Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-87
110 87. országos üíés deczember 17. 1669. De sem azon kölcsönös leszámítás, melyet megemlít azon meghatalmazás, meg nem történt, sem egy uj adórendszernek, mely a nemzet jellemével megegyezett volna, megállapítása be nem terjesztetett nem csak 1867 végéig, hanem 1869 végéig sem. A t. pénzügyminiszter ur magát — miután 1861-ben az ország törvényhozó testülete akként nyilatkozott a fenálló adórendszer iránt, hogy az. nevezetesen annak kezelési módja, boszantó, igazságtalan és erkölcstelen, miután, mondom, 1861. ekkép nyilatkozott az egész törvényhozás, bocsásson meg — azon keserűségnek, azon gyűlöletnek, mely a nemzet szivében volt azon adórendszer iránt, a t. pénzügyminiszter ur magát mintegy örökösévé tette. De nem csak magának az absolut rendszernek igazságtalanságában áll a-dolog; hanem a legnagyobb igazságtalanság abban áll, hogy 1867 előtt az akkor fenálló közegek, a szabályokat is mellőzvén, zsarolásokat követtek el. Zsarolásokat, melyek semmi alapon, még az akkori szabályok alapján sem tarthatók fen; azonban a pénzügyminiszter ur még ezen zsarolásokat is fen akarja tartani a jövőre. Tudjuk, t. ház, hogy számtalan községre ráhatároztatott a fogyasztási adó mennyisége, a nélkül, hogy az illető község azt elfogadta volna, és ezen nyilvános igazságtalanságot a pénzügyminiszter ur most is fen akarja tartam, ámbár azon meghatározás, melyet 1867. évben nyert, egyenesen meghagyja az adózók lehető kíméletét. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Yolt példa, hogy az absolut kormány alatt egyes városok egyenesen megraboltattak; ott van pl. Esztergom városa, mely 60,000 forintért emelt panaszt, és ezen 60,000 forintnak a pénzügyminiszter ur magát szintén örökösévé tette. (Derültség a johb oldalon.) E szerint ne csodálkozzék a pénzügyminiszter ur, hogy örökőse az ország népe egész gyűlöletének is. (Fölkiáltás a jobb oldalon: Ah! Ah!) Ne csodálkozzék a pénzügyminiszter ur, hogyha áll mit nem is közöttünk valaki, hanem azon oldalról Csáky Tivadar képviselő ur mondott, hogy az adózó nép — a mi igen is sajnos — ugy tekinti az adóhátralékok behajtását, mint rablást. (Fölkiáltás jobb felől: Szép dolog! Hogy hogy! Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azon kincsekben, melyek megtakarítását előttünk oly igen szép színben nyilvánította a pénzügyminiszter, ott látom én gyöngyeit a nép Jíeserü könnyeinek. Ezek igy állván, és miután maga a pénzügyminiszter ur azt állította, hogy a polgári törvényszékek rendezése már jövő évi május elejón meg fog történni, én ezen szabályoknak s velők a pénzügyi törvényszékeknek a jövő év végéig való fentartását lehetetlenné tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tisza Kálmán : T. ház! Én röviden és szorosan az előttünk fekvő tárgyhoz kívánok szólani, és csakis arra kívánok vonatkozni, hogy az igen t. pénzügyminiszter ur azt méltóztatott mondani, hogy Várady Gábor t. barátom indítványa egyfelől tökéletesen fölösleges, másfelől nem fogadhatná azt el — bár szándéka maga részéről is oby modorban intézkedni, mint ő kívánja — azért, mert kérdés, hogy lesznek-e a törvényszékek az 1870-ik év folyamában rendezve? A mi az elsőt illeti, fölöslegesnek részemről egyátalában nem tartom; nem tartom pedig azért, mert az igen t. pénzügyminiszter indokolásában azt még oly föltételhez köti, melyhez kötni ón nem tartom szükségesnek egyfelől, és másfelől, a melyhez kötése a jelen szabályoknak in infinitum vagy legalább is hosszú időre érvénybenmaradását jelenti, jelesen köti eg}*- pénzügyi codex elkészítése föltételéhez. Midőn a pénzügyi bíróságok szervezéséről a múlt évben szó volt, akkor, ha jól emlékszem — pedig nem gondolnám , hogy e tekintetben csalódjam — az érv, melyet ellenünkben fölhoztak arra nézve, hogy kell külön pénzügyi bíróságot szervezni, nem az volt, hogy nincsenek codificált pénzügyi törvények, mert hiszen valami törvény szerint a pénzügyi bíróságoknak is itélniök keli, mig nincs codifieált törvény, és azon törI vények szerint ítélhet más törvényszék is; hanem j fölhozatott igenis az, hogy nem lehet ezt a meI gyei választott törvényszékekre bizni. Ma a megyei választott törvényszékek — hála az igen t. többség buzgalmának — már igazság szerint megszűntek létezni: mert hiszen a múlt nyár { folytán a birák választása eltöröltetett. így ezen érv elesik; fenmaradna tehát az, hogy hát ha az 1870-ik évben nem fognak rendeztetni az elsőbirósági törvényszékek. Ezt nem I tudom; e tekintetben a pénzügyminiszter ur sokkal jobban lehet értesülve, mint én; de a magam részéről legalább nem tehetem föl, hogy a minisztérium már ezelőtt fél évvel csak azért erőszakolta volna keresztül azon törvényt, mely a birák választását megsemmisítette, hogy még az 1870. évben se hajtsa azt végre; (Élénk helyeslés bal felől) mert ez által azután igazán nem tett szolgálatot az igazságszolgáltatásnak, hanem tett igazán nagy ártalmat: mivel egyfelől megingatta működési körükben a létező törvényszékeket, melyeknek létezése, az uj törvények alkotása óta, már csak napok kérdésének kell hogy tartassák; másfelől az akkor folyt tárgyalás alkalmával épen azt ingatta meg, minek biztosságára oly nagy súly fektettetett: az igazságszol-