Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-69

69. országos ülés november 15. 1869. 287 Térey Pál előadó: Ezen §-ra nézve a központi bizottságnak két módositványa van. Az első módositvány csak stylaris termé­szetű, t. i. az első §. negyedik sorában „főben megállapított" szavak helyett „főre kiszámított" szavak volnának alkalmazandók, minthogy a 6-ik sorban a mondat befejezte előtt ismét e két szó „főben megállapított" fordul elő. A másik módositvány a következő: Az első §. 6-dik sorában a „tettleg" szó előtt a követ­kező szavak volnának közbeszurandók: „az 1868. évi XL-ik törvényezikk 3-ik és 32-ik §§-ai értel­mében az 1850-, 1849-, és 1848-ban szülöt­tekből." A törvényjavaslat 1-ső §-a tehát a központi bizottság módosítása szerint következőleg hang­zanék : (Felolvassa.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni az 1-ső §-t a központi bizottság véleménye szerint? (Elfogad­juk ! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fel­kelni! (Megtörténik.) A többség elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2-ik §-t.) Térey Pál előadó: A központi bizott­ságnak erre a §-ra nincs észrevétele. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 2-ik §-t ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A részletes tárgyalásban is elfogadtatván a törvényjavaslat, végleges szavazás végett holnapra tűzetik ki. Következik a napirenden levő második tárgy : Gubody Sándor képviselő ur határozati javaslata a török vasutakra vonatkozólag. Széll Kálmán jegyző (felolvassa Gu­body Sándor határozati javaslatát'). Gubody Sándor: Tisztelt képviselőház! Az imént felolvasott és a török vasutakra vo­natkozó határozati javaslatom indokolása fölada­tom és kötelességem. A török vasút hálózatának hazánk terüle­tén hol leendő összeköttetése, és annak micsoda irányban való folytatása oly nagyfontosságú kér­dés, a minő nem 50 évig, a mint azt Simonyi Ernő képviselőtársam a napokban monda, hanem talán soha sem fog a magyar képviselőház elé kerülni. Mindamellett is a ház többsége oly cse­kély értékűnek tartotta ezen határozati javasla­tot a múlt nyári időszak alatt, hogy annak tár­gyalását nem tartotta szükségesnek napirendre kitűzni; pedig hogy azóta azon vonal, a mely országunk kereskedelmével és annak világkeres­kedelmi politikai nagy érdekével, melynek eléje nézünk, ellenkezik, t. i. a bosniai vonal már ed­dig is nem létesült, ez csak a véletlennek tulaj­donitható. Hogy ugyanis a szerződés, mely ké­T ) Lásd az Iromány oh 101-ik számát. sőbben ugyanazon föltételek alatt Fuad basa és Hirsch bécsi bankár közt köttetett, és mely a, török kormány által is elfogadtatott, hogy de­íinitive nem ratificáltatott, ez csak annak kö­szönhető, miszerint a pénzpiacz közbe jött kel­lemetlen állapota és azon nagyszerű akadályok, melyek az előzményeknél mutatkoztak, azt meg­akasztották. Isten jóvoltából egy hónapja múlt, mióta e terem ajtai ismét megnyíltak, és fájda­lom , akkor is csak sürgetésemre sikerült egy napot nyerni ezen ügy tárgyalására. Még inkább meggyőződtem arról most, hogy a képviselőház többsége azt oly csekély értékűnek tartja, hogy még talán a vadászati törvény tárgyalását is in­kább szeretné fölvenni, mint ennek tárgyalását; (Derültség) alkalmasint, mert el van hitetve, hogy a szünidők alatt a kormány részéről oly intézkedések tétettek, melyek ezen határozati ja­VttSlciT) tárgyalását fölöslegessé teszik. így állván a dolgok, a t. képviselőháznak szives elnézését kérem ki arra nézve, hogy rö­vid vázát adjam azon intézkedéseknek, melyek a kormány eljárását e tekintetben kimutatják, és melyek, véleményem szerint, egyátalán véve ten­geri kereskedésünk és a világkereskedés érdekei­vel is ellentétben állanak. Ha hosszadalmas találnék lenni, tulajdonítsa azt a ház azon sejtelmemnek, hogy ezen hatá­rozati javaslatom egyszerű szavazással félre fog tétetni; mert ezen sejtelmem kényszerit arra, hogy talán olyanokra is kiterjeszkedjem, melye­ket különben a házszabályok által adott jogom­nál fogva akkor lettem volna elmondandó, mi­dőn, mint indítványozóra, a szólás rendje utol­jára rám kerül. Európában a természet három irányt jelzett, melyen a tudomány ezelőtt fel századdal álmá­ban sem képzelt könnyűséggel és sebességgel van hivatva, vasutak által Európa nyugati és nyu­gat-éjszaki iparos és szorgalmas népét az ó vi­lág két részével összekötni és folytonos érintke­zésüket előidézni; és melyen azon monopóliumot, melyet eddig az Atlanti oczeán partjain lakó gazdag kereskedelmi népek egyedül gyakoroltak, és mely monopólium a fegyveres erő és a diplo­matia minden erőköclését kigúnyolta, egy pár évtized alatt az ész hatalma semmivé fogja tenni. Ezen kijelölt három irányban a vasutak­nak legrövidebb és legolcsóbb vonala országun­kon keresztül és annak hosszában létesíthető. A Keleti tengertől kezdve, ugyanis t Stettintől Bo­roszlón és Pesten keresztül; az Éjszaki tengertőL Hamburgból Berlinen, Drezdán és Pesten keresz­tül, és mindezekre nézve Zágrábon keresztül Fiúméba, az Adriai tengerre. és onnan a suezi csatorna segítségével Keletindiába ; és hasonlókép Pesttől lefelé Belgrádon és a török birodalmon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom