Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-57
57. országos ülés október 25. 1869. 35 lődvén ki, daczára annak, hogy a végrehajtott vizsgálat szerint mindkét községbeliek egyenlően vétkeseknek találtattak, a főszolgabíró által csak a Fügéd községbeliek kisértettek be a megye börtönébe, a boczonádiak pedig a törvényszék e részbeni intézkedéséig, kezesség mellett, szabad lábon hagyattak; miért is a királyi biztos az alispánt oda utasította, hogy a kihágásban egyenlően részeseknek találtak irányában egyenlő eljárás alkalmaztassák; az azonban, mintha a királyi biztos rendeletet irt volna a fügedi birónak a kezes leveleknek 24 óra alatti beküldése végett, merőben alaptalan. „Mig ezek történtek,—mondja a t. képviselő ur, — azalatt a másod alispánnak, mint a megyei törvényszék elnökének meghagyta, hogy mind azoknak, kik a választási mozgalmak következtében a megyei fogházban letartóztatva vannak, ügyeibe sem ő, sem a törvényszék ne avatkozzék, sőt a várnagynál, illetőleg börtönőrnél a letartóztatottakat rokonaik látogatásától is eltiltotta." A mi ezen pontnak első részét illeti, igaza van a t. képviselő urnák; csakugyan azt mondta a kir. biztos, hogy a megye egyátalában ne avatkozzék a letartóztatottak ügyébe, s ezt tette azért, mert azon időben már Borsod megye törvényszéke delegáltatott. A mi azonban ezen pontnak második részét illeti, mintha a kir. biztos a várnagyot külön utasítással látta volna el, kénytelen vagyok ez állítását tévedésen alapultnak állítani. Mert a várnagy börtönügyi szabályaiban a kir. biztos egyátalában nem tett semmi változást és a várnagy ugyanazon szabályok szerint járt el a kérdéses egyének irányában, a melyek minden egyéb fegyenczre nézve ott érvényben voltak és vannak. Azt mondja továbbá a tisztelt képviselő ur, hogy „Kékessy, Isák, szentkirályi szolgabirákat és Szabó Frigyes csendbiztost a megyének kitűnő és jeles tisztviselőit, a korteskedesek ürügye alatt fölfüggesztette s helyökbe jobboldali egyéneket nevezett ki." Ezek, t. ház, többek között azon tisztviselők, a kik a márczius 2-diki rendeletét a kormánynak, mely a választási izgalmak lecsillapítására hozatott, a választás befejezése után hirdették ki. (Derültség.) A királyi biztos nagyon helyesen tette, hogy az ily hanyag tisztviselőket, a kik kötelességöket nem teljesitik , hivatalaiktól fölfüggesztette. Különösen pedig kénytelen volt ezt tenni azon esendbiztosra nézve, kinek neve Szabó Frigyes, azért, mert a vizsgálat nyomán kitűnt, hogy ez a letartóztatottakon embertelen kínzásokat követett el. Hanem ezen kivül, a mit a t. képviselő ur nem emiitett, felfüggesztett a kir. biztos hivatalától még egy egyént, Szederkényi aljegyzőt, a ki ellenszegülve a minisztérium azon rendeletének, a mely a deez. 14-ki megyei határozat köröztetósét eltiltotta, a határozatot aláirta, kinyomatta és szét is osztatta. (Felkiáltások a szélső bal oldalon: Nem áll!) Végre van még egy pont az interpellátioban, a mely igy hangzik: „A kápolnai kerület képviselői választást megelőző három nappal Füzes-Abony, Kaál, Erdőtelek és Mező-Tárkányt, mint túlnyomó balpárti községeket minden alapos ok nélkül katonasággal megszállatta. A katonaság Tóth Lajos füzes-abonyi választó udvarába szuronyos fegyverekkel nyomult be, hogy az értekezletre gyülekezett balpárti választók intimidáltassanak." Erre nézve azt van szerencsém előterjeszteni, hogy a kápolnai második választást megelőzőleg több helységbe katonaság szállásoltatott el, ez a királyi biztosnak nem csak hatáskörében, de a közbiztonság érdékébői kötelességében álló helyes intézkedés is volt, melyet tökéletesen indokol azon előzmény, hogy a Kápolnán első ízben meghiúsult választást megelőző napon Füzes-Abonyban az élet- és vagyonbiztosságot veszélyeztető esataszerü verekedés volt, és hogy Kaál helységben az átvonuló választók többszörösen megtámadtatván, azoknak biztonságáról, valamint a csend | és rend haboritlan fentartásáról gondoskodni a ! királyi biztosnak teendőihez tartozott. Ezek azok, t. ház, miket részint a kormány, részint a kir. biztos eljárásának felvilágosítására szükségesnek tartottam elmondani. A kormány meg van győződve, hogy mind az ő, mind a kir. biztos eljárása törvényes és szabatos volt, és hiszi, hogy ezen meggyőződésében a t. ház is osztozni fog. (Élénk helyeslés a jobb oldalon) Németh Albert: T. képviselőház! A házszabályok 120. §-ára hivatkozva szót kérek — és minden téves magyarázat megelőzése tekintetéből bátor leszek azt felolvasni. (Olvassa:) „A minisztérium válaszát, valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudomásul veszi, vagy külön leendő tárgyalására egy határnapot tűz ki, mely alkalommal az interpellátió beadóját az első szó illeti". (Halljuk) Én nem hiszem, t. képviselőház, hogy az interpellátiómra adott felelettel a képviselőház beelégedvén, azt egyszerű tudomásul akarná venni. (Felkiáltások jobbfelöl : Helyeseljük!) de még azon esetben is méltóztassanak megengedni, hogy a t. ház elé járuljak azon kérelmemmel, miszerint : tekintve a kérdés nagy fontosságát, a kormány által elkövetett törvénytelenségeket és a kir. biztos hatalmaskodásait, azt ne csak ugy egyszerűen tudomásul venni, hanem annak tárgyalására szabályszerüleg egy határnapot kitűzni 5*
