatlan volna, és e határozatlanságból könnyen veszély származhatnék. Ajánlom tehát a központi bizottság szerkezetét. Elnök : Elfogadja a tiszt, ház a központi bizottság szerkezetét? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Kérek ellenpróbát. (Megtörténik.) A többség a 3-ik szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja. tehát a módositványok elestek. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 4-ik §-t.) Széll Kálmán jegyző: A pénzügyi bizottság ajánlja, hogy e §. harmadik sorában e szók: „további orvos" helyett teendő volna „toj vábbá orvosi." Bnday Sándor előadó: A központi j bizottság magáévá teszi a pénzügyi bizottság jaI vaslatát. Elnök: Elfogadja a ház a 4-ik §-t? (Elfogadjuk !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 5-ik §-t) Széll Kálmán jegyző: A pénzügyi bizottság ajánlja, hogy e §-ba a betéti könyvekre szók után a következők lennének beillesztendők: „a társulat irányában magok a tagok által az alapszabályok értelmében kiállított kötvényekre.'" Buday Sándor előadó : A központi bízottság elfogadja a pénzügyi bizottság módositványát. Szakácsy Bániéi : Ezen szakasznák első sorában „élelmezési, elölegezési s egyátaláj ban önsegélyezési társulatok és egyletek" emlit| tétnek; ezek igen széles értelmű kifejezések, és j a, nép előtt nem egészen ismeretesek. A jelen kormány idejében az ország némely városában úgynevezett népbankok alakultak, melyek a szegény iparosok fölsegélését czélozzák, távol minden nyereségtől, takarékosságra és pontosságra akarják szoktatni általa az alsóbb néposztályokat, hogy segédek, mesterlegények ily módon 10— 40 kros betételekkel idővel 40 — 50 frtot megj takaríthassanak, és a mint mesterekké lesznek, az ezer meg ezer iparos apró betéteiéiből alakult népbankból a magok segélyére 50—60 forintot vehessenek kölcsön 6%-os kamatra. Ily alapon és czélra vannak alakítva a népbankok: óhajtandó tehát takarékossági szempontból az { országra nézve, hogy e zsenge intézetek ne fujtassanak el, sőt terjesztessék azok élete a köz{ hazának javára, tovább is. Az ötödik szakaszra 1 nézve ennélfogva módositványt kívánok beadni, j mely csak abból áll, hogy ezek után: „élelmezési, elölegezési ós egvátalában önsegélyezési társulatok és egyletek" tétetnék : „és népbankok.* A többi maradna. (Helyeslés a bal oldalon.) Buday Sándor előadó: Ha azon népI bankok, melyeket az indítvány megemlít, valóban nem szorítkoznak egyébre, mint önsegélyezésre és előlegezésre, akkor ezen §. alatt benfoglaltatnak, és fölösleges a törvényben megemlíteni; de maga a név, hogy népbank, már ellenkezik az önsegély eszméjével. Ennélfogva törvényhozásilag szabatosabb, hogy a népbankokról