Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-87
87. országot iiés december 17. 1S69. 113 illető része már az igy létrejött törvény alapján legyen megállapítható." Ajánlom határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés a bal oldalon.) Majláth István jegyző (újra felolvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A mi azt illeti, hogy az adótörvényekre nézve és igy benfoglalóiag a szóban levő adónemre nézve is szükséges adóreformokat a minisztérium beterjeszsze a ház elé, az ellen nem lehet semmi észrevételem : nem lehet észrevételem azért, mert a minisztérium nem egyszer nyilvánította abbeli készségét, és jelenleg újra is kinyilatkoztatom részemről a hajlandóságot annak beterjesztésére; tehát, ha határozathozatalt méltóztatnak kívánni, azt nem ellenzem, sőt miután, a mint mondtam, teljesíteni akarom a kifejezett kívánságot, nincs kifogásom az ellen, hog) r a beterjesztésre nézve határidő mondassák ki. De a forma ellen van észrevételem annyiban, t. i. az ellen, hogy a minisztérium oda utasíttassák, miszerint a reformjavaslatot az 1871. budget tárgyalása. előtt nem csak beterjeszsze, hanem hogy az még törvénynyé is váljék : mert, ugy hiszem, elégséges az, ha kimondjuk, miszerint a jövő év folytán a reformjavaslat be fog terjesztetni. Ellenben a szükségnél tovább mennénk, ha kimondanok, hogy a javaslat nem csak beterjesztessék, hanem addig már törvénynyé is váljék. Ha méltóztatnak a határozatban ' azt kifejeztetni, hogy az illetékekre és bélyegre vonatkozó törvényjavaslatot a miniszter a jövő év folytán nyújtsa be, ennek teljesítését ígérhetem, s ezzel a módosítással a határozati javaslatot elfogadásra bátor vagyok magam is ajánlani. (Elfogadjuk!) Tisza Kálmán: Nincs kifogásom a módosítás ellen. Elnök: Méltóztatnak a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát a törvényjavaslat részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, következik Tisza Kálmán határozati javaslata, ugy a mint az tétetett. (Felkiáltások: Nem fogadjuk el!) Miután ez el nem fogadtatik, következik a miniszter ur módosítása. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) A miniszter ur módosítása szerint Tisza Kálmán képv. ur határozati javaslata ekkép hangzanék: „A pénzügyminisztert oda utasítja a ház, hogy az illetékek és bélyeg, valamint a dijak fenálló szabályzatára vonatkozó javaslatát 1870-ik évben a képviselőház elé beterjeszsze." Elfogadja a t. ház Tisza Kálmánnak igy módosított határozati javaslatát ? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ ív. Huszár Imre: A ezimre nézve bátor vagyok egy észrevételt tenni. A czimben kétszer fordul elő az „iránt" szó. Véleményem szerint, ez viszásan hangzik, s helyesebben igy lehetne tenni: „A bélyeg s illetékek,^valamint a nyugdijak iránt fönálló szabályok érvényének meghosszabbításáról. * (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház e czimet a módosítással? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat első szakaszát.) Buday Sándor előadó: Erre nézve a központi bizottságnak következő módosítása van: „tekintettel arra, hogy a hirlapbélyeg eltöröltetett, és a bélyegnél egyéb módosítások tétettek a törvényjavaslatban. A szövegezés szerint az első szakasz következő lenne: „A pénzügyininiszter fölhatalmaztatik, hogy a bélyeg és illetékek, valamint a dijak megszabására, mérvére és lerovási módjára nézve fenálló szabályokat az 1868. XXIII. törvényczikkben foglalt módosításokkal együtt, a mennyiben ujabb törvény által meg nem változtattattak, az 1870. évi deczember hó 31-ik napjáig érvényben tarthassa." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : E módosításra vonatkozólag bátor vagyok kijelenteni, hogy fölöslegesnek látom, mert átalában minden törvény és minden törvény intézkedései addig érvényesek, mig azon törvény más törvény által nem módosittatik. Nem szólalnék föl ugyan ellene, a mennyiben talán az ily szövegezés némelyeknek némi megnyugtatásul szolgálhat; de föl kell szólalnom azért, mert az indítványozott szövegből azon következtetést lelehetne vonni, hogy, ha idő közben valamely törvény hozatik, az nem léphet szokott időben érvényre; holott a törvények kihirdetéséről szóló törvényben világosan benne foglaltatik, hogy a törvény érvényre azon időben lép, mely a törvényben -magában ki van mondva, vagy pedig a kihirdetés után 15 nap múlva. Tehát igen természetes, hogy bármely bélyeg- vagy illetékszabályra nézve később az év folytán változtatás történjék, az utóbbi törvényhozási intézkedés annak kihirdetésétől számítva 15 nap alatt, vagy magában az illető törvényben meghatározott napon ugy is megszűnik az előbbi intézkedés. Tehát kimondani, hogy „a mennyiben ujabb törvény által meg nem változtattak", nem szükséges : mert ez alapja minden törvényhozási intézkedésnek, hogy a törvényhozásnak mindig van joga későbbi Intézkedés által az előbbi intézkedést megváltoztatni. A hirlapbélyeg eltörléséről szóló törvény január elsején lép életbe; ekkor tehát az eddigi intézkedés önként megszűnik. Én tehát ezen módosítást fölöslegesnek tartom, anynyival inkább, mert oly elvet foglal magában, 15
