Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-58
4 fi 58. országos Dlés október 26, 1869. készének, a nagyszombati ágostai hitv. evangélikus anyaegyházi gyülekezet felügyelője és gondnoka által pártolt folyamodványát tiszteletteljesen benyújtani, melyben Stelezer Károly lelkész, előadván, hogy a magas minisztérium által a lipótvári evangélikus katonaság és az ott raboskodó fegyenczek lelki ellátásától felmentetett és az azért járó évi 200 frtot tevő fizetését is elvesztette, mi által oly helyzetbe jutott, hogy családjával együtt ínséggel küzdeni kénytelen, ezen 200 frt. kárpótlásaért esedezik : kérem e folyamodást a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Szilágyi lajos: T. ház! Van szerencsém Küküllő megye közönségének kérvényét, melyben a bírói szervezés tárgyában felterjesztett biharmegyei felirat pártolását kifejezvén annak tekintetbe vételét kéri, tisztelettel benyújtani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Irányi Dániel: Bihar megyei Nagyszalonta városában lakó 144 polgár két rendbeli kérvényt intéz a t. házhoz. Az egyik a testi büntetések eltörlése tárgyában, a másik a vallásszabadság érdekében. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Gubody Sándor (szól, de a nagy zaj miatt nem hallható.) Elnök: Megvallom, én nem értettem, mit kivan a t. képviselő ur. Gubody Sándor : Elmondom hát még egyszer. (Derültség.) Julius 10-én voltam bátor a török vasútra vonatkozó határozati javaslatot a ház asztalára letenni; annak kinyomatása és a t. képviselő urak közt leendő kiosztása megrendeltetvén, azt hiszem, türelmetlenséggel nem vádoltathatom, hogy ha a jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalásának bevégezte utánra, ezen fontos kérdés tárgyalására egy napot kit űzetni kérek. (Helyeslés.) Elnök: Vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, hogy nem egy törvényjavaslat van már napirendre kitűzve, hanem négy, tehát ha ugy méltóztatik érteni, akkorra a t. ház határozhat, de előbbeni határozatát nem változtathatja meg. (Helyeslés.) Gubody Sándor : Ha a jelen napirenden levő tárgyak után méltóztatik kitűzni, akkorra is megelégszem. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Felkiáltás jobbról: Majd később! Balról: Elfogadjuk!) Ha ezen négy törvényjavaslat bevégeztetett? (Elfogadjuk!) Bátor vagyok azonban emlékezetébe j hozni a t. háznak a:son határozatát, mely szerint ki van mondva, hogy valahányszor a pénz- I ügyi bizottság jelentését beadja, az szintén előzetesen tárgyaltatik. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Az összes minisztériumhoz van egy interpellatióm, s igen sajnálom, hogy ilyen gyéren van képviselve jelenleg. A horvát-szlavon-dalmát országgyűlésen folyó október 15-én egy képviselő Bróz Mabró kérdést intézett az autonóm országgyűléshez és illetőleg a bánhoz: miért nincsenek minden pontjai azon szerződésnek, mely egyrészről Magyarország, másrészről Horvát-Szlavon-Dalmátország közt köttetett, végrehajtva ? A nélkül, hogy mindenben magamévá tenném azon horvátországi képviselő ur nézeteit, szükségesnek látom, hogy a főbb panaszokat a t. ház elé terjeszszem, mert oly kötésről van szó, mely Magyarország és a horvát-szlavon-dalmát háromegy királyság közt köttetett, és melynek fentartása nekünk nem csak érdekünkben van, hanem hogy fentartassék, becsületünk is kívánja. Bróz Mabró ur előre bocsátván azt, hogy azon pontjai a szerződésnek, melyek Magyarország részére, mint ő mondja, előnyösek, mind életbe vannak léptetve, elősorolja azon pontokat, melyek végrehajtva nincsenek és melyek, szerinte, Horvátországra nézve kedvezők. (Olvassa:) „Nem forog fön tehát alapos kétség az iránt, hogy az emiitett alaptörvény életbe lépett mindazon rendelkezéseit illetőleg, melyek a dalmátszlavon-horvát háromegy királyságra kötelességeket rónak; kétségtelenül igaz továbbá másrészt, hogy a kiegyezési törvény azon rendelkezései, melyek a háromegy királyság állami önállósága, és a polgári szabadságok alkotmányos garantiáinak biztosítása végett, ótalmazásul és a nemzeti egyéniség megőrzése végett hozattak, — nincsenek életbe léptetve. Azt mondják, hogy a kiegyezési törvénynek 46. 49. 57. 58. 62. 64. és 68. szakaszaival akarták a horvát és sziavon királyság individualitását a magyar királyság absorbtiója ellenében biztosítani. És épen e szakaszok intézkedései nem léptek mind e mai napig életbe. „Mai napig nem alakítottak Horvát- és Szlavonország részére külön osztáyokat a honvédelmi és kereskedelmi minisztériumban, mint ennek a kiegyezési törvény 46. §-a világosan intézkedő szakaszának értelmében megtörténni kellett volna. A vallás és közoktatási alapok még mai napig nincsenek leszámítva és elkülönítve, ámbár ezt a kiegyezési törvény 46-ik §-a egyeneseD megparancsolja. Átalánosan ösmeretes dolog, a mi a közvéleményt is igen kellemetlenül érintette, hogy a kiegyezési törvény 57. és 58-ik szakaszai nem tartatnak meg, a mennyiben a közös minisztériumok hivatalaiban még ma is nem csak szolgálaton belül, de a felekkeli érintkezésnél is a
