Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-55
12 55. országos üiés október 18. 1869. így értelmezve ezen szavakat, nem mindig mondhatjuk azt, hogy az, kinek bevétele nem csekélyebb mint kiadása, jó gazda; de igenis mondhatjuk, hogy azon állam, melynek jövedelme egyenlő a költségével, hiányban nem szenved ; ellenben az, melynek költsége évről évre kevesebb mint jövedelme, bizunyára gyarapodni fog, s feleslegeit hasznos beruházásokra, vagy, mint Anglia teve, az adótételek mérséklésére fordíthatja. Bocsánat ezen eltérésért, de talán szükséges volt, hogy érthetővé tegyem a zárszámadásról felállított rendszert. Ennélfogva a zárszámadás sommázata czimek, fejezetek és tárczák szerint egymás mellett mutatja ki a jövedelmeket és bevételeket, a költségeket és kiadásokat. Mérleg kétféle készült: az egyik a pénztári mérleg, mely mutatja az állam bevételeket és kiadásokat, ellenben a jövedelmi mérleg mutatja az államjövedelmet és költséget, és végre, hogy az egész elszámolás annál világosabb legyen, készült még egy vagyonmérleg, mint az egésznek zár- és próbaköve. A vagyonmérleg bizonyítja és kimutatja, hogy az államvagyon ugyanannyival gyarapodott, a mennjd fölösleget mutatott a jövedelmi mérleg, és végre a vagyonmérleghez van csatolva négy rendbeli vagyon-kiniutatás, számadási ágazatok szerint elkülönítve az ingatlan államvagyon, a termesztmények, anyagok, szerek ós eszközök, a követelések és tartozások és a pénztári maradványok, még pedig részletezve az 1S67. és 1868-ki állapotok szerint, s minden tételnél ki van mutatva a g} 7 arapodás vagy fogyatkozás. Végre az emiitett sommázaton kivül készítettem még két összehasonlító kimutatást: az egyikben a jövedelmek és költségek, a másikban a bevételek és kiadások helyeztettek párhuzamba a költségvetéssel. Hogy ezen két kimutatás egymástól eltérő, az természetes, s azokat hasonlítva az államköltségvetéshez, eltérő, sőt ellenkező különbségek mutatkoznak, az is természetes. Metyiket kell azonban irányadónak tekinteni'? — bizonyára nem a bevételekre és kiadásokra vonatkozót,mely nem mutatja ki az államvagyon gyarapodását vagy csökkenését, de azt, mely a jövedelmet és költségeket tünteti ki. Ezek után, ugy hiszem, senki sem lesz a t. ház tagjai közül, ki el ne ismerje, hogy ily zárszámadás előterjesztése által a becsületes őszinte pénzügyi politikát tűzte ki elvül a minisztérium, hogy nyílt és lelkiismeretes számadást kívántam adni az állam pénzügyeinek kezeléséről. Eddig jellemeztem a követett rendszert ; most áttérek az eredményekre. De mielőtt főbb vonásokban jellemezném az ezen módon készült zárszámadás és mérleg számszerinti eredményeit, meg kell még jegyeznem, hogy az 1868-ik évi államköltségvetés nagyrészben a nettobudget elvei szerint készült; ennélfogva több tételnél a jövedelmekben mutatkozó kedvezőbb eredmény nem mind a bevétel emelkedéséből, hanem részben a kezelési kiadásoknál történt megtakarításokból ered, melyek nem a kiadásoknál, de a bevételeknél nyertek kifejezést. Továbbá meg kell jegyeznem, hogy a zárszámadásból idézendő számok nevezetesen eltérnek azon számoktól, melyeket f. évi Julius 14-én a tisztelt ház előtt idéztem; mert azok csak a múlt évi deczember végéig mutatkozott pénztári eredmény, azaz : a bevételek és kiadások szerint állíttattak össze, holott a zárszámadás a jövedelmet és költséget mutatja ki, és magában foglalja az 1869. évre átment pótkezelés eredményeit, mind a jövedelemre, mind a költségekre nézve, azaz, az 1869 első négy hónapja alatt az 1868-ik évjavára befolyt jövedelmeket, ugy a költségeket, mi a végeredményt bizonyára kedvezőbbé teszi, kivált az egyenes adóknál, miután az uj törvényekben megállapított eljárás miatt elkésett adókivetés folytán az egyenes adók nevezetes mennyiségben folytak be, jelen év kezdetén a múlt év javára. Bizonyára mindazok, kik a magyar államhitel és pénzügyek nem jó barátai, s kik ép a legközelebbi napokban kárörömmel híresztelték azt, hogy egyenes adókban a múlt évre tetemes hátralék fog mutatkozni, kissé kellemetlenül lesznek érintve, ha az ellenkezőt jelenthetem. Vannak ugyan nevezetes hátralékok az egyenes adóknál, de azok a régibb évekről származnak, ellenben 1868-ra az egyenes adóknál mutatkozó ' hiány csakis 702.859 forint, ugyanis az egyenes adók a költségvetésben 54.744,000 írttal voltak előszámitva, a valóságban pedig befolyt : 54.041.141 forint. Még pedig kevesebbet jövedelmezett a földadó 207.674 forinttal, a házosztályadó 191.252 forinttal, a személykereseti adó 490.620 forinttal, a jövedelmi adó 910,023 forinttal. Ezen 4 adónem együtt véve kevesebbet jövedelmezett 1.799.569 forinttal; ellenben a házbéradó, mely előirányozva volt 3.077.000 forinttal, jövedelmezett 4.142.805 forintot, és így hozzáadva még késedelmi kamatok fejében 30.905 frtot, a kedvezőbb eredmény tett ezen adónemnél 1.096.710 forintot, mely jövedelmi többletet levonva az elébb említett 4 egyenes adónemnél előfordult jövedelemhiányból, a tulajdonképeni jövedelem-apadás 702.859 írtnál többre nem megy. A fogyasztási adók előirányoztattak 10.723.000 forinttal; a valóságos eredmén}^ tett 12.127.675 frtot. A fogyasztási adóvisszatéritések, melyek 1.165.217 forintra mennek, a költségvetésben
