Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-72

338 72. országos ütés november 22. 1869. állam elleni kár kereseti jogainak érvényesítése végett, az államot a kártalanítási anyaperbe, mint szavatost megidézni, vagy pedig, ha ezt nem tévé, az állam ellen külön pert indítani. Az állam mindkét esetben a vádlott jogaiba lép, s oly perben, a melyben sem mint szavatos, sem mint közvetlen alperes megidézve nem volt, kártérítésre érvényesen nem kötelezhető." Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Szögyény lászló előadó (olvassa a 74-ik §-t): „A magán-fémek a 66. és 67. §§-okban körülirt kártérítési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, mind az idézett §§-ban érintett személyek, mind pedig az állam irányában, a 72. .§. esetén kívül, elévül még akkor is, ha az a kártérítési keresetet s illetőleg fegyelmi eljárást, a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számítandó egy év alatt, meg nem indította." Elnök: Méltóztatnak elfogadni

1

? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ghyczy Kálmán: Nekem az ellen, t. ház, nincs észrevételem, hogy a jelen alapon megindítható kártérítési kereseteknek eszközölhetésére nézve bizonyos elévülési határidő szabatik, ós helyesnek tartom, hogy ez a kedvezmény a bírákra, bírósági hivatalnokokra és közigazgatási tisztviselőkre nézve kimondassák; észrevételem csak az, hogy ez a kedvezmény, meglehet csak tévedésből, de mindenesetre a szöveg tartalma szerint nem terjesztetik ki azokra, kiket még inkább megilletne az elévülés jótéteménye, t. i. az általam emiitett személyek örököseire: mert az örökösök rendszerint in faeto a körülményeket tökéletesen nem ismerik, és így különben is megtörténhetik, hogy ők tán oly keresetért is elmarasztaltathatnak, a mely keresetet az illető biró, ki az egész tényállást, a körülményeket nem ismerte, visszautasíthatta volna. Azt hiszem tehát, hogy ha már az egy évi elévülés határa a birák, bírósági hivatalnokok és a közigazgatás tisztviselőire nézve megalapittatik, ezt szükséges kiterjeszteni az örökösökre nézve is. Ennélfogva bátor vagyok ezen §-nak következő módosítását ajánlani: (Olvassa:) „A 74. §. 3-ik sorában ezen szavak: „az idézett §§-ban érintett személyek" töröltessenek ki, és helyettök igtattassanak a szövegbe a következők: „A 2. és 67. §-ban érintett személyek és ezeknek örökösei." (Helyeslés. Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (újra olvassa Ghyczy Kálmán módositvány át.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Készemről elfogadom a módosítást, ámbár fölöslegesnek tartottam az örökösök megemlítését : mert ha elévült a kereset az ellen, a ki bűnösnek találtatik, akkor természetes, hogy az elévülés az örökösökre is, vonatkozik. Ezt tehát külön kitenni nem tartottam szükségesnek, mindamellett nem ellenzem a módosítást. Elnök: Méltóztatnak elfogadni az így módosított szerkezetet ? (Elfogadjuk !) A módositvány tehát elfogadtatott. Latinovics Vincze: Tisztelt ház! Fölöslegesnek tartom oly kérdésnek ujonani elemzését, melynek szükségessége már el van ismerve egy a fejedelem által szentesitett törvényben, és igy nem fogok visszamenni azon már megalkotott törvények genesisére, melyek képesek Magyarország hitelét nem csak megállapítani, hanem állandóvá is tenni; de ha a birói szervezés, a birói hatalom gyakorlása és függetlensége törvény által szabályozva van, akkor méltán és jogosan követelheti a hazának minden egyes polgára, hogy az élethossziglan kinevezett bírónak egyesek ellen elkövetett kihágása, és az ezen kihágás által okozott kár megtérítése szinte törvény által szabályoztassék. Én nem mondom, de állítani nem is fogom, hogy az igazságügyminiszternek a ház asztalára letett fegyelmi törvényjavaslata minden egyes pontjában a tökéletesség non plus ultráját érte el; hanem azt igenis határozottan állítom, hogy: ha a biró egyesek és magánosok irányában elkövetett hibákért felelős, ugy mindenesetre ezen felelősség kimondása és az ennek következtében okozott kár mennyiségének meghatározása, egy a kártól egészen független biróra bizassék. De a mennyire az bizonyos, ugy még inkább bizonyosnak kell lenni annak is, hogy, ha egyeseknek és magánosoknak a tőrvény védelmet ád a jogtalan megtámadás ellen: ugy ezen védelem a biróra is, és pedig annyival inkább kiterjesztendő, mert hivatalos működésének különböző ágaiban egyesekkel érintkezik és sokkal gyakrabban jut azon helyzetbe, hogy alaptalan vádak által zaklattatik, mint valamely magános. Es valamint a birói függetlenséggel szorosan összekötött felelősségnek ki kell terjeszkedni minden egyesre, azaz, valamint ki kell mondani az egyesnek személy-, becsület- és vagyonbiztosságát, ki kell más részt mondani azt is, hogy a bírónak is személye, becsülete védve legyen egyesek ellen: mert ha ezt nem mondjuk ki, akkor a biró a törvény védelme alatt nem áll és akkor a biró nem fog még azon mentelemmel sem birni, melyet minden egyes jogosan megkövetelhet. En, tisztelt ház, a két nap óta tartó vita alatt tegnapelőtt igen jeles okokat hallottam fölhozni a módositványok indokolására. Engedje I meg azért a tisztelt ház, hogy én is nem mó-