Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

71. országos Uíés november 20. 1869, 329 vak igtattassanak : „az itélethozásnál", és akkor a §. igy hangzanék : „58. §. A fölebbezett fegyelmi ügyekben a fölebbviteli fegyelmi bíróság az itélethozásnál ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodásu fegyelmi bíróságra nézve a fönebbi §§-okban vannak megállapítva." Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: A módosítványból nem bírnám kivenni a t. képviselő ur indítványának ezélját, hanem az indokolásból veszem ki: és itt nagyelvi eltérés van köztünk. 0 t. i. az appellatát ugy érti, mint az az írásbeli rendszernél jelenleg Magyarországban fenáll; miután azonban mi a fegyelmi eljárás terén már az első bíróságnál a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség rendszerét hoztuk be, nagyon természetesen és következetesen az appellatánál is behoztuk azon rendszert, melyet a szóbeliség és közvetlenség megkíván. Az appellata e rendszer szerint történhetik két esetben : történhetik vagy azon adatok alapján, melyek már az első bíróságnál megfordultak, vagy más, és pedig egészben vagy részben uj adatok alapján, és e másik esetben az appelláta inkább renovatio litis. Mi tehát nyíltan és őszintén kimondjuk, hogy az appellátának ez ujabb nemét akarjuk behozni, nem is akarhatnánk mást. miután már az első bíróságnál is a szóbeliség és nyilvánosság rendszerére fektettük az eljárást, s e rendszert az appellatánál is következetesen j keresztül akarjuk vinni. Ennélfogva a központi bizottság szövegezése szerint kérem az 59. §. elfogadni. (FölkiáUások: Maradjon!) Máttyus Arisztid : A miniszter ur indokait, melyekkel a közvetlenség és nyilvánosság mellett fölszólal, teljesen osztom és óhajtom, hogy minél előbb a felső bírósági eljárásnál is a szóbeliség és nyilvánosság életbe léj)jen; de mai nap ez nincs, és itt a fegyelmi eljárásban per excerpta akarni, úgyszólván, becsempészni e nagy institutiót, melynek üdvös volta attól függ, minő részletes idevágó törvények által lesz ez szabályozva, és hatása biztosítva, nem tartom ezélszerünek. Épen a miniszter ur szokott mindig arra hivatkozni, hogy per excerpta nem szeret törvényeket alkotni, annál kevésbbé szeressen tehát, az én fölfogásom szerint, egészen uj elvet a törvényekbe behozni, és pedig nem is a rendes, hanem kivételes bíróságnál. Csak ez indokból helyeslem Somossy képvi- j selő ur módositványát, mely szerint itt tétessék, j hogy „itélethozás" körül egészen azon eljárás van, minél fogva az eljárás nem ujittatik meg, és nem szóbeli eljárás folytattatik, hanem a szabályok neki zsinórmértékül annyiban szolgálnak, a mennyiben az eljárási szabályokat kell KJSPV. n SAPLÓ 18f|in. tekintetbe venni. Ily szempontból pártolom a módositványt. (Fölkiáltások: Marad!) Ludvigh János : Én azt hiszem, tévesen fogtuk föl a kérdést, Nem az ellen van nehézség, hogy szóbeli legyen az eljárás a fölebbviteli törvényszéknél; hanem az a kérdés, hogy miután itt a törvény azt mondja, hogy azon szabályok szerint jár el, mint az első bíróság: vajon a tanuk kihallgatandók-e másodszor is % kell-e azokat majd az egész országból Pestre híni a fölebbviteli törvényszékhez, és vajon mindazon documentumok, melyek hitelesíttettek, s melyek hitelességét az első bíróság elismerte, ismét kérdés alá jőjenek-e? Ha az első bíróságnál kétségek vannak, vagy az eljárás nem helyesen történik, akkor az illető fél kifogást tesz, és ha a bíró azon kifogást vag}

r észrevételt nem veszi figyelembe, akkor semmisítésnek van helye, nem pedig, hogy a fölebbezésnél újra kihallgattassanak a tanuk és hitelesíttessenek az okmányok. Természetesen az illető fél a maga okait szóbelileg előadhatja, védheti vagy megtámadhatja, más okokat hozhat föl, hanem mindig azon okmányok és adatok szerint, melyek a perben már előfordultak. Mert különben ez csakugyan uj tárgyalás és eljárás lenne. Ez jjedig nincs sehol és nem is lehet. JSTekem csak ez az észrevételem van. Ennélfogva Somossy Ignácz indítványát pártolom. Elnök : Elfogadják a szerkezetet % A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 59-ik §-t.) Szögyény László előadó : A központi bizottság ezen 59. régi, most már uj 57-ik §-ban következő módosítást tett, t. i.: e §. harmadik sorában „panaszlónak" szó helyébe „közvádlónak" tétessék." Berecz Ferencz: T. ház! E §. második bekezdésének végszavára van észrevételem, a hol t. i. az mondatik, hogy föl kell terjeszteni. Ezen szó „föl" magában azt jelenti, hogy az alsóbb testület terjeszt valamit a felsőbb elé, hol változtatásnak is helye lenne. Itt azonban csak az czéloztatik, hogy a dolog a miniszter tudomására jőjön, hogy esetleg a hely betöltése iránt gondoskodhassak. En tehát ezen. szavakat: „föl kell terjeszteni", óhajtanám fölcserélni e kifejezéssel, hogy : „a miniszter értesítendő." Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 58-ik §~t. (FölkiáUások : Holnapután !) Elnök: A t. ház kívánságának engednem , 42