Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-76
76. országos Dlés n ha hibásnak találta a számadásokat, hogy csakugyan nem követeli rögtön megvizsgáltatásukat. Ha nem volna más érv, mint csupán ez az egy, hogy ugy lett ide állítva e tárgy, nem tudnék súlyosabb érvet mondani arra nézve, hogy Justh képviselőtársam határozati javaslatát fogadjuk el. Miként állunk a világ előtt ? A. vád ide van vetve, és kérdem: nem szenved-e azzal az országnak hitele, reputatiója, (Jobb felől. Igaz! Bal felől ellenmondás) ha a kormány sok ideig ezen gyanúban fog állni, hogy ha azon miniszter fölött, kinek néha hivatása 100 milliókra menő kölcsönöket kötni az ország nevében, esztendők során át a Damokles kardja fog csüggni ? Én, t. ház, súlyosabb argumentumot nem tudok fölfedezni arra, hogy méltóztassék elfogadni Justh József indítványát. Azt látom, t. képviselőház, hogy ebben minden benne van, a mi a törvényességnek, a mi a czélszerüségnek, a jelen körülmények között megfelel: minden meg van benne, a mi a jövendőt biztosítja, és miután sokkal szigorúbbnak is tartom a kormány irányában : (Bal felől derültség) kérem, méltóztassék azt elfogadni és határozati erőre emelni. (Zajos helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Mélyen t. képviselő ház ! Én a kérdést, mely most szőnyegen forog, igen fontos kérdésnek tartom. Fontos kérdésnek tartom pedig egyfelől azért, mert már magában a dolog természetében fekszik, hogy alig lehet kérdés fontosabb, mint az, hogy az államháztartás irányában a képviselőház jogát és kötelességét tevő ellenőrködés sikeresen, alapos és beható vizsgálat után, vagy pedig elhamarkodva és felületesen gyakoroltassák ; de fontosnak tartom azonkívül azért is, mert csakugyan most vagyunk először azon esetben, hogy intézkednünk kell a számadások megvizsgáltatása iránt, és azon intézkedés, melyet most fogunk tenni, ha nem fog is bennünket föltétlenül örök időkre kötelezni, mindenesetre oly praecedens esetet állit fel, melyre a kormányok joggal fognak hivatkozhatni. Mert nincs igaza Justh képviselőtársunknak, hogjr ez praecedenst nem alkot: mert most igy járunk el, miután még nincs számvevős^k, és ha lesz, minek létrejöttét consessiókép megengedem, majd másképen járhatunk el, mert azon határozati javaslat, melyet ő a ház asztalára letett, már figyelembe veszi a számvevőszéket és annak hatáskörét is, csakhogy azt követeli, hogy először a számadásokba a háznak hét tagja — mikép a miniszter ur magát kifejezte — tekintsen be, erre adassék ki az absolutorium, és csak azután vizsgálja meg a számvevőszék. Ez azon eljárás, melyet a számvevőszéknek is figyelembe vételénél indítványozni méltóztatott. Szabad legyen megjegyeznem, hogy ezen szó: Dvember 29. 1869. go^ • „fölnientetés, absolutorium a igaz, a határozati javaslatban nem foglaltik ; sőt igaz az is, hogy bár a pénzügyminiszter ur ezen szót több izben használta : az ő, a lapokban megjelent beszédében is sehol sem foglaltatik. De foglaltassák az ott vagy nem, a dolog egyre megy: mert midőn a miniszter a számadások megvizsgálását és a feletti határozathozatalt sürgeti és követeli, bizonyára azért követeli, hogy fölmentessék, nem pedig hogy elitéltessék. (Közbekiáltás jobb felől: Nem áll! Mozgás.) Nem tudom, a t. háznak, melyik tagja az, ki azt mondja : „nem áll", de mindenesetre igen különös felfogásról tesz tanúságot: mert még soha sem hallottam, hogy valaki azért követelje számadásai megvizsgáltatását, hogy elmarasztaltassák. (Derültség bal felől.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Hanem hogy megvizsgáltassanak! Tisza Kálmán: Azonban, t. ház, ezen kérdés valamint nagyfontosságú, ugy hitem és meggyőződésem szerint nem lehet pártkérdés, és nem szabad hogy annak tekintessék. Nem lehet pártkérdés a dolog természeténél fogva, mert az, hogy helyes és alapos ellenőrködés gyakoroltassék-e, nem szabad, hogy pártkérdés legyen : mert ez a képviselőháznak kötelessége. (Helyeslés) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Ez igaz! Tisza Kálmán: Hogy azonban nem mint pártkérdés áll előttünk, azt azon mód is igazolja, melyen e kérdés a ház elé jutott. Hogyan jutott ugyanis e kérdés a ház elé ? A ház elé jutott azon pénzügyi bizottságnak egyhangú véleménye folytán—mert e tekintetben a többségé és kisebbségé tökéletesen egyforma — hogy a számadások feletti ellenőrködést, a nélkül, hogy azt a számvevőszéki vizsgálat mellőzte, sikeresen, lelkiismeretesen és kellő szigorral gyakorolni nem lehet. Már pedig ezen bizottság kikből áll? Ali négyötöd részben a többség azon tagjaiból, kiket ezen többség a pénzügyi bizottságba választott, és pedig azért választott, mert legképesebbeknek ítélte pénzügyi kérdésekben; (Helyeslés bal felől) tehát nem az ellenzék által, de épen maga a többség által legeompetensebbeknek kijelölt tagok meggyőződése és véleménye folytán hozatott fel e kérdés. (Igaz! bal felől.) Ha pártkérdés nem lehet, nem szabad, hogy bizalmi kérdés is legyen. Itt nem az a kérdés : viseltetik-e valaki bizalommal a pénzügyminiszter vagy az összes minisztérium iránt? mert viseltessék bár a legnagyobb, legföltétlenebb bizalommal: neki, mint az ország képviselőjének ezen bizalomtól vezéreltetve, nem szabad magát azon kötelességtől, hogy szigorú és részletes vizsgálatot akarjon, fölmentenie. (Élénk helyeslés.)
