Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-70

300 70. országot Diéi november 16. 1869. Sipos Orbán, Suhaj Imre, Szabó József, Szabó Miklós, Szentiványi Károly, Szilágyi Virgil, Szilvay Károly, Szirmay Ödön, Szluha Benedek, Sztratimirovics György, Szüllő Géza, Tanárky Gedeon, Táncsics Mihály, Theil István, Thury Gergely, Török Sándor (göm.), Török Sándor (sopr.), Tomasics József, Ühlárik János, Vay Mihály gr., Várady János, Vidacs János, Vidlicskay József, Wlád Alajos, Wodianer Béla, Vukovics Sebő, Vukotinovics Lajos, Vukovics István, Zeyk József, Zichy Jenő gr., Zmeskál Zoltán, Zuvics József, Andrásy Gyula gr., Antalfy Károly.) Elnök: A szavazás eredménye íog kihir­dettetni. Széll Kálmán jegyző : 429 igazolt képviselő közül igennel szavazott 127, nemmel 173, távol van 128, elnök nem szavazott. Elnök: E szerint a törvényjavaslat tár­gyalása elvettetett. Következik Török Sándor képviselő urnák határozati javaslata a műegyetemről. Majláth István jegyző (felolvassa.) Török Sándor (soproni): T. képviselő­ház! Időközben tudomásomra jővén, miszerint egy részt a vallás- és közoktatási minisztérium, más részt Buda és Pest közönsége közt ez idő szerint egy műegyetem felállítása végett tárgya­lások folynak ; tekintve továbbá azon számos, sürgős és fontos ügyek sokaságát, melyek a ház asztalára letéve vannak, határozati javaslatomat ezennel visszavonom : fentartván magamnak, hogy a budget tárgyalása alkalmával ezen nagyfon­tosságú ügyre nézve nézeteimet kifejthessem. Elnök: E szerint ezen tárgy elmarad. Epén most érkezett kezemhez a szent-endrei választó-kerület kérvénye a legújabban történt választás ellen, és mivel sürgős, (mert a törvé­nyes határidő már-már lejár), szükségesnek tar­tom még ma bejelenteni. Ezen kérvény tehát szabályos tárgyalás alá fog vétetni, t. i. az illető bizottsághoz fog áttétetni megbirálás vé­gett. (Ellenmondás bal felől) Tisza Kálmán: Azt hiszem, tiszt, ház, ezen kérvény csak a legközelebbi ülésben lesz bejelenthető, mert a házszabályok azt határoz­zák meg, hogy az időközben beérkezett iratokat az elnök a napirend előtt terjeszsze elő. Most már napirenden vagyunk, s azt hiszem, e mellett kell maradni, s igy e kórvény beterjesztése a házszabályok értelmében csak a jövő ülésben eszközölhető. ( TJgy van! bal felől. Ellenmondás jobb felől.) Elnök: Bocsánatot kérek: ugy van a szo­kás, hogy a mint én a beérkezett irományra reá irom az illető számot, jelentést tartozom arról tenni; de miután ezen kérvény időközben jutott kezemhez, szükségesnek tartottam, azt még a mai ülés folyamában a tiszt, ház elé terjeszteni. (Helyeslés jobb felől) Csanády Sándor: Én ugy vagyok meg­győződve, miszerint csak a bejelentés napjától kell számítani, nem pedig a beküldés napjától, mert például — (Föíkiáltások: Eláll! Eláll!) nem állok el, híjába beszélnek az urak — mert pél­dául az igazolásnál egy nap is nagy különbséget tehet, nevezetesen azon esetben, ha a törvény által meghatározott napok alatt nem érkezett be a kérvény. Elnök: Tiszt, ház! Ezt már, véleményem szerint, be fogja látni a t. képviselő ur, hogy nem állhat; mert tegyük fel, hogy választás tör­tént az országgyűlés szünetelése alatt, akkor meglehet, 60 nap is letelik, míg az országgyű­lés összejön, s igy ezen esetben a kérvény min­denesetre későbben érkeznék, mint a törvényben meghatározott napok alatt. Nem állhat tehát az, mit a t. képviselő ur mondott, hanem a beje­lentés napjától számítandó a törvényesen meg­szabott határidő. (Helyeslés.) Következik Tisza Kálmán képviselő ur ha­tározati javaslata a hevesi ügyben. majláth István jegyző (felolvassa.) Tisza Kálmán: T. ház! Midőn hatá­rozati javaslatomat indokolni akarom, nem tar­tom feladatomhoz tartozónak azon kérdést vi­tatni, hogy Heves megyének szóban for gó hatá­rozata az elvek és az abstractió szempontjából minden tekintetben helyes-e vagy nem; mert nézetet kifejezni, azt gondolom, mindenkinek sza­bad ; egy része az embereknek tarthatja ezen nézeteket helyeseknek, másik része helytelenek­nek, de arról meg vagyok győződve, hogy egy­szerű nézet kimondása miatt, ha annak folytán valamely törvénytelen cselekmény elkövetése nem mondatik ki, vagy ha azon kimondott üézet mást is törvénytelen cselekmény elkövetésére nem igyekszik bírni, hatósági eljárás alapját nem képezheti. (Helyeslés bal felől.) En tehát legelő­ször is szólni akarok ezen rendeletről törvényes­ségi szempontból, és azután szórni akarok az azt követett eljárásról, hasonlóan törvényességi és alkotmányossági szempontból. A mi magát a rendeletet illeti: igaz, hogy az helytelenítő véleményt mond ki az átalakulás alkalmával hozott törvények fölött; de egyszer­smind kimondja azt is, hogy azon törvényeket, mint törvényeket Heves megye végre fogja haj­tani, s igy törvényt e tekintetben egyátalában nem sértett. Továbbá van a határozatnak egy másik pontja, melyet igen komoly vádakkal hal­lottam illettetni; azon pontja, a melyik aggo­dalmait fejezi ki a czim kérdésének megoldása iránt. Ezen pontra nézve, hogy nevezhető-e a nyilatkozat sérelmesnek, törvényekbe ütközőnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom