Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-72
72. országot Mét november 22. 1869. 339 dositványnak, hanem egy egészen uj §-nak indítványozására elmondjam okaimat. Tegnapelőtt hallottam igen sok érvet fölhozni, — följegyeztem magamnak többeket, bocsánatot kérek azonban, ha az egyes képviselőknek nevét nem emiithetem; (Fölkiáltások: Nem is szükséges!) mert azt nem jegyeztem föl magamnak. Ha -nem csalatkozom, egyik tisztelt képviselő ur a legfőbb fegyelmi bíróság egy részének a főrendiházból való kiegészítésére azt mondta, hogy azt azért nem lehet a főrendiházból alakítani, mert a fegyelmi vétség nyári időben történhetik, mikor a főrendiház tagjai fürdőben időzvén, nincsenek Pesten, s igy fegyelmi ítélőszék nem ülhet össze. Ez igaz! (FölkiáUások: Hogy tartozik ez ide?) De ha ez áll a főrendiházra nézve, ugy áll az a képviselőházra nézve is, mert ez sem permanens, a képviselőház szintén időszakonkint ül össze, s igy ha netalán fegyelmi vétség oly időben követtetik el, mikor a képviselőház el van napolva, szinte meg kellene várni, hogy az összehivassék. Az is mondatott továbbá, hogy a főrendiház nem illetékes, fegyelmi vétségekben ítélethozatalra, miután nem minden tagja független. De az én meggyőződésem szerint ezen törvény nem is a mostani főrendiházra vonatkozik, hanem az uján alkotandó főrendiházra; és én azt gondolom, oly testület tagjait, kik nem választás utján fognak a főrendiházban ülni, kiket nem a választási pártszenvedély fog oda vinni, hanem a tiszta meggyőződés (FölkiáUások: A képviselőválasztásokra is ed lehet mondani!), s igy nem tartok attól, hogy itt talán az itélethozásban viszszaélés vagy érdekeltség követtetnék el. Ludvigh János képviselő ur azt mondta, hogy a parlament által választassák királyi ügyész, kinek joga és kötelessége legyen időszakonkint a parlamentnek jelentést tenni, sőt szükség esetén vádat is indítani a bíráknak netaláni hibás eljárása ellen. De kérdem, ha ez elfogadtatnék, miért alkottuak volna törvényt arról, hogy a bírónak minden körülmény közt függetlennek kell lenni, ha a paríamentnak rabjává teszszük a birót ? En tehát, uraim, tiszta meggyőződesem szerint, már a paritás szempontjából is, követelem azt, hogy a biró is mentve legyen a magánosok által ellene alaptalanul indított vádak ellen, és igy, miután az 54-ik szakasz pénzbirságról szól ugyan, de az nem a biró személyére vonatkozik, a 74. szakasz elé a következő szakaszt kívánnám tétetni. (Olvassa:) „A. bírónak, ha hivatalos működése folytán, egyesek vagy magánosok által hivatalos viszaélés, illetőleg kártalanítás miatt bepanaszoltatva, ezen vád alól a vád alaptalansága miatt fölmentetik: az 1868: LIV. törvényczikk által minden egyes részére megállapított jogok fentartásával, szabadságában áll a jogtalan vádló ellen a maga részére 100 forinttól 400 forintig terjedő pénzbírságot rendes kereset utjáu követelni." Javaslatomat kérem, méltóztassék a t. ház figyelmére méltatni. Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa a Latinovics Vincze indítványozta uj szakaszt.) Hoffmann Pál: Latinovics képviselő ur módositványa arra irányul, hogy a fegyelmi eljárás által, vagy pedig magánjogi kártalanítással megperelt biró, a mennyiben ezen vád, illetőleg per, alaptalannak bizonyul, a vádló ellen kártalanítási igénynyel léphessen fel. Nem tudom, jól értettem-e, de megvallom, ezt nem pártolhatom azért, mert ez nem az ügy érdekében van, nem azt eredményezné, a mit képviselő ur elérni akar. Hazai törvényeink szerint a becsületsértésnek egyetlen egy neme van, mely a criminális eljárás által védetik: az úgynevezett rágalom, vagyis valakinek a bíróság előtti hamis vádolása. A mennyiben tehát az történnék, mitől a képviselő ur fél, mi meg is történhetik, hogy valaki a birót alaptalanul bűntettel, kihágással vádolja, kártalanításról nem szólok, mert ez csak is fegyelmi eljárás után következhetik, az illető azon büntettet követvén el, melyet akárki ellenében is követ akkor, ha őt hamisan vádolja valamely bűntettel, például lopással. Ha ez történnék, a biró alaptalan vádért igy is, amúgy is közkereset utján bevádolhatja a vádlót, és ez esetben implicite a bünkeresettel a kártalanítás is nyitva áll előtte. Hazai törvényhozásunk tehát ez ellen már jobban biztosítja a birót, mint képviselő ur módositványával elérni akarja, miért is én módositványát el nem fogadhatom. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a javaslott uj szakaszt? (Nem!) El nem fogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző" (olvassa a 78., illetőleg 75. szakaszt.) Szögyény lászló előadó: A központi bizottságnak egyéb észrevétele nincs, mint, hogy e §. negyedik bekezdése harmadik sorában a „királyi" szó az „illetővel" cseréltessék fel. Elnök: Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 79., most már 76. §-át.) Szögyény lászló előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Ha nincs észrevétel, ezen szakasz is elfogadtatik. A részletes tárgyalás be levén fejezve, a harmadik fölolvasás a legközelebbi ülésben fog megtörténni. 43*
