Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

112 87. országos ülés deczember 17. 1860. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2-ik §-át.) Majláth István jegyző: 2-ik §-ként következnék, Bobory képviselő ur indítványa szerint, a következő szövegezés. (Olvassa): „Az 1867. ós régibb adóhátralékok iránt, melyek nem alapulnak szentesitett törvényeken, a pénzügyi törvényszékek eljárása megszüntettetik." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Áz adóhátralékok behajtása valóságos törvényen alapul; annálfogva a módositványban felállított tétel nem áll. Továbbá a pénzügyi törvényszékeknek semmi dolguk az adóhátralékok behajtásával: ezek csupán azon tények felett ítélnek, melyek által a pénzügyi tőrvények megsértetnek, tehát ezen indítvány — ha volna is valami alapja — oly helyütt is tétetik, hol annak helye egyátalán nem lehetne. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Elfogadja a t. ház Bobory képviselő ur indítványát? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (A szélső bal oldalon feláUanak öten. Derültség.) Csiky Sándor: Mi azonban elfogadjuk: mert ez a valódi. (Derültség.) Elnök: E szerint a többség nem fogadja el az indítványt. A törvényjavaslatnak második és utolsó szakasza már fel levén olvasva, következik arra nézve a központi bizottság észrevétele. Buday Sándor előadó: A 2-ik szakasz iránt, a mennyiben az igazságügyi miniszter hatásköre Horvátországra ki nem terjed, a központi bizottság a következő szövegezést ajánlja: „Ezen törvény végrehajtásával a pénzes igazságügyi miniszterek, Horvát- Sziavon-, Dalmátországokra nézve a pénzügyminiszter és a bán bízatnak meg." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Annyival inkább bátor vagyok ajánlani ezen szövegezést, mert tényleg az első intézkedés is ily értelemben történt, és azon egyezményen alapszik, mely Horvát- és Magyarországok között a közös ügyekre nézve köttetett. Ennélfogva ugyanis mindazon ügyek, melyek a két országot közösen érdeklik, eddig is a bánnal egyetértőleg intéztettek el; szükséges tehát, most is ezen egyezkedés szerint járni el. Ily értelemben részemről is elfogadom a módosítást. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk!) E szerbit el van fogadva. A törvényjavaslat a legközelebbi ülésben fog harmadszor felolvastatni. Következik a bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fenállott szabályok érvényének meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot és az állandó pénzügyi bizottságnak reá vonatkozó jelentését.) Buday Sándor előadó: A központi bizottság a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság értelmében ajánlja a t. háznak átalános elfogadás végett. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Most ismét ugyanazon kényszerhelyzetben vagyunk, melyben voltunk akkor, midőn már más ily adónemekre nézve kellett az intézkedések érvényét meghosszabitani, azaz azon helyzetben vagyunk, midőn a ház valósággal nem tehet egyebet, nem akarván az államháztartást zavarba hozni, mint, hogy ismét meghosszabbítsa oly tőrvények órvé[ nyét, melyekre nézve a reform szükségességét már régen hangoztatja mindenki e házban. Nem akarva a t. ház figyelmét hosszasan fárasztani. azon kényszerhelyzetből kiindulva, miután az államháztartást zavarba hozni egyátalában nem lehet szándékomban, kész vagyok ezen törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni ugy, a mint az a pénzügyi és a központi bizottság által szerkesztetett. Valamint azonban egyátalában az ily törvényekre nézve indítványoztam, hogy a t. ház fejezze ki azon kívánságát, miszerint ezen kényszerhelyzetből egyszer már kibontakozni akar, azon kívánságát, miszerint e törvények reformja már egyszer foganatba vétessék; bátorkodom a szóban levő törvényre vonatkozólag is egy határozati javaslatot indítványozni. Mielőtt fölolvasnám, csak egy megjegyzést kívánok tenni. Nehogy ugyanis az igen t. pénzügyminiszter ur, miután csakis a bélyeg és illetékek és dijak iránti reformról fog határozati javaslatom szólani, azt méltóztassék ismét mondani, hogy csodálkozik, miszerint nem szólok a szeszadó s más adónemek reformjáról is, mint azfc a múlt alkalommal szememre vetette, bátor vagyok megjegyezni, hogy sem akkor nem szóltam a szeszadóról, sem most nem szólok arról, és pedig nem i szólok azért, mert én azt tartom a parlamentarismussal megegyezőnek, logikainak és szokásosnak, hogy az ember mindig csak arról szóljon, a mi tárgyaltatik; ama törvény pedig sem akkor, sem most nem volt tárgyalva. Határozati javaslatom különben a következő. (Olvassa): „Mondja ki határozatikig a képviselőház, hogy a pénzügyminiszter oda utasittatik, hogy a bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fönálló szabályok reformjára vonatkozó javaslatát 1870. évben, és pedig oly időben terjeszsze a képviselőház elé, hogy azok fölött a törvényhozás ugy határozhasson, hogy az 1871. évi költségvetés