Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

328 71. országos ülés november 20. 1869. lyi megjegyzésem van. Németesen hangzik a kifejezés jegyzőkönyvet „fölvenni." Ezt 1849 óta tanultuk. Jegyzőkönyvet szerkeszteni szokás. (FölMáltások: Vésetni és szerkeszteni!) Tóth Vilmos: A jegyzőkönyv elébb vezettetik, azután szerkesztetik. {Helyeslés.) Eudvigh János: Ellenkezőleg: előbb szerkesztetik, azután vezettetik. (Derültség. Fölkiáltások : vezettetik!) Elnök: Tehát az fog tétetni: „Jegyzőkönyv vezettetik." Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 54. §-át.) Elnök: Nem levén ellene észrevétel, a t. ház elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 55. §-át.) Szögyény lászló előad©: A központi bizottságnak e §-ra nézve következő észrevételei vannak : az első bekezdés 4-ik sorában levő utolsó szó „szabadon", nemkülönben a 2-ik bekezdés első sorában levő „szóbeli" szavak kihagyassanak. A 4-dik bekezdés pedig a következő szerkezettel cseréltetett föl : „A határozat vagy fölmentésre vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben a fegyelmi bíróság megszabja egyúttal a büntetést, valamint megállapít ja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben a vádlott költségei megtérítendők, és pedig, ha a per hivatalból indíttatott, az állani — különben a panasztevő által. Egyúttal, ha a fegyelmi bíróság vádlottat fölmenti s azt látja, hogy a magán-fél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tények szándékosan elferdített előadására alapíttatott : a panaszlót 500 frtig terjedhető birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél-, s ha ezáltal az ügyvéd írásban utasítva nem volt, az ügyvéd köteleztetik. Ezen bírság — be nem hajthatás esetére — fogságra változtatandó át, eg3* napot 5 frtra számítva. Simay Gergely: T. ház! Én ezen §-ban oly hézagot látok, melyet mindenesetre pótolni kell. A 4-ik bekezdésben említtetik, hogy ha a fegyelmi bíróság a vádlottat fölmenti és azt látja, hogy a magánfél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott : a panaszlót 500 frtig terjedhető birságban marasztalja el. De nincs megmondva, hogy hová fordíttassák a ibirsági összeg. En részemről azon módosítást vagyok bátor ajánlani, hogy ide iktattassák be, miszerint- ezen bírság az illető fegyelmi bíróság székhelyén levő szegények pénztárának javára fordíttassák: mert arról dispositiót kell tenni, hogy ezen bírságok hová fognak befolyni, különben nem fogja a biró tudni, hogy hová fordítsa a bírságot. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Simay Gergely módositványéi':) „Ezen §. 4-ik bekezdésének 14-ik sorában következő szavak után; „ezen bírság", hozzá teendő: „az illető fegyelmi bíróság székhelyén létező szegények pénztárának javára esik." Elnök : Méltóztassanak nyilatkozni. Irányi Dániel: T. képviselőház! Nekem csak azon észrevételem van a t. képviselő ur javaslatára, hogy valahánj^szor nem tűnik ki, hová forditandó a bírság, természeténél fogva mindig az állampénztárba foly. Ha a t. képviselő ur ez értelemben kivételt akar fölállítani, hozzá lehet szólni ; hanem én azt hiszem, hogy itt kétség nem merülhet föl, mert a birság természeténél fogva mindig az állampénztárba foly. (Maradjon !) Elnök : Marad tehát a szerkezet. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 56. §-t.) Szögyény lászló előadó : A központi bizottságnak erre nézve semmi észrevétele. Elnök: Ezen §. tehát elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 57. §-t.) Szögyény lászló előadó : Az 57., most már 55-ik §. második sorában levő „elmaradásának" szó helyébe a központi bizottság „elmaradását" teszi; a harmadik sorban levő „okát" szót pedig „okkal" cseréli föl. Elnök: Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 58. §-t.J Elnök: Nincs észrevétel? Somossy Ignácz: T. képviselőház! Ez az 58. §. ugy a mint áll, kölönböző véleményekre és magyarázatokra adhat alkalmat. Tapasztalatból tudom, hog}

r maguk a képviselők között is vannak, kik a törvény azon szavának, hogy a fölebbviteli bíróság ugyanazon szabályok szerint jár el, mint az első folyamodás! bíróság, azon értelmet tulajdonítják, hogy a fegyelmi bíróság előtt a tanuk kihallgatásának és hitelesítésének helye van. Szerintem ez nem helyes : mert a felsőbb bíróság csak azon előterjesztésekből és csak azon próbákból ítélhet, melyekből az első bíróság ítélt, mert ha a felső bíróság más kihallgatások alapján hozna Ítéletet, nem lenne ez felülvizsgálati , hanem elsőbirósági eljárás. Nehogy tehát ez másra, mint az itélethozásra magyaráztassék, bátor vagyok javasolni, hogy ezen szavak után „fegyelmi bíróság", ezen sza-