Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

110 87. országos üíés deczember 17. 1669. De sem azon kölcsönös leszámítás, melyet megemlít azon meghatalmazás, meg nem történt, sem egy uj adórendszernek, mely a nemzet jel­lemével megegyezett volna, megállapítása be nem terjesztetett nem csak 1867 végéig, hanem 1869 végéig sem. A t. pénzügyminiszter ur magát — miután 1861-ben az ország törvényhozó testülete akként nyilatkozott a fenálló adórendszer iránt, hogy az. ne­vezetesen annak kezelési módja, boszantó, igazság­talan és erkölcstelen, miután, mondom, 1861. ekkép nyilatkozott az egész törvényhozás, bocsásson meg — azon keserűségnek, azon gyűlöletnek, mely a nemzet szivében volt azon adórendszer iránt, a t. pénzügyminiszter ur magát mintegy örökösévé tette. De nem csak magának az absolut rendszernek igazságtalanságában áll a-dolog; hanem a legna­gyobb igazságtalanság abban áll, hogy 1867 előtt az akkor fenálló közegek, a szabályokat is mel­lőzvén, zsarolásokat követtek el. Zsarolásokat, melyek semmi alapon, még az akkori szabályok alapján sem tarthatók fen; azonban a pénzügy­miniszter ur még ezen zsarolásokat is fen akarja tartani a jövőre. Tudjuk, t. ház, hogy számta­lan községre ráhatároztatott a fogyasztási adó mennyisége, a nélkül, hogy az illető község azt elfogadta volna, és ezen nyilvános igazságtalan­ságot a pénzügyminiszter ur most is fen akarja tartam, ámbár azon meghatározás, melyet 1867. évben nyert, egyenesen meghagyja az adózók lehető kíméletét. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Yolt példa, hogy az absolut kormány alatt egyes városok egyenesen megraboltattak; ott van pl. Esztergom városa, mely 60,000 forintért emelt panaszt, és ezen 60,000 forintnak a pénzügymi­niszter ur magát szintén örökösévé tette. (De­rültség a johb oldalon.) E szerint ne csodálkozzék a pénzügyminiszter ur, hogy örökőse az ország népe egész gyűlöletének is. (Fölkiáltás a jobb ol­dalon: Ah! Ah!) Ne csodálkozzék a pénzügymi­niszter ur, hogyha áll mit nem is közöt­tünk valaki, hanem azon oldalról Csáky Tivadar képviselő ur mondott, hogy az adózó nép — a mi igen is sajnos — ugy tekinti az adóhátralé­kok behajtását, mint rablást. (Fölkiáltás jobb fe­lől: Szép dolog! Hogy hogy! Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azon kincsekben, melyek megtakarítását előttünk oly igen szép színben nyilvánította a pénzügyminiszter, ott látom én gyöngyeit a nép Jíeserü könnyeinek. Ezek igy állván, és miután maga a pénz­ügyminiszter ur azt állította, hogy a polgári törvényszékek rendezése már jövő évi május ele­jón meg fog történni, én ezen szabályoknak s velők a pénzügyi törvényszékeknek a jövő év végéig való fentartását lehetetlenné tartom. (He­lyeslés a szélső bal oldalon.) Tisza Kálmán : T. ház! Én röviden és szorosan az előttünk fekvő tárgyhoz kívánok szólani, és csakis arra kívánok vonatkozni, hogy az igen t. pénzügyminiszter ur azt méltóztatott mondani, hogy Várady Gábor t. barátom indít­ványa egyfelől tökéletesen fölösleges, másfelől nem fogadhatná azt el — bár szándéka maga részéről is oby modorban intézkedni, mint ő kí­vánja — azért, mert kérdés, hogy lesznek-e a törvényszékek az 1870-ik év folyamában ren­dezve? A mi az elsőt illeti, fölöslegesnek részemről egyátalában nem tartom; nem tartom pedig azért, mert az igen t. pénzügyminiszter indoko­lásában azt még oly föltételhez köti, melyhez kötni ón nem tartom szükségesnek egyfelől, és másfelől, a melyhez kötése a jelen szabályoknak in infinitum vagy legalább is hosszú időre ér­vénybenmaradását jelenti, jelesen köti eg}*- pénz­ügyi codex elkészítése föltételéhez. Midőn a pénzügyi bíróságok szervezéséről a múlt évben szó volt, akkor, ha jól emlékszem — pedig nem gondolnám , hogy e tekintetben csa­lódjam — az érv, melyet ellenünkben fölhoztak arra nézve, hogy kell külön pénzügyi bíróságot szervezni, nem az volt, hogy nincsenek codifi­cált pénzügyi törvények, mert hiszen valami tör­vény szerint a pénzügyi bíróságoknak is itélniök keli, mig nincs codifieált törvény, és azon tör­I vények szerint ítélhet más törvényszék is; hanem j fölhozatott igenis az, hogy nem lehet ezt a me­I gyei választott törvényszékekre bizni. Ma a me­gyei választott törvényszékek — hála az igen t. többség buzgalmának — már igazság szerint megszűntek létezni: mert hiszen a múlt nyár { folytán a birák választása eltöröltetett. így ezen érv elesik; fenmaradna tehát az, hogy hát ha az 1870-ik évben nem fognak ren­deztetni az elsőbirósági törvényszékek. Ezt nem I tudom; e tekintetben a pénzügyminiszter ur sok­kal jobban lehet értesülve, mint én; de a ma­gam részéről legalább nem tehetem föl, hogy a minisztérium már ezelőtt fél évvel csak azért erőszakolta volna keresztül azon törvényt, mely a birák választását megsemmisítette, hogy még az 1870. évben se hajtsa azt végre; (Élénk he­lyeslés bal felől) mert ez által azután igazán nem tett szolgálatot az igazságszolgáltatásnak, hanem tett igazán nagy ártalmat: mivel egyfelől meg­ingatta működési körükben a létező törvényszé­keket, melyeknek létezése, az uj törvények alko­tása óta, már csak napok kérdésének kell hogy tartassák; másfelől az akkor folyt tárgyalás al­kalmával épen azt ingatta meg, minek biztossá­gára oly nagy súly fektettetett: az igazságszol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom