Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-70

70. országos Illés november 16 1869. 30} hitem szerint csak az a kérdés, hogy valóban alkotmányos és parlamentális kormányforma alatt élünk-e, vagy nem: mert ha alkotmányos és parlamenti kormányforma alatt élünk, akkor a két alapelv, melyen az e tekintetben nyugszik, az, hogy a fejedelem soha roszat nem tehet, a fejedelmet soha megrovás vagy felelősség nem illetheti, de hogy ismét nem lehet a fejedelemnek oly nyilvános és hivatalos ténye, melyért valaki tanácsadói közül felelős ne legyen, és igy, ha egy ily tény fölött valaki eltérő nézetet vagy épen roszalást mond ki, az soha sem vonatkozhatik arra, ki minden ily roszaláson magasan fölül áll, de igen is vonatkozik, és kell, hogy vonatkozzék tanácsadóira, kik minden hivatalos tényórt felelősek. (Helyeslés bal felöl.) Már pedig e tanácsadók eljárását roszalni a haza minden polgárának és minden hatóságának joga van. (Zajos helyeslés bal felől.) Nincs tehát azon határozatban semmi, a mi a tőrvényt sértené, és hitem szerint nincs semmi. a mi bármely föllépést a kormány részéről igazolhatott volna. De tekintve az emberi érzékenykedést, tekintve, hogy a kormányférfiak is emberek: nem szólanék, ha ezen érzékenykedés a kormányt nem ragadta volna tovább egy roszalásnál. Ez sem lett volna törvényes, de természetes lett volna. Azonban midőn a minisztérium e helyett rögtön kormánybiztost küldött a törvényhatóság nyakára, oly valamit tett, a mit sem alkotmányos elvek szempontjából, sem törvény szempontjából igazolni nem lehet, (Helyeslés a bal oldalon) és mert egyfelől a kormány, más felől a törvényhatóság eljárásának megítéléséhez tartozik, legyen szabad mellékesen megjegyeznem, hogy én nem tartozom azok közé, kik azon nézetből indulnak ki, hogy, ha a megye és a kormány közt összeütközés vagy félreértés merül fel, akkor az egyiknek vagy másiknak egyaránt ne legyen szabad, ne legyen lehető módosítani nézetét: ha meggyőződött annak helytelen voltáról. Sőt tovább megyek. Én azt mondom, még oly esetben is, midőn helyesnek ismeri eljárását, megteheti az egyik ép ugy, mint a másik, hogy módosítsa azt azon esetben, ha azon meggyőződésre jut, hogy a hátrány, mely abból, ha a másik résznek enged, a közjóra háramolhatik, csekélyebb mint az, mely az összeütközésből eredhetne. (Helyeslés a bal oldalon.) De hogy" ezt egy törvényhatóság tehesse, szükséges, hogy ne a fenyegetés és pressio súlya alatt, hanem szabad tanácskozás utján járhasson el, és én nem tudom, Heves megye közönsége mit lett volna teendő, ha a minisztérium beéri avval, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésre dorgálást küld vagy felszólítja határozatának megváltoztatására. De annyit tudok és érzek, hogy akkor, midőn e ezélból nem csak rendkívüli közgyűlés tartása rendeltetik el, de midőn a királyi biztos zsebében a megyei jogokat. felfüggesztő rendelettel már ott van, mielőtt a megye a dologhoz szólhatott volna, a megyének a gyávaság szine nélkül a végzést megváltoztatnia nem lehet. (Zajos helyeslés bal felől.) De feltéve, mert miként az előbbiekből látszik, én azt meg nem engedem, feltéve, hogy azon végzés csakugyan oly természetű volt, mely királyi biztos küldését igazolná , feltéve még ezt is : vajon mi igazolhatja azt, hogy azon királyi biztos, miután már feladatát, mely a rendelet megsemmisítése volt, teljesítette, még akkor is hónapokig ott maradjon? Kérdem, mi igazolhatja azt, hogy a királyi biztos a megj^e minden jogát felfüggeszsze és mintegy önmaga álljon ott a megyei universitás helyett? Voltak hazánkban máskor is királyi vagy kormánybiztosok, voltak oly időszakokban, melyeknek kormányát nemigen szokták volt szabadelvüségről dicsérni ; de még sem hiszem, hogy gyakorlatot lehessen arra nézve felmutatni, hogy egy királyi biztos, miután teljesítette küldetését, még hónapokig a megyében hagyatott volna; nem hiszem, hogy gyakorlatot lehetne kimutatni arról, hogy rendes időben ottléte alatt is a megye administrationális jogait is felfüggesztette volna. Ily eljárásnak, t. ház, indokait nem akarom vizsgálni, vajon ezen indokok mik lehettek, épen az átalános választások idején, egy ellenzéki törvényhatóságnál, mert ez indokoknak vizsgálása nagyon is messze vezetne; de ki kell mondanom azon erős és határozott meggyőződésemet, hogy az ily eljárás nem csak sérti az alkotmányos törvényeket és elveket; ki kell mondanom, hogy ha ily eljárás türetik, ez legbiztosabb mód, minden jogbiztosságot aláásni az országban. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha egy megyének törvényhatósága hónapokig fölfüggesztve van, megtörténhetik holnap a másikkal, és ha a kormánynak tetszése szerint szabad a megye törvényhatóságát felfüggeszteni, ne mondjuk, hogy a törvény oltalma alatt állunk, hanem hogy jogaink a kormány tetszésétől függnek. (Élénk helyeslés bal felöl. Zaj.) Tudom én, t. ház, hogy vannak rendkívüli esetek, midőn a legszabadabb államokban is van a kormánynak joga, bizonyos jogokat felfüggeszteni ; de mik ezen esetek ? Ezek a nyilt lázadás, a nyilt felségsértés, a törvények ellenszegülés esetei. (Jobb felől fölkiáltásoJc: Ez az volt! Bal felől ellenmondás. Zaj.) Meglehet, hogy a túlsó oldal másképen olvassa ezen nyomtatványt, mint én olvasom: ebben az van, hogy a törvényeket végre fogja hajtani; azt mondja, hogy végre nem hajtotta, de semmi praegnans esetet nem hoz fel,