Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-71
71. országos ülés november 20.1869. 315 kaczérkodjék a parlamenti pártokkal, s ez által a parlamenti párt uszályhordozójává legyen. Ez, t. ház, Damokleskardjaként függne örökké a biróságok feje felett, ez a legrettentöbb erkölcsi torturává fajulhatna a biróra nézve, sőt volna ezen intézménynek még nagyobb veszélye is, és ez az, hogy a birói hatalmat lassankint átjátszana a parlament kezébe, azon ellenállhatlan erkölcsi pressió folytán, melyet a parlament ezen intézmény segítségével a bíróságra gyakorolhatna, A koronkint változó többségeknek csak egy kis visszaélést kell elkövetniük a jövőben, hogy ez intézmény valóságos erkölcsi nyaktilóvá váljék a birói intézmény felett. Bocsásson meg a t. képviselőház, sine ira et studio szólok a dologhoz; de nekem egészen máj3 fogalmaim vannak a birói hatalomról: az én nézetem szerint ez oly nagy hatalom, mely fölött nem állhat semmi más hatalom; oly hatalom ez, a melyet semmi nemű más hatalom sem erkölcsi, sem anyagi pressióval le nem szorithat mindenekfelett álló magaslatáról. (Helyeslés a jobb oldalon.) Felfogásom szerint a biróság a megtestesült törvény, mely előtt mindenki, boldog és szegény egyiránt, sőt a leghatalmasabb parlamenti pártok is tisztelettel és hódolattal kötelesek meghajolni. Önök, uraim, alkothatnak törvényeket a jövőre, de mindaddig, mig önök ujabb alkotásai életbe nem lépnek, szintúgy mint a hazának bármely más polgárai, tartoznak tisztelni a létező törvényt, ós épen azért, mert a biró a létező törvény megtestesülése: tehát önök a bírónak alatta állanak, de felette nem állhatnak soha. Nekem ez személyes meggyőződésem a birói hatalom függetlenségéről és tekintélyéről; s épen azért, mert félek, hogy ezen indítvány megtámadná, sőt megsemmisítené mind a birói függetlenséget, mind a birói tekintélyt : én arra nem szavazhatok. Ám határozzon a t. ház fölötte, de mind eszem, mind szivem ellenkezik vele, s ellenezném azt még akkor is, ha nem itt, hanem az ellenzék padjain ülnék. (Helyeslés jobb felől.)^ Ludvigh János: T. ház ! Én a birói felelősségnek és függetlenségnek garaneziáját a 35. §-ban nem találom, és hogy az abban nem is található, arról leginkább meggyőződtem épen az igazságügyminiszter urnák jelen beszédéből, midőn Tisza Kálmán barátom módositványát azért támadja meg, mivel az a bírósági tagokat az alsóházból vagy a nemzet képviselői közül is kívánja megválasztatn't, mig ő a törvényhozásnak másik factorát kívánja csak tekintetbe vétetni. Minthogy tudniillik a t. miniszter ur is a törvényhozásnak egyik factorából választja meg a bíróságot, mindazon argumentumok, melyeket Tisza Kálmán barátom indítványa ellen fölhozott, állnak az ő javaslata ellenében is. Különben én azt hiszem, hogy az előttünk fekvő kérdések meg vannak már más országokban alkotmányilag oldva. Nem akarok Angolhonra hivatkozni, mert Tisza Kálmán barátom arra hivatkozott. De nem csak oly bűntettek forognak fön a legfelsőbb törvényszékeknél, melyeket be lehet bizonyítani, hanem olyanok is, melyeket nem lehet bebizonyítani; azért láttuk csak pár éve, hogy Angolhonban gyanúba vétetett a lord-kanczellár, hogy fiának egyik rokona nem jól viseli magát, hogy ő, kit apja bírónak kinevezett, hivatalával visszaélt. A kamara kimondta fölötte véleményét, és ő kénytelen volt lemondását beadni. Különben is a legfőbb birói törvényszék alkotmányos eljárása fölött a kritérium nem lehet más, mint a közvélemény. így hát példára hivatkozom. A svéd alkotmány megkülönbözteti a valóságos bebizonyítható bűnt és a megvesztegetés eseteit. Arra nézve, mikor a bűnt be lehet bizonyítani, nem bizza meg a közvádlót a per megindítására, hanem maga az országgyűlés nevez ki három évről három évre országgyűlési ügyészt, kinek jogában és kötelességében áll a felső törvényszéken jelen lenni, — néha-néha, mikor neki tetszik; neki befolyása nincsen az ítéletek hozására, neki hallgatni kell; az ügymenetre nézve azonban felügyelhet, és a jegyzőkönyveket bármikor megtekintheti, szóval, az eljárásról szerez magának bizonylatokat, és az országgyűlésnek referál koronkint. Már ha bűneset forog fön, akkor az országgyűlési ügyész indítja meg egy államtörvényszék előtt a pert. Az államtörvényszéknél most nem akarok beleereszkedni azon kérdés tárgyalásába: hogyan van az allamtörvenyszek alkotva ? mert nálunk nem kell szaporítani a nehézségeket, nem kell a törvényszékeket törvényszék, nem bírákat birák után nevezni ki, ugy is van elég; azon esetről is van gondoskodva, ha nem lehet bebizonyítani a tagok ellen a megvesztegetést, mert ily esetre kineveznek egy állandó bizottságot, mely arra ügyel, és ha ez az országgyűlésnek jelentést tesz. hogy a biró nem birja többé a közvéleményt, hogy ellene aggodalmak keletkeznek, hogy nem alkotmányosan, nem a törvény szerint jár el; azon esetben az országgyűlés mit tesz? felír a királyhoz, és az illető biró elmozdittatik, sőt az egész törvényszék is; de a király nyugalmazhatja.^ Én ezeknél fogva, bár szeretnék még Tisza Kálmán indítványán is túl menni, az ő indítványát pártolom, s szükségesnek látom azt helyzetünkben elfogadni. (Helyeslés a bal oldalon.) Csernatony Iajos: A t. igazságügyminiszter urnák rendkívüli sötét kilátásai lehet40*
