Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-77
436 77. országos ülés november 30. 1869. eljárás által egy oly praecedens fölállítására, mely képes lesz aláásni a nemzetnek egyik legsarkalatosabb jogát, azon jogát, hogy kellőleg számon kérhesse azoktól a nemzet vagyonának kezelését, a kikre bizva volt az azzal való sáfárkodás. Vagy pedig a kormány egyszerűen ugy tekinti ezen dolgot, mint bizalmi kérdést, és hogy a bizalom nyilatkozata annál fényesebb, annál nagyszerűbb legyen, azt követeli az országgyűléstől, hogy engedje el neki most, midőn a nemzet vagyonáról, midőn az adózó nép filléreiről, az enyém és tiedről van szó, azon föltételeket, melyeket ily esetben minden számoltatónak joga van követelni a számadótól. Ha igy van a dolog, ha a miniszter előtt fontosabb szempont az, hogy ő a ház többségétől, tehát pártjától ily elégtételt nyerjen, mint az, hogy itt a dolgok alkotmányos utón a magok rendje szerint kezeltettek; vagy ha — a mi még nagyobb fontosságú — a többség szintén fontosabbnak tekinti azt, hogy saját embereinek bizalmi szavazatot adjon, mint az alkotmányos eljárást: akkor, t. ház, van itt egy Andrásy, van egy Eötvös, van egy Lónyay, ki szabadon kezeli az ország ügyeit, de alkotmányos eljárás, alkotmányos kezelés e hazában nincs. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Azt hiszem, kétségtelen, hogy az 1867-ki Xll-ik törvényczikk az úgynevezett kiegyezés következtében tetemesen szűkebb körre szoríttattak a magyar országgyűlés jogai : mert eltekintve, hogy az ujoncz megszavazásának joga, azon intézkedések folytán, melyek tíz évre tétettek, nagy mértékben meg van szorítva, bizonyos az is, hogy az országnak vagyona, az ország jövedelmének nagy része fölött az országgyűlés nem rendelkezik, hanem rendelkezik az ettől külön álló, az ettől független testület, a delegatió, mely, hogy mennyiben alkotmányos, magából az arra vonatkozó törvény szavaiból kitűnik ; hogy pedig mennyire alkotmányos annak működése, azt a közös hadügyminiszter Khun báró eljárásából láthattuk. De azt hittük, t. ház, ha már extensive meg van szorítva az országgyűlés jogköre, megmaradt az legalább intensive: megmaradt azon alkotmányos joga, hogy saját hatáskörében az ország vagyona, az ország bevételei és kiadásai fölött, valóságos alkotmányos utón intézkedjék. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha azonban elfogadtatik azon javaslat, mely a tul oldalon tétetett, akkor, fájdalom, meg lesz rövidítve az országgyűlés joga még e tekintetben is, ós akkor ki fog tetszeni, hogy nem volt alaptalan azon aggodalmunk, miszerint alkotmányos jogaink megcsonkítása még a fönlevő alkotmányos jogainknak és egyátalában az alkotmányos jog fogalmainak megmételyezését is fogja maga után vonni. (Helyeslés a bal oldalon.) Pártolom Ghyczy Kálmán határozati javaslatát. (Élénk helyeslés bal felől.) Wodiáner Béla: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy én, mint üzlet embere, kinek tudnia kellene, hogy az idő pénz, mégis igénybe veszem a t. ház türelmét (Halljuk!); de annyi mondatott itt e házban a dolog technicumára nézve, hogy ezt hallgatással mellőznöm nem lehet. A vizsgálat technieus oldalát igen nehéznek állították, és az mondatott, hogy 400 képviselő közt talán nem fog találkozni hét, ki a számvizsgálás nehéz munkáját teljesíthetné. (Halljuk!) Ez állítás ellen, t. ház, magának a háznak érdekében tiltakoznom kell. A dolog nem oly nehéz ; mi kereskedők hozzá vagyunk szokva számvizsgálatokat tenni; a könyvvezetésnél gyakran előfordul az, hogy az esztendő végével a bilánc pár krajezárral össze nem vág. Ilyenkor azután újra átvizsgáljuk az egész bilancot, s az átvizsgálásnál nem ritkán azt találjuk, hogy nem pár krajczár a hiba, hanem néhány ezer forint. Ezen vizsgálat nagyon könnyű: mi stichpróbákat csinálunk ; stichpróbákat tételenkint: azon tételeket alulról fölfelé, s azután fölülről lefelé vizsgáljuk, s ha az összegek megegyeznek, bizonyos lehet mindenki, hogy a számadás összevág. Azt akarja a képviselőház egy része, hogy a számadások a számvevőszéknek adassanak át. Kikből fog állni ezen számvevőszék? állni fog nem tudom hány ülnökből és a segédhivatali személyzetből. Az ülnökök, az úgynevezett számbirák, nehezen fognak azzal foglalkozni, hogy maguk vizsgálják a számadásokat, hanem a segédhivatalnokokra fogják bizni, s ők csak a vidít fogják reá vezetni. A segédhivatalnokok pedig honnan fognak regrutáltatni ? nem másunnan, mint onnan, hol most vannak, t. i. a minisztériumokból; tehát ugyanazok fogják akkor is vizsgálni a számadásokat, kik eddig vizsgálták. Yukovics képviselő ur azt mondotta, hogy csak szakférfiak, kereskedők képesek a számadásokat megvizsgálni: én szeretném tudni, hogy ha azon számvevőszék föl fog állíttatni, vajon az ülnökök mind szakférfiakból, kereskedőkből fognak-e választani 1 (Fölkiáltások bal felől: Természetes !) Azt nem hiszem. Hiszen Ghyczy Kálmán képviselő ur erre nézve a legszebb példát nyújtja; ő maga sem szakember, és mégis hozzá.fogott a számadások vizsgálásához, és nagy meglepetésünkre ötven millió különbséget talált; ha hét oly bizottsági tag fog összeülni, 350 millió kü, lönbséget fognak kihozni, (Átalános élénk derültség. Tetszés a jobb oldalon) és a pénzügyminiszter ur tán azon szerencsés helyzetben lesz, pár évig adót nem követelni, (Élénk tetssés jobb felől) a
