Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-77
438 77. országes ülés november 30. 1869. gében nem a gyanúsított, de a neheztelt számadással- aként bánni el, hogy ne mondhassa senki, se itt, se az országban, hogy egy malomban őrölnek. (Zajos fölkiáltások: Eláll! Rendre! Elnök csenget. Halljuk!) Maga a t. pénzügyminiszter által pénzügyi capacitásnak elismert Zsedényi és Ghyczy Kálmán képviselő ur, több milliókra hivatkoztak, melyek a pénzügyminiszter ur számadási tételeivel nem vágnak össze. A pénzügyminiszter ur elfeledte azon neheztelt pontozatokat megczáfolni a jobb oldalról: ugy gondolom, teguap rátért Bujanovics képviselő ur ugj r ane pontozatokra ; de benne sem találkozott annyi bátorság, hogy a pontozatokat meg merte vagy tudta volna czáfolni, csupán csak hivatkozott rá. (Folytonm nyugtalanság a jobb oldalon.) T. ház! Azt hiszem, itt nem csak baj, hogy idő nincs a számadások megvizsgálására — mint azt a jobb oldal ellenünkben vitatja — azt követelvén, hogy mihamarább menjünk át a számadásokon csak ugy pro forma: videre, non esse, modo; de talán sokkal inkább a főbaj az, hogy nincs valóságos számadás, a mit megvizsgálni lehetne, olyan. a minek tételeire teljesen és biztosan bazirozni lehetne a vizsgálatot, és igy sajátkép hibáznak a számadás azon elemei, melyek után indulni kellene azoknak, a kik majd a vizsgálatra hivatva lesznek. Azt pedig, t. ház, jól tudjuk, hogy nem teheti a ház ugy, mint a hogy a t. jobb oldal igényli. E szempontokból én azt óhajtanám, hogy épen maga a t. jobb oldal, mely tudja jól azt, honnét és miből gyűlnek azon milliók, mikről szó van, mert a határozat felelőssége őt fogja terhelni a nemzet előtt, legyen e tekintetben a legszigorúbb. Igen: mert, fájdalom, azon sok millió nem azoktól jön ám, t. ház, kik a szerencsés véletlen által százezreknek birtokában kényelem karjai között úszva, alig ismerik az adófizetés terhét, hanem, mint minden államban, jönnek sokkal inkább, a nép véres verejtékével szerzett filléreiből, jönnek attól a néptől, t. ház, a melynek sokszor alig van egy falat száraz kenyere s hozzá sava borsa; (Jobb felől: Ohó ! Folytonos nyugtalmiság. Elnök csenget) jönnek , tisztelt ház, azoktól, kiknek hét- és hónapszámra alig van sokszor egy fillérük, melyből adójukat fizessék. (Zaj. Halljuk!) Ez az előtt, ki a nép helyzetét ismeri, ismeretes dolog, de az előtt tagadhatatlan dolog is. Ily körülmények között, tisztelt ház, nem szabad nekünk, épen a dolgok rendje érdekében, pedig azzal vádoltattunk ma, hogy 7 mi a dolgok rendjét akarjuk fölzaklatni, fölzavarni a mi fölszólalásaink által, — épen a dolgok rendje érdekében nem szabad magának a t. jobboldalnak akkép vezetni az ügyet, hogy egy fölületes számítás vagy számtétel által az egész számvétel illusoriussá váljék. (Fölkiáltások jobb felől: Eláll! Bal felől: Halljuk!) Mi lenne ugyanis, t. ház, következménye az olyan „videre, non esse" számadásnak? Tegyük föl, t. ház, hogy találkozik a ház jobb oldalán 7 oly bölcs férfiú, (Halljuk! Nyugtalanság a jobb oldalon), kiknek egykor tán születési hely ök fölött ép ugy fognak vitatkozni, mint épen hajdan a bölcsek születéshelye fölött Görögországban. Találkozni fognak tán, kik rászánják magokat, hogy megvizsgálandják a számadást, de azt kérdem a t. háztól: ily vizsgálat után föl fogja-e menteni a minisztert vagy nem ? Ha nem: teljesen haszontalan a számtétel; ha föl — miután magok is azt igénylik, hogy később egy számvevőszéknek adassék az egész ügy — vajon ha a számvevőszék oly lényeges hibákat fog fölfedezni abban a számadásban — a, mely hibák, hogy benne lehetnek, az egyelőre mindig föltehető minden számadásról — mikép fognak önök, és épen önök és az önök által pártfogolt minisztérium megállani a nemzet közvéleménye előtt? (Fölkiáltás jobb felől: Az a mi dolgunk! Rendre!) Én pedig azt mondom, hogy nem csupán az önök dolga, hanem a mi dolgunk is! (Nagy zaj. Elnök csenget) En tagadom, t. ház, hogy csak a jobb oldal volna a nemzet. Hogy türelmöket ki ne fáraszszam, röviden befejezem, a mit mondandó vagyok. (Éljenzés a jobb oldalon.) A t. pénzügyminiszter, a mint tudjuk, mint a nemzet tapasztalja, az adó kezelése körül tréfát nem ismer, mint tudjuk , még a késedelmi kamatokat is beszedeti. Ez az ő dicsőséges találmánya. (Kötelesség! jobb felől.) Tanuljon e tekintetben a jobb oldal a pénzügjTninisztertol, mint különben is mesterétől. Legyenek önök is épen oly szigorúak a számadás megvizsgálása körül, (Fölkiáltás jobbról: Hiszen azt akarjuk! Eláll!) még a késedelmek tekintetében is. (Igaz! bal felől.) En részemről és mi, szigorúan számot akarunk kérni, de nem utólagosan, hanem annak idején és módja szerint, a késedelmi kamatokkal együtt. Es e tekintetből én nem a számadást elodázni vagy csak oly pro forma Justhféle, hanem a sokkal justus-abb Ghyczy-féle határozati javaslatra szavazok. (Éljenzés a bal oldalon) Buday Sándor i T. ház! (Fölkiáltások a bal oldalon: Eláll! EMU! A jobb oldalon: Halljuk! Halljuk!) Sokkal jobban tisztelem a tiszt, házat, semhogy ismétlésekkel akarnám figyelmét fárasztani. Az ügy sokkal jobban ki van merítve, semhogy ahhoz érdemleg igen sokat lehetne mon-
