Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-59
92 59. országos ülés Október 27. 1869. nám el ezen szakaszt még azért sem, mert az j mondatik benne, hogy az igazságügyminiszter- I uek főfelügyeleti joga érintetlenül hagyatik, azaz marad ugy, mint eddig volt. Mi volt az igazságügyminiszter jogköre eddig, azt csak gyakorlatból tudjuk, mert törvény által ezen jog szabályozva nincs. Az igazságügyminiszter ráállt azon térre, a melyet épen talált, s a mennyiben nem talált volna, foglalt magának. (Fölkiáltásók bal felöl: Ugy van!) Átmeneti korszakban ez bír némi értelemmel ; de midőn az igazságügymíniszter jogkörének törvény utján szabályozásáról van szó, akkor nem hivatkozhatunk a múltból oly gyakorlatra, mely törvény által formulázva nincs. De én ezen §-t még akkor sem fogadhatnám el, ha az általam fölhozott értelemben kijavíttatnék is, mert nem oszthatom az abban foglalt elvet; miután meggyőződésem és jogi fogalmaim szerint az ezen §-ban elősorolt esetekben a felügyeleti jog az illető felső bíróságokat illeti. Nem hivatkozhatom, t. ház, ez esetben Anglia példájára, mert itt e tekintetben a legnagyobb anomália létezik. A lord kanczellárnak alkanezellárja és birói segéde külön törvényszékkel birnak és Ítéletet hoznak, a mi, fogalmaink szerint s az igazságügyminiszteri jogkörrel szemben, absurdum. De nem hivatkozhatom ennek ellentételére sem, legalább ez alkalommal, t. i. Amerika példájára, mert ott a bíráknak függetlensége a közigazgatási hatóságoktól s átalában a kormánytól, annyira keresztül van vive, hogy még igazságügymíniszter sem létezik. Ezen két szélső vonal közt a közúton óhajtva maradni, meggyőződésem szerint az igazságügymíniszter jogköréhez tartoznék a bíráknak a törvény által korlátozott, vagy legalább korlátozandó kinevezése, továbbá az úgynevezett személyes ügyek kezelésénél s a törvényjavaslatok előterjesztésénél, átalában pedig a codiflcatiónál a kezdeményezési jog és kötelesség; de nem ruházható, nézetem szerint, az igazságügyminiszterre oly jog, a mely a mai jogfogalmak szerint az administrativ hatóságokat nem illeti, és a mely, nézetem szerint, a bíróságok köréhez tartozik. Ha az igazságügymíniszter birna ezen joggal , akkor ugyanazon kézbe volna letéve a főfelügyeleti, tehát fegyelmezési jognak, minél fogva bizonyos esetekben vizsgálatot rendelhet, Damokles kardja, a mely kézben van a kinevezés joga. Midőn a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény tárgyaltatott, volt szerencsém a 17-dik §-ra egy módositványt terjeszteni elő, a mely módosítvány szerint „az ügyrendtartás a törvényhozás elé lenne terjesztendő." Az igen tisztelt igazságügymíniszter ur elismerte ezen kívánat alaposságát, csak azon ellenvetést tette, hogy az ügyrendtartás kibocsátására a törvényhozás által fel lőn hatalmazva; miután, úgymond, a törvényhozás sokkal fontosabb dolgokkal volt elhalmozva, — egyszersmind azt is kijelentette, hogy hálával tartoznék a törvényhozásnak, ha e munka a törvényhozás által teljesíttetnék, miután, úgymond, ez által sokkal kevesebb felelősség szállna vállaira. Én mindezen két tétel helyességét elismertem akkor is, elismerem most; és ebből természetesen következtetem, hogy valamint a& ügyrendtartás alkotása nem az igazságügymíniszter köréhez, hanem a törvényhozás köréhez tartozik, ugy más részről az ügyrendtartásra s ügykezelési eljárásra vonatkozó főfelügyelet nem az igazságügymíniszter, hanem a felsőbb bírósághoz tartozik. T. képviselőház! Ezen szempontból kiindulva óhajtanám, hogy a birák e tekintetben is függetlenekké tétessenek, azért bátor vagyok módositványomat a t, ház figyelmébe ajánlani, mely az 5-dik §. helyét pótolná. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Várady Gábor módositván/yát:) „Az 5-dik §. helyébe a következő szerkezet tétessék: ,,A pontos és szabályszerű ügykezelés érdekéből az első folyamodása bíróságok biráira és hivatal-személyzetére nézve a királyi tábla tagjaiból, a másod folyamodásu bíróságok biráira és hivatalszeméfyzetére nézve pedig a királyi kúria tagjaiból alakult bizottság gyakorolja a főfelügyeleti jogot, melynél fogva az ezen körben tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, egyes panaszok esetében a szükséges adatok fölterjesztését elrendeli, a visszaálések megvizsgálása és megtorlása iránt a jelen törvényben megszabott utón és módon intézkedik. Ezen bizottság az elnökön kivül hat tagból áll; határozathozatalra az elnökkel együtt 5 tag jelenléte szükséges. Az elnökséget a királyi tábla, illetőleg a legfőbb törvényszék elnöke, akadályoztatás esetében pedig az illető egyik tanácselnök gyakorolja." Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : íme tisztelt képviselőház! a mely elvet az oppositio megtámadott a á-ik szakasznál, azt Várady Gábor ur az ötödik szakasznál maga hozza indítványba, (Derültség, tetszés jobb | feli, mozgás a bal oldaton) mert kérdek mindenkit, ki ezen módositványt csak egy felolvasásra is hallotta, vajon más-e az, mint a fegyelmi hatóság? és pedig oly fegyelmi hatóság, melyet nem a törvényszék a maga személyzete felett, hanem az első bíróság személyzete felett a királyi tábla egy bizottsága, a királyi tábla személyzete felett pedig a királyi kúria egy bizottsága gyakorol? (Helyeslés jobb felől.) A kúria személyzete felett azután senkisem
