Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

Ti. országos Ülés november 20. 1869. 3^3. adatott be, hanem mindenik csak módositvány. Azonban a 109. szakasz azt mondja, hogy ha a ház a tárgyat ujabb megvitatás végett a központi bizottsághoz vagy az osztályokhoz utasíttatni kívánja, ezt teheti; tehát ezen szakasz értelmében méltóztassék ezen előleges kérdést eldönteni: vajon kivánja-e ezt elhalasztani a ház, vagy nem ? (Helyeslés a bal oldalon.) Tisztelt ház! A kérdés ilyen föltevése nem praejudieál senkinek, mert a kik most akarják a módositványt tárgyalni és elfogadni, azok arra lógnak szavazni, hogy ne halasztassék el, (Helyeslés) a kik pedig ujabb tárgyalást kivannak, azok az elhalasztásra fognak szavazni; holott különben azok el lennének üttetve attól. (Helyeslés.) Ha tehát a tisztelt ház beleegyezik, igy tenném föl a kérdést: kívánják-e a 35-ik szakaszt, ugy, a mint élőadatott, tárgyalni, vagy pedig elhalasztani ezen tárgyalást: igen vagy nem ? (Zaj) vagy rövidebben igy: kivánja-e a tisztelt ház az elhalasztást vagy nem ? (Helyeslés.) Ez világos és egyszerű. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok, a kik az elhalasztást kivánják, fölkelni. (Megtörténik.) Méltóztassanak most fölállni azok, a kik nem kivánják az elhalasztást. (Megtörténik.) A többség nem kívánja az elhalasztást. Horvát Boldizsár igazságügyminlszter: Miután a tisztelt ház azt határozta, hogy a 35. §. és ennek kapcsában Tisza Kálmán módositványa ma tárgyaltassék, bátorságot veszek magamnak: először Tisza Kálmán képviselő ur ellenvetéseire felelni, és másodszor elmondani saját nézeteimet Tisza Kálmán módositványa ellen. (Halljuk!) Tisza Kálmán képviselő ellenvetése a törvényjavaslat 35. §-a ellen nem sok és nem is fontos. Az háromra redueálható. Első kifogása abban áll, hogy nincs gondoskodva a törvényben arról: ki ítéljen a királyi kúriának azon tagjai fölött, kik fegyelmi vétséget követnek el, s kik éjjen ezen legfelsőbb fokú bíróság tagjai közé tartoznak? Másik kifogása abban áll, hogy a legfőbb fegyelmi hatóság tagjai felerészben a felsőház kebeléből választatván, azon veszélynek volnánk kitéve, hogy a nyári idényben sokszor a fürdőből kellene őket haza táviratozni. E két ellenvetést igen könnyen megezáfolhatom azzal, hogy ha a t. ház figyelmét felhívom arra, hogy a 35. §-ban póttagokról is gondoskodva van. Tehát akár a felsőháznak, akár a királyi kúriának valamelyik tagja, a ki e fegyelmi hatóságba beválasztatott, nem lenne itthon, vagy a fegyelmi bíráskodásban az által lenne gátolva, hogy fegyelmi vád alatt áll: mindkét esetben póttag alkalmazható. KÉPV. H. NAPLÓ. 18f| in. Különben is ez a special-jury jellegével bírván, azt tudjuk, hogy az esküdtek ülései mindenütt, különösen Angliában is, bizonyos határidőhöz vannak kötve; néhol évnegyedenkint, másutt minden két hónapban, másutt ismét havonkint egyszer hivatnak össze. Ezt nálunk ezen legfelsőbb fegyelmi hatóságnál is be lehet hozni, s akkor Tisza Kálmán ur aggodalma el lesz enyésztetve: mert a kijelölt időben otthon tartózkodhatnak az illető tagok. Fontosabb a harmadik ellenvetés, az t. L, hogy a legfőbb hatóságnak tagjai felerészben a felsőházból választatván, a birói függetlenség kellékeinek nem volna elég téve, azon körülménynél fogva, mert a felsőházban ülnek tagok, kik a kormány kinevezésétől függnek és a kormány által el is mozdíthatók. Ilyenek a főispánok. Elismerem ez érv fontosságát, s kellene okvetlenül ezen téren más intézkedéseket tennünk, ha a felsőháznak újból rendezése nem, volna már küszöbön. Egyébiránt ezen csak látszólag nagy bajnak corectivuma abban fekszik, hogy a felsőháznak választása nincs épen szorítva a főispánokra, hanem a felsőház szabad és független tagjaiból választhatja ezen legfelső fegyelmi hatóságot. Áttérek most arra, hogy elmondjam nézeteimet Tisza Kálmán képviselő ur indítványára. Mindenesetre oly fontos ez, t. ház, hogy, ha elfogadjuk, akkor tisztában kell lennünk magunkkal az iránt, hog}' meghiúsítjuk azon czélt, mely szemeink előtt lebegett a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény alkotásánál. Mi volt azon czél, melyet akkor magunknak kitűztünk ? Az, t. ház! hogy egy minden tekintetben elfogulatlan, részrehajlatlan birói kart teremtsünk, azaz: hogy a birói függetlenségnek minden garantiáját megadjuk fölfelé és lefelé egyaránt. Fölfelé megadjuk az által, hogy kimondtuk,, hogy a biró, birói ítélet nélkül, sem el nem mozdít-; ható, sem nem nyugdíjazható; kimondottuk to-, vábbá, hogy a birót saját akarata ellenére előléptetni sem lehet; kimondottuk végre, hogy a biró a törvényben megbatározott eseteken kívül át nem helyezhető. Hogy mily lelkiismeretesen akarta a kormány a birói függetlenség garantiáit fölfelé megadni, annak egyik legfényesebb bizonyítéka épen ezen törvényjavaslat, melyben a kormány azon fegyelmi hatóságról is, melyet eddig a birák felett gyakorolt, és melyet még Tisza Kálmán képviselő ur is 1865-ben, a kormány számára vindicált, illetőleg fentartani akart, mondom, a kormány ezen fegyelmi hatóságról is önkényt lemondott, és - azt a bíróság kezeibe* teszi le, ugy hogy ezen törvényjavaslatnak, mint a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény ki40