Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-72
72. országos ülés november 22. 1889. 335 Következik a központi bizottság jelentése. Ürményi Miksa előadó: A központi bizottság kötelességében eljárván és a vadászati jogról szóló törvényjavaslat eredeti szövegét némi részben módosítván, annak egyik példányát van szerenesém a t, háznak benyújtani. Elnök : Kívánja a t. ház felolvastatni ? (Jobb felől: FölolvasottnaJe tekintjük!) Minthogy kissé hosszabb, ezúttal fölolvasottnak tekintetik. Ki fog nyomatni. Következik a napirend első tárgya : a birói felelősségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Szögyény lászló előadó : Van szerencsém a t. háznak jelenteni , hogy a központi bizottság a régi 59, most 57-ik §. után egy újonnan szerkesztett 58-ik §-t kivan beigtatni, mely következőleg szól: „A fegyelmi bíróságnak ítélete ellen a perújítás megengedtetik." Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Tehát ezen uj 58-ik §. ide beigtattatik. Szögyény László előadó: Továbbá az 59-ik §-t is újból szerkeszté a központi bizottság, s pedig ezt azért tartá szükségesnek, mert elfogadtatván az 59-ik §-ban azon elv, hogy a magánfél által is kérelmeztethetik a fegyelmi eljárás megindítása, annak kikerülése végett tehát , hogy minden egyes szakasznál , hol a magánfélről van szó, e magámfél hatásköre és jogai körülirassanak , czélszerünek tartotta a központi bizottság a magánfélnek fegyelmi eljárásra vonatkozó jogait és hatáskörét külön §-ban körvonalozni. Ezen 59-ik §-ba különösen azon elveket fektette be, hogy a magán fél közvádló jogaiba akkor léphet, ha a közvádló a törvény értelmében neki megengedett fölebbezési jogával nem élne, vagy ha a fegyelmi eljárás megszüntetését, vagy a vádlók föl mentését indítványozná, ugyanazon jogok átszállnak a magán félre, akkor is, ha a közvádló ellen megindított fegyelmi eljárásban még a vádhatározat hozatala előtt beavatkozott. (Olvassa az 59-ik §-t.) E szakaszt ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Elnök : Nincs észrevétel? (Nincs!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 60-ilc szakaszt.) Szögyény lászló előadó : A központi bizottság a 60-ik szakaszt következőkép véli módositandónak : „A fegyelmi bíróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás bűntettet képez; az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át." Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 61-ik szakaszt.) Szögyény László előadó: Ezen szakaszra nézve a központi bizottságnak csak irályi módositványai vannak. A 2-ik bekezdés 4-ik sorában levő „vádlott" szó helyébe „vádlottnak* teendő, s ugyanazon bekezdés végszavai : „a vádlott elleni fegyelmi eljárás megindítása s illetőleg folytatása iránt" kihagyatván, a következő szerkezettel cserélendők föl : „az ellene megindítandó s illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal intézkedik." Ugyanezen §. 3-ik bekezdése 3-ik sorában levő : „lett büntetésre ítélve" szavak helyébe : „ítéltetett büntetésre" teendő; s a 4-ik sorban levő „meghallÉíULasa után" szavak után „a 39-ik §. értelmében" szavak szúrattak közbe. Máttyus Arisztid: T. ház! A 61-ik §. 2-ik bekezdését máskép óhajtanám szerkesztetni. Tartalmát helyeslem ugyan, de a szerkezetet ineorrectnek tartom. Bűntetteknél két kategóriaról lehet szó : hivatalos bűntényekről és közbűntényekről. Ezen második bekezdésben nem értetnek hivatalos bűntények, hanem közbűntények. Ha a bíró a törvényszék által hivatalos bűntényben marasztal tátik el, akkor a 60-ik §, értelmében a bűn következménye , a hivatalvesztés, az ítéletben mindannyiszor kitétetik. Itt tehát hivatalos bűntényről nem lehet szó, hanem közbűntényekről. Ha közbüntényekröl van szó, akkor ezen megjegyzés : „de hivatalvesztésre nem Ítéltethetik", nem helyes, mert közbűntényért soha sem Ítéltethetik a bíró, fenálló törvényeink értelmében, hivatalvesztésre. A „de" szócskával tehát nem lehet ezen mondatot kiegészíteni, hanem, nézetem szerint, bele kell tenni, hogy itt közbűntényről van szó, és azt kell mondani, hogy ha a bíró valamely közbűnre nézve bűnösnek találtatik, átteszi az iratokat a fegyelmi bírósághoz, -hogy a hivatalvesztés iránt intézkedjék, miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény szerint, biró nem lehet az, a ki bűntény miatt elítéltetik. Tehát a fegyelmi hatóság végrehajtja egy másik törvény rendeletét. Elnök: Ha jól értettem, t. képviselő ur azt kívánja, hogy ezen szavak „hivatalvesztésre nem ítéltetett" hagyassanak ki, mert közbűntény miatt nem ítéltetik hivatalvesztésre. Máttyus Arisztid; Ezen szavak helyett, hogy „hivatalvesztésre nem ítéltetett", e szavakat „közbűntényt követett el" kívánom beigtatni. Horvát Bodizsár igazságügyminiszter: A t. képviselő ur indítványát azzal indokolta, hogy itt csak közönséges bűntényről van szó, nem pedig hivatali bűntényről. Nekem nézetem ellenkező, mert a 60-ik §. azt mondja :
