Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

404 7G. országos ülés november 29. 1869. tember hóban eloszlatja, és nov.-deczemberben ismét összehívja még, ezen országgyűlés, a törvény szava szerint, köteles a számadásokat megvizsgálni. T. ház! E tekintetben két határozati javaslat fekszik a ház asztalán. Az egyik Justh József képviselő uré, sezen határozati javaslatnak tartalma, az én fogalmam szerint, az, hogy a számadások megvizsgálására küldessék ki egy bizottság, és azon kivül, miután ezen bizottság megvizsgálta, adassanak ki azok még a fölállitandó számvevőszéknek is. Ezen határozati javaslat tehát nem akarja illusoriussá tenni az országos számadások megbirálásának jogát. Szerintem ezen határozati javaslat nem sietteti el a dolgot: mert hiszen az országgyűlésnek teend előterjesztést, az országgyűlés pedig, nézetem szerint, az illető miniszternek mindaddig, mig ez részletesen megvitatva nem lesz, az absolutoriumot ki nem adja. (Élénk helyeslés jobb felől.) A másik határozati javaslat Gfhyczy Kálmán és több érdemes balközépi vezéré. E szerint: „A pénzügyi bizottság oda utasittatik, hogy az az állami számvevőszék fölállítását tárgyazó hozzáutasitott törvényjavaslatok iránt véleményes jelentését haladéktalanul adja be , hogy az állami számvevőszék az alkotandó törvény folytán mi elébb felállitatván, az 1868. és 1867-ik évi zárszámadások annak megvizsgálás végett átadathassanak, s jelentésével ellátva azután országgyűlési tárgyalás alá vétethessenek." Ez szintén nem semmisiti meg az országgyűlés jogát, de mindenesetre felfüggeszti ezen törvényt: (Helyeslés a bal oldalon) mert, ha gyakorlatilag vesszük a dolgot: mig a számvevőszék fölállittatik, arra sok idő szükségeltetik ; mert ezen törvényhez szükséges nem csak a képviselőháznak, de a felsőház hozzájárulása és ő felsége szentesítése is; ez pedig okvetlenül heteket vesz igénybe. (Föllááltások jobb felől : Sőt hónapokat is!) Es mig a számszék szerveztetik, ha minden tekintetben kitűnő számszéket akarunk, a milyen ezélba van véve, az bizony rögtön nem alakittathatik meg. Azonkívül nem szabad mellőznünk, hogy két törvényjavaslat van benyújtva: az egyik Várady Gábor képviselő uré, melyre, bár ennek itt n-ncs helye, előleg is kimondom, hogy jobbnak tartom; a másik a kormányé, mely az előbbivel merőben ellentétben áll; ezen törvényjavaslat tehát semmi esetre sem fog egyhangúlag és minden vita nélkül keresztülmenni. Sőt a mint én magán nyilatkozatokból értesültem, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy, ha a szerintemjobb törvényjavaslat fogadtatik el, ezen törvényjavaslat szentesítést nem is nyer, és ez esetben számvevőszék nem lesz. Akkor csakugyan fői lenne függesztve ezen tőrvény bizonytalan időre, (ügy van! jobb felől.) Azt hiszem, uraim, hogy törvényt csak törvény által lehet megsemmisíteni, sőt hatályon kivül helyezni. Azért, ha igen t. barátom Ghyczy Kálmán javaslata fogadtatnék el, szükséges lenne az 1867-ki és 1848-ki törvényeket uj törvény hozatala által megváltoztatni. Elismerem, hogy az országgyűlés omnipotentiájával is eljárhat és néha csakugyan el is jár — hisz voltak esetek, midőn 24 óra alatt egész törveay megsemmisíttetett; de az ily omnipotentiának gyakorlását alaptörvények ellenében sem törvényesnek sem helyesnek nem tartom. (Helyeslés.) A második kérdés az : vajon ezen törvény alkalmazható-e vagyis a vizsgálat megtehető-e vagy nem? mert hisz ad inpossibilia nemo obligatur. En azonban azt felelem, hogy igen. Nézetem szerint ugyanis az államszámadások megvizsgálásának két foka van. Az egyik fok két pontra vonatkozik : először arra, hogy köteles az illető bizottság vagy bárki más, a ki a számadást kezébe veszi, azt megvizsgálni : vajon az az ország praeliminált költségvetésének megfelel-e ? és másodszor vonatkozik arra, hogy az illető összeg ezen költségvetés keretei közt oda fordittatott-e, hová az a törvény szerint fordítandó volt? Nézetem szerint, mindezt megteheti bármely bizottság. Másik fokát a számadások megvizsgálásának képezi a számadás részletezése. Ezen második foknál természetesen kell egy számvevő bizottságnak, vagy ha tetszik, főszámvevőszéknek működni, mely a részleteket összehasonlítja. Ilyen részletekhez tartozik, hogy egyebet ne említsek, — pl. vizsgálni és constatálni azt, vajon a currsornak csakugyan 18 frtot adtak-e csizmára, mint ez részletesen előirányozva volt, vagy nem? Az ily részletek a számvevőszék fóruma elé, nem pedig országgyűlési vita alá tartozik. Az első fokú számadást tehát elvégezi az országgyűlési bizottság és igy általa az országgyűlés; a másik fokú, vagyis a részletes számadás utasittathatik a számvevőszékhez. De hiszen ezt Justh József indítványa is elfogadja : mert hisz ő még ez évben akarja a számadásokat megvizsgáltatni, és igy a törvénynek akar eleget tenni; másrészt azonban a részletes vizsgálatot is lehetővé akarja tenni az által, hogy ez utóbbit a főszámvevőszéknek kívánja fentartatni. Ha nem lettem volna meggyőződve ezen véleményem helyességéről már eddig is, akkor okvetlenül meggyőzött volna erről Ghyczy Kálmán t. képviselő ur tegnapelőtti előadása. Ghyczy Kálmán t. barátom először is meg-