Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

312 71. országos ülés november 20. 18G9. vényhozásnak azon esetről is, midőn a miniszterek és törvényhatóságok közt összeütközés támadna. Minthogy tehát ilyen legfőbb államtörvenyszek alakítása szükségességének előbb-utóbb be kell következni: azt gondolom, hogy erről ezen kérdésnél is lehet annyiban szó, a mennyiben t. i. ezen legfőbb államtörvényszék feladatává tétetnék az is, hogy a legfőbb törvényszék és semmisitőszék tagjainak fegyelmi vétségei fölött ítéljen. En annálfogva, azon esetre, ha a t. ház azt méltóztatnék határozni, hogy Tisza Kálmán tisztelt barátom módositványa, illetőleg uj szakasza visszautasittassék, magam részéről is módositványt nyújtok be, kérvén, hogy az szintén az osztályokhoz utasittassék. Módositványom a következő: (Olvassa :) „Módositvány a 35-ik szakaszhoz: A királyi táblák elnökei s alelnökei, a királyi kúria elnökei, alelnökei s birái, továbbá a kúriánál alkalmazott ügyészek fegyelmi vétségei fölött az országgyűlés mindkét háza által választott államtőrvényszék itél. Ezen államtörvényszék alakítása s a követendő eljárás iránt külön törvény rendelkezik." Ajánlom módositványomat a t. ház becses figyelmébe. Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Irányi Dániel módositvány át.) Justh József: Tisztelt ház! Mielőtt a felvetett kérdésekhez szólanék, bátor vagyok a t. ház figyelmét kikérni arra, hogy itt a 3-dik kikezdésben egy stylaris hiba van, t. i. a felsőház nem itél, hanem határoz, mert ott ez áll: „Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyílt ülésében bírói esküt tesznek le, lemondás esetében, a lemondás okainak alapossága, s a lemondás elfogadása fölött, a felsőház" — nem „itél", hanem „határoz." Deák Ferencz: Ez más kérdés! Justh József: Mindjárt szólok a kérdéshez is. A Tisza által beadott indítványhoz egy igen rövid megjegyzésem van, t. i. mint Irányi képviselőtársam helyesen mondotta, pártokból kifolyó testület bíró nem lehet. E kérdés sok tekintetben meg volt már vitatva, s a t. háznak a mostani tanácskozás irányában más állása nem lehet, mint az, melyet a házszabályok tűztek ki, t. i. másról szavazás nem lehet, mint arról: vajon a ház elfogadja-e a központi bizottság szerkezetét, vagy nem? Ha nem fogadja el, akkor fogunk a fölött tanácskozni, elfogadja-e a Tisza vagy Irányi módositványát. Ha Tisza módositványa elfogadtatik, akkor lehet és kell a fölött szavazni: vajon bemenjünk-e rögtön tárgyalásába, vagy nem? Szakácsy Dániel: Tisztelt ház! Arról van szó, hogy ilyen nagyfontosságú törvény alkotásánál módosítások figyelembe vétessenek-e, vagy nem. Azt hiszem, hogy csak nyerni fog általa a közügy, ha a módosítások figyelembe vétetnek, s az osztályok által tárgyaltatván, újra a központi bizottsághoz, és onnan ide a t. ház elé terjesztetnek. A mi Tisza képviselőtársam módosítását illeti, nem szükséges arra vonatkozólag Angolország példájára és gyakorlatára hivatkozni, mert analógiát njnrjtanak e kérdésre a főispánokról szóló magyar törvények is. Én legalább ugy tartom , hogy a főispáni méltóság olyan forma, mint a kúriai bíróság elnökeinek és a legfőbb törvényszék tagjainak állása. A magyar törvény s gyakorlat szerint, ha a főispán ellen — mert az is ember volt, valamint emberek lesznek a kúriai elnökök, alelnökök s birák is — valami méltó panasz fordult elő, az volt a törvény és gyakorlat, hogy az érdeklett vármegye összeszedte az adatokat és panaszokat a főispán ellenében, s azokat alázatos föliratban ő felségéhez a magyar királyhoz terjesztette föl. A magyar király azután meghallgatván a panaszokat és a panaszlottat is, vagy elmozditotta, vagy meghagyta a megyében az illető főispánt. így tekintem én Tisza Kálmán tisztelt képviselő módositványát, mert ezen törvényjavaslatban nem az foglaltatik, hogy akár az alsó, akár a felsőház itél mint bíróság, hanem csak az, hogy felirati alakban terjeszti elő az országgyűlés a legfőbb törvényszék elnöke, alelnöke ellen levő kifogásait és arra vonatkozó adatait. Ezen föliratot átteszi annak idejében a főrendekhez, és ha azok is hozzájárulnak az alsóház föliratához, a fölirat ő felsége elé terjesztetik; ha pedig nem járul hozzá az egyik ház, a dolog abban marad, és igy se az egyik, se a másik ház nem itél a fölött, hogy elmozdittassék az illető elnök, alelnök stb., hanem ő felsége, mint a legfőbb hatalom gyakorlója, fog e fölött ítélni. Ezen alázatos előterjesztésemnél fogva én Tisza Kálmán módositványát pártolom, és az ügy kiderítése szempontjából tisztelettel kérem, hogy az az osztályokhoz utasittassék. (Szavazzunk!) Elnök: Miniszter ur kívánt előbb szólni: vajon akar-e nyilatkozni vagy nem? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Nem kívánok most szólni. (Fölkiáttások : Szavazzunk!) Elnök: Tisztelt ház! A 146-dik szakasz ugyan világosan mondja, hogy először kell szavazni a központi bizottság jelentésére, és azután a módosításokra; jelenleg pedig indítvány sem